2002-től új díj
Illés Zoltán, az Országgyűlés Környezetvédelmi Bizottságának elnöke leszögezte:
a környezetterhelési díj bevezetését csak 2002-t követően tartja reálisnak. Mint
ismeretes, a díjat az EU-csatlakozás jegyében szükséges felzárkózás miatt kell
bevezetni. A korábbiakhoz képest változás, hogy nem a környezet szennyezése, hanem
annak használata után kell fizetni
– nem bírságot, hanem díjat. Mindez jelentős terhet ró a vállalkozói szférára
és a lakosságra egyaránt. Az elnök megerősítette, a környezetterhelési díj csak
egy átfogó adóreform során vezethető be. (MTI)
Csökken a gyógyszertámogatás összege
Az utóbbi hat évben az egészségbiztosításra fordítható összeg harminc százalékkal,
ezen belül a gyógyszer támogatási keret tizenhat százalékkal csökkent. A gyógyszerkassza
ez évi hiánya legalább tizenöt százalékos lesz – közölte Lampé Zsolt, az OEP főigazgatója.
Emellett a forgalomban lévő készítmények száma az elmúlt években csaknem az ötszörösére
nőtt. Míg a kilencvenes évek elején csupán ezerféle gyógyszer volt forgalomban,
addig idén több mint ötezer készítmény található a patikák polcain. Lampé
szerint a megbízható gyógyszertámogatási rendszer kiépítése csak a hatóanyagalapú
és betegségcsoport szerinti fix támogatással valósítható meg. Nem kizárt, hogy jövőre
a gyógyszerek támogatására szánt összeg még az idei gyógyszerkasszánál is
kevesebb lesz, s ez a költségvetés túllépéséhez, vagy kényszer? támogatáscsökkenéshez
vezet. (MTI)
Mol–INA frigy
A Central European brit gazdasági havilap szerint komoly kétségek övezik a Mol és
horvát partnere INA nemrégiben felvetődött egyesülési szándékát, mivel az üzlet
megkérdőjelezi a horvát kormány elkötelezettségét a privatizációs folyamat áttekinthetősége
mellett. A lap szerint a horvát privatizációs program keretében az INA egy részét jövőre
versenytárgyaláson kellett volna piacra dobni, az INA vezérigazgatója azonban
memorandumot írt alá a Mollal a kizárólagos tárgyalások folytatásáról. Várkonyi
Gergely, az ING Barings elemzője szerint az üzlet nyélbeütésének legfőbb akadálya
az, hogy a jövőben is a horvát kormány kezében marad az energiaárak szabályozása,
és emiatt 1999-ben az INA 500-600 millió kuna (70 millió dollár) veszteséget lesz kénytelen
elkönyvelni. Márpedig a Mol, amelynek már komoly nemzetközi részvényesei vannak, nem
valószínű, hogy megköti az üzletet, ha az árak emelésére nem kap ígéretet. Ez
pedig a közelgő horvát parlamenti választások előtt nem valószínű. A Mol számára
ugyanakkor nagyon fontos az üzlet, mivel egyre erőteljesebb szerepet kíván játszani a
világpiacon, s ebben az irányban az első lépés az INA-fúzió lehet, amellyel a
magyar cég Szlovéniába és Szerbiába is bejuthat. (MTI)
1999. 09. 25. (III/38)
