Kereső toggle

Vegán hipokrízis

A húsmentes divathullám kulisszatitkai

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Ha valaki azt gondolná, hogy a húsmentes életmód kizárólag keleti vallásokhoz köthető embereket érint, nagyot téved: a milleniumi nemzedék 15 százaléka vegán vagy vegetáriánus életmódot folytat. De minek köszönhető a drasztikus trend elterjedése, és milyen hatással van a szervezetünkre?

A GlobalData adatai szerint pedig világszerte a fiatalok (21 és 38 év közöttiek) 70 százaléka igyekszik minél kevesebb húst fogyasztani a hétköznapokban, másik kutatásuk adatai pedig az Egyesült Államokban a vegánok száma 600 százalékos növekedést mutat az elmúlt három évben. A világ egyik legnagyobb adatgyűjtő cégének munkatársa, Fiona Dyer szerint „a növényi alapú étrend felé való elmozdulást azok a milleniumiak vezetik, akiknek a vásárlási döntéseinek meghozatalakor fontos az élelmiszer megbízható eredete, az állatok jóléte és a környezetvédelem kérdése”.

Hogy a vegánizmus már régen nem csak egy bizonyos réteget érint, az a tény is bizonyítja, hogy az előrejelzések szerint 2019 az az év, amikor a növényi alapú életmód mainstreammé vált/válik: az Economist ugyanis az idei évet a Vegánizmus évének kiáltotta ki, míg az Uber Eats a vegánizmust az év legnépszerűbb trendjének minősítette.

A drasztikus növekedésben a közösségi média és az influencerek szerepe sem elhanyagolható, a vegán közösség olyan celebeket tudhat sorai között, mint a popsztár Ariana Grande, a népszerű műsorvezető Ellen DeGeneres vagy éppen az énekes Miley Cyrus. Emellett a keresések és a hashtagek számai is igazolják, hogy a vegánizmus hatalmas hype-nak örvend: 61 millió „vegan” hashteggel ellátott poszt található az Instagramon, és a Google statisztikái is a top 5 legforróbb téma között tartják számon a húsmentes étkezést.

A divathullám mögött természetesen következetes okok és érvek állnak, az egyik legfontosabb: a környezetvédelem. A vegánizmus elterjedésében mérföldkőnek számított a 2014-ben, a Netflixen megjelent leleplező szándékkal létrejött film, A fenntarthatóság titka, ami az agráripart minden más iparágnál környezetszennyezőbbnek állította be. Tudományos tény, hogy az agrárkultúra az üvegházhatású gázok 13-18 százalékáért felel, ami a tudomány jelenlegi – sokat vitatott – állása szerint az egyik legfőbb oka a globális felmelegedésnek. A másik káros tényező az erdőirtások (18 százalék), illetve a fosszilisenergia-felhasználás, ami 64 százalékért felel – ez mellett eltörpül az agrárkultúra 13-18 százaléka. Az Independent azonban a következőképpen elemezte a kialakult helyzetet: „Gránátalmák és mangók Indiából, lencse Kanadából, babok Brazíliából, áfonya az Egyesült Államokból és goji-bogyó Kínából. A viszonylag közeli farmról származó bárányborda még mindig kevésbé környezetszennyező, mint egy avokádó, amit átutaztattunk a világ túloldaláról.” És, ha már avokádónál tartunk, Mexikó 45 százalékát fedezi az avokádótermelésnek. Ahhoz, hogy ezt fedezni tudják, az országban megjelentek az illegális erdőirtások és azok áttelepítései, amiknek veszélyeire az ottani GreenPeace hívta fel a figyelmet: „Az erdők áthelyezéseinek és a víz visszaszorításának hatásai mellett a mezőgazdaság vegyianyag-kibocsátása, az avokádó csomagolásához szükséges faanyag felhasználása, illetve az utaztatás mind olyan tényezők, amik rossz hatással lehetnek a környékre, illetve a helyi lakosokra.”

A környezetbarát okok mellett az állatok jóléte, illetve az egészséges életmód elterjedése számít népszerűnek. De, hogy miért gondolják sokan ezt a szigorú étrendet egészségesnek, Szabó Noémi táplálkozástudományi szakértő lapunknak úgy fogalmazott: „Napjaink népszerű táplálkozási formája a »mindenmentes táplálkozás«, ami a glutén-, laktóz-, fehér cukortól mentes étrend. Ez gyakran keveredik a hústól mentes táplálkozással is. Ennek legtöbb esetben az oka, hogy az egészséges táplálkozás irányelvei ki vannak forgatva, el vannak ferdítve, úgy gondolják, hogy ezek »mérgek«, amelyek a szervezetet, a bélrendszert megterhelik. Vannak ugyanis betegségek, ahol szükséges a glutén-, laktózmentes étrend vagy ideiglenesen a húsmentes étrend is.”                

Egészségügyi kockázatok

A dietetikus válasza arra a kérdésre, hogy a trendek és a tudományosnak tűnő magyarázatokkal szemben van-e veszélye az állati eredetű élelmiszerek bojkottálásának, egyértelmű: „Az egészséges táplálkozás fontos elemei az állati eredetű élelmiszerek, amelybe nemcsak a hús, de a tojás, tejtermékek, halak fogyasztása is beletartozik. Szakember segítsége nélkül folytatott vegetáriánus étrend hiányállapotokhoz, hiánybetegségekhez vezethet. A növényi alapú élelmiszerek vastartalmának a felszívódását a fitinsav és az oxálsav – oldhatatlan komplexet képezve – gátolják, így egy ilyen étrend esetében a vasbevitel jóval az ajánlott alatt maradhat. A nők esetében különösen fontos szempont a megfelelő vasbevitel a havi menstruációs ciklus okozta vérveszteség miatt. A várandós és szoptatós anyák, valamint a fejlődő szervezet, vagyis a gyermekek esetében tartott vegetáriánus (főleg vegán) étrend a vas és más ásványi anyagok, vitaminok nem megfelelő arányban és minőségben történő bevitele súlyos következményekkel járhat.”

Hogy pontosan milyenekkel? „Vegán életmód esetén gyakori a vas-, a kalcium-, a B12- és a D-vitamin-hiány okozta elváltozások. A vas jóval nagyobb arányban található meg az állati eredetű élelmiszerekben, és sokkal jobban szívódik fel, mint a növényi élelmiszerekből. Nem megfelelő arányban történő bevitele esetén vashiányos anaemia (vérszegénység) alakulhat ki. Zsírsavak esetében a növényi élelmiszerek ugyan tartalmaznak alfa-linolénsavat (ALA), de más fontos többszörösen telítetlen hosszú szénláncú zsírsavat, mint az eikozapentaénsav (EPA) és a dokozahexaénsav (DHA) viszont hiányzik belőlük. Vegán táplálkozás esetén ezeket algákból és tengeri füvekből pótolják, a kérdés az, hogy ez itt Magyarországon mennyire kivitelezhető, és mennyire életszerű. A másik lényeges probléma ezen életmód követése során az alacsony fehérjebevitel. A fehérjék aminosavakból épülnek fel, amelyek közül vannak esszenciálisak (9 db: fenil-alanin, hisztidin, leucin, izoleucin, lizin, metionin, treonin, triptofán és a valin), ami azt jelenti, hogy a szervezetünk nem képes magától előállítani, hanem táplálékkal kell bevinnünk. A tejtermékek, illetve a tojás teljes értékű fehérjéket tartalmaz, így ezeket mindenképpen hasznos beépíteni az étkezéseinkbe. A B12-vitamin létfontosságú az idegrendszer és a sejtek működése számára, amely állati eredetű termékekből juttatható a szervezetbe. A növényi alapú táplálkozás hívei tudományos vizsgálatok alapján próbálják bebizonyítani, hogy ez a vitamin is bejuttatható a szervezetünkbe bizonyos algafajokból. A kalcium nélkülözhetetlen a csontoknak és a fogaknak, azonban a kalciumhiány görcsös fájdalmakkal, izomrángással is járhat” – hívja fel a figyelmet a veszélyekre a szakértő.

A vegánok között alacsonyabb az elhízottak, illetve a szív- és érrendszeri problémákkal küzdők aránya, de ez leginkább az alapanyagok gondos megválogatásának köszönhető, nem pedig a húsmentes étrendnek. „Az tény, hogy a növényi alapú étrenden élőknek magasabb a zöldség, a gyümölcs, a teljes kiőrlésű termékek fogyasztása, és az olajos magvak, mint a vegyes táplálkozásúaké, hiszen gyakorlatilag ezek képezik az étrendet. De az is tény, hogy az egészséges, kiegyensúlyozott étrend részét képezik a húsok és húskészítmények, tejtermékek, tojás, valamint a halak, a gyümölcsök, zöldségek és gabonafélék mellett. Az MDOSZ (Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége) OKOSTÁNYÉR ajánlása is ezt mutatja – mondja Szabó Noémi dietetikus.

Biznisz

Mégis mi az oka annak, hogyha sem egészségügyi, sem pedig anyagi szempontból nem tekinthető optimálisnak a húsmentes életmód, ilyen radikális növekedést mutatnak a számok? A válasz – mint szinte minden életszerűtlennek tűnő trend esetében – egyértelmű: a pénz. A vegán szó – anno a biohoz hasonlóan – hatalmas piaci résnek számít, ugyanis a vegetáriánusokhoz képest – akik kizárólag a táplálkozásban érintettek – a vegánizmus a háztartás és a mindennapi élet szinte összes eszközét érinti a fogkeféktől kezdve a kabátokig. A vegánizmus elterjedésének hajnalán pedig még számtalan versenytársat – akár már évtizedek óta jelenlévő márkákat – ki lehet szorítani a piacról, akik megfelelő alternatívát kínálnak a vegán ideológiával rendelkezők számára. Nem beszélve arról, hogy az új világnézet, új termékeket is szül, amiknek még kimondottan piaci résztvevői sincsenek, de a kereslet már előre meg van alapozva.

Kitűnő példa volt erre a tej-alternatívákat kínáló cégek hasznot húzása, de a Beyond Meat tőzsdei megjelenése is, amiről egy korábbi számunkban részletesen beszámoltunk (Hódít a hús, amely sosem látott állatot. Hetek, 2019. június 21.) De akár az egész műhúspiacot ide lehet számítani: becslések szerint húsz év múlva a hússzerű ételek fele nem jár majd élő állatok leölésével, ezért 2040-re körülbelül 60 százalékot ugrik a műhús piaca. A befektetők között olyan nevek szerepelnek, mint Bill Gates, Richard Branson, Elon Musk testvére, Kimbal Musk. Tőzsdei előrejelzések szerint a 270 milliárd dolláros amerikai húspiacon szó szerint robbanni fog a műhús: a befektetők a következő 10 évben a 13 milliárd dolláros részesedésüket 40 milliárd dollár felettire növelhetik.

Olvasson tovább: