Kereső toggle

Az ingyen gyógyír

A nevetés ereje

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Talán közhelynek számít, hogy az önfeledt, boldog kacagás gyógyír rengeteg problémára, azonban számos tudományos kutatás alátámasztotta már, hogy a mondásnak bizony van valóságalapja.

Elsőre viccesnek, komolytalannak tűnhet, de a nevetés tudománya – gelotológia – mint önálló tudományág csaknem fél évszázada létezik. A nevetésterápia pedig egy olyan javallt gyógyír, ami csaknem mindenki számára elérhető, egyedül a hozzáállás megváltoztatása szükséges hozzá. Ez azonban gyakran komolyabb kihívásnak bizonyul, mint elindulni a patikába és kiváltani egy felírt receptet. Sokszor ugyanis nem könnyű félretenni a gondolkozásmódunkban uralkodó cinizmust és pesszimizmust, pedig ezt bizonyítottan érdemes megtenni.

Fájdalomcsillapító és pszichológus helyett

Bár kétségtelen, hogy a hahotázás nem minden létező földi bajt gyógyít, mindenesetre az ellenállóképességünk érdekében és a betegségek megelőzésében érdemes számolni a nevetés jótékony hatásaival. A legtöbb vizsgálat ugyanis kimutatta, hogy erősíti az immunrendszerünket: amellett, hogy csökkenti a stresszhormonokat, növeli az immunsejtek, illetve a fertőzésekkel küzdő antitestek számát, ezáltal a szervezetünk sokkal kevésbé lesz kitéve a különböző betegségek kockázatainak. Többek között a szív- és érrendszeri betegségek ellen is kiváló gyógyír a napi nevetés, ugyanis javítja a véráramlást és az érrendszer állapotát, ami jelentősen le tudja redukálni például a szívroham és egyéb hasonló problémák valószínűségét. A kiadós nevetés körülbelül 14 izmunkat dolgoztatja meg, amelyek a „fizikai terhelést” követően 45 percen keresztül nyugodt állapotban maradnak. Emellett nem számottevő módon, de a fogyásban is segítségünkre lehet a kacagás, napi 10-15 perc nevetéssel körülbelül 40 kalóriát égetünk el. Akár fájdalomcsillapító gyanánt is alkalmazhatjuk a kacagásban rejlő lehetőségeket, ugyanis az endorfin – boldogsághormon – felszabadulása a szervezetünkben támogatja a jó közérzet létrejöttét, ezáltal csökkenti a fájdalmat és segíti a boldogságérzet kialakulását.

A nevetésben rejlő számos jótékony hatás azt is alátámasztja, hogy az ember közösségi lény, szeretteink társaságában ugyanis csaknem harmincszor annyit kacagunk, mint egyedül. Kapcsolatrendszerünkre és lelkivilágunkra, mentális egészségünkre is pozitív hatással lehet: bármilyen konfliktust, személyes problémát teljesen más kontextusba tud helyezni egy közös nevetés, ami a harag, a keserűség és a neheztelés érzését minden eddig ismert megoldásnál hatékonyabban gyógyítja. A házasságot is megerősíti a közös kacarászás, nem hiába napjaink népszerű mondása: „Couples that laugh together, stay together” azaz, „a párok, akik együtt nevetnek, együtt is maradnak”. Egy 71 párt vizsgáló kutatás – melynek során a feleknek közösen kellett elmesélni megismerkedésük történetét – arra jutott, hogy azok a párok, akik spontán módon képesek együtt nevetni, közelebb érzik magukat egymáshoz, és jobban érzik a másik támogatását az életük minden területén. Karl Pillemer, egyetemi professzor és író egyik könyvéhez – Harminc lecke a szeretethez – közel hétszáz, 65 év feletti amerikait kérdezett meg, akiknek a többsége szintén alátámasztotta, hogy a humor kétségtelenül az egyik kulcsa a hosszú és boldog házasságnak.

Ha vicces vagy, tovább élsz

Ha ezek önmagában nem lennének elég meggyőző érvek amellett, hogy tudatosan többet nevessünk és örüljünk a hétköznapjainkban: egy Norvégiában készült kutatás 15 éven keresztül vizsgálta több mint 55 ezer személy mindennapi szokásait. Ebből egyöntetűen kiderült, hogy a humorosabb emberek amellett, hogy tovább élnek, 48 százalékkal kevesebb eséllyel halnak meg különböző betegségekben. Például a szívroham esélye 73 százalékkal kevesebb, a fertőzésből adódó halál esélye pedig 83 százalékkal csekélyebb – nők esetében. Férfiaknál csak utóbbi mutat 74 százalékos eltérést, amit a tudósok azzal magyaráznak, hogy a férfiak humorérzéke idős korukra enyhe visszaesést mutat. Ezt támasztja alá egy másik, az emberek nevetési szokásait vizsgáló kutatás is: felnőtt korban a nők többet nevetnek, mint férfi társaik. Ez azonban még mindig meg sem közelíti gyermekkori átlagunkat, ugyanis kisgyermek éveinkben átlagosan háromszor annyit kacagtunk, mint érettebb korunkban.

Annak ellenére, hogy a nevetésre való hajlandóságunk részben genetikailag meghatározott, nincs determinálva: a szocializáción keresztül is fejleszthetünk a humorérzékünkön. Sven Svebak, a fent említett norvég kutatás társszerzője szerint: „Azok a gyermekek, akiknek felnőtt-modelljeiből hiányzik a nevetés, mint küzdési erőforrás, kevésbé képesek aktivizálni a humorérzéküket, amikor később megbirkóznak az élet nehézségeivel. De akkor se aggódj, hogyha nem volt vicces a gyermekkorod, a tanulmányok azt mutatják, hogy ezt az ember az élet bármelyik szakaszában megtanulhatja.” Mindenki számára nyitva áll tehát a lehetőség, hogy megpróbáljon az élet derűsebb oldalára koncentrálni, mivel a tudomány is ezen az állásponton van.

Olvasson tovább: