Kereső toggle

Torz erkölcs és hitvány társaság

FOMO – egy Z generációs szemével

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

A film a „mai fiatalok” problémáira igyekszik rávilágítani, illetve a felelősségvállalás témáját körbejárni. A kérdés: vajon sikerült hitelesen bemutatni az online generációt?

A történet szerint a gimnazista Gergőt és barátait, azaz a Falka tagjait három dolog motiválja: a szex, a buli, és hogy az ezekről készült videókat minél többen megnézzék a netes csatornájukon. A challenge-videóik idővel egyre durvábbá válnak, amikor pedig egy házibuliban Lilla a fiúbanda prédájává válik, egyetlen éjszaka alatt a feje tetejére áll a budapesti fiatalok biztosnak tűnő világa.

Ambivalens üzenet

A FOMO elején tehát megismerjük a négy srácot, akik egy elit gimnáziumba járnak. Megvizsgálhatjuk mindennapi életüket az iskolában, ezzel együtt pedig cselekedeteik fő motorját: a YouTube-csatornájukat, amire folyamatosan felkerülnek challenge-videók – ezek lényegében arról szólnak, hogy hogyan rángatják bele egymást egyre zűrösebb és felelőtlenebb akciókba. Ami a cselekményt illeti, így történhet meg, hogy Gergő, a főszereplő egy házibuliban találja magát, ahol barátai nyomásának hatására megerőszakolja az öntudatlanra részegedett osztálytársát. Az egészet persze – az este többi gusztustalan, kiábrándító és dekadens eseményével együtt – felveszi a telefonjával. Az események után a videó természetesen felkerül a netre, emiatt a lányt elkezdik terrorizálni a különböző közösségi oldalakon, aminek következtében szégyenében elmenekül. A dolgok persze hamar kitudódnak: pár előkerült videó és kép után Gergő is bajba kerülhet. És itt jelenik meg a film legérthetetlenebb aspektusa: miután a lány édesapja tudomást szerez a zaklatásról, nem a rendőrséghez fordul, hanem csak ki akarja rúgatni az iskolából lánya megerőszakolóját. Végül a két szülő higgadtan megegyezik az igazgatóval: a fiúnak fél évet halasztania kell, aztán jelessel végezhet a suliban. Ezek után Gergő úgy dönt, barátaival bejárja Budapestet, hogy megkeressék az eltűnt lányt, és megoldják a megoldhatatlan helyzetet, amit a lány életében már nem lehet meg nem történtté tenni.

A történetmesélési csavar azonban ellentétbe kerül a rendező alapvető motivációjával, hiszen a célja pont az lenne, hogy ez a valóságban ne történhessen meg. Akkor viszont miért kell a film végére úgy érezni a nézőnek, hogy igazából Gergő is áldozat? Mi az üzenet? Miért akar bárki relativizálni ilyen súlyos tetteket? A filmben az egyetlen központi cselekmény és az alapkonfliktus maga a nemi erőszak, ami szerintem alapból logikailag ellentmondásos, hiszen nincs olyan mértékű társadalmi nyomás, amiben az ember elvesztené a szabad akaratát – főleg nem, ha ezt a nyomást három infantilis kamasz reprezentálja. És nincs az a mennyiségű alkohol, ami után „bulinak” vagy „jó ötletnek” tűnik megerőszakolni egy magatehetetlen, tudatvesztett lányt.

A teljes cikk a Hetek hetilapban olvasható. Keresse az újságárusoknál vagy rendelje meg online a https://digitalstand.hu/hetek felületen.

Olvasson tovább: