Kereső toggle

Vízesések célkeresztben

Balkáni kirándulás

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

A Magyarországhoz legközelebbi vízeséskomplexum a horvátországi Plitvicei-tavaknál található, ahol több órán át gyalogolhatunk a látványban gyönyörködve. Ha azonban kicsit délebbre megyünk, számos vízesést találunk Bosznia-Hercegovinában is. Két nagy vízesés a célpontunk: a jajcei, amely számos szálon kötődik a magyar történelemhez, és a Kravica-vízesés jóval délebbre, közel az Adriai-tengerhez.

A magyar határtól 4,5 órányi autóútra lévő, magyarul Jajca, bosnyákul, horvátul, szerbül Jajce városát Banja Luka felől közelítjük meg. A Banja Luka-i útvonal nem feltétlenül közismert, azonban természeti szépségekben, vad folyókban, kanyonokban igen gazdag.

A határon történt egy kis fennakadás, mert a hídon való átkelés hamisítatlan, a Macskajaj című filmet idéző hangulatban zajlott. Innentől ez már a tömény Balkán, erre azért érdemes rákészülniük azoknak, akik hajlamosak a kultúrsokkra, vagy legalábbis először járnak errefelé. Még egy új autópályaszakaszt is sikerült felfedezni (Gradiska–Banja Luka), ahol nem árt, ha van nálunk euró vagy bankkártya. Egyébként Bosznia egész területén elfogadják az eurót is a boszniai márka mellett.

Jajca vára az első, amit az útról meglátunk. A város a nevét is arról kapta, hogy tojás alakú hegyen fekszik (a jaja szláv nyelveken tojást jelent). A vár alatt jellegzetes boszniai házak találhatók – akinek sok ideje van, esetleg szállást is foglalhat, akár 1-2 napot is érdemes rászánni a környékre.

A vár 1463-ban került először török kézre, majd Mátyás király a seregével még ugyanazon év december 25-én visszafoglalta. Így lett Jajcai Bánság néven 1464-től 1527-ig Magyarország része ez a terület. 

Később, az Osztrák–Magyar Monarchiában újra magyar érdekeltségűvé vált. További érdekesség, hogy 1943. november 29-én a Tito vezette Antifasiszta Tanács Jajcéban mondta ki Jugoszlávia újjáalapítását.

A vízesés a város alatt található, könnyen megközelíthető, parkolóval ellátott terület. Felülről is meg tudjuk nézni, ekkor nem kell jegyet venni, csak ha szeretnénk egészen a vízesés közelébe lemenni . A belépők nem drágák, s ez egyelőre igaz egész Boszniára nézve is.

Ha eurót adunk, boszniai márkában kapunk vissza – mindenhol egységesen váltanak, csak pici eltérések vannak. Ez áll az árusokra, az éttermekre is. A magyar gyógyszerész Csontváry Kosztka Tivadar is valahol itt festette Jajcei vízesés című festményét 1903-ban, fentről lefelé tekintve.

A Kravica-vízesésig Jajcéból hosszú út vezet Mosztáron át. A hegyekhez képest itt már jócskán megemelkedik a hőmérséklet. Kopár fennsíkon keresztül, forróságban közelítjük meg a vízesés hatalmas parkolóját, ahol tömött sorokban állnak az autók – úgy tűnik, mindenki a vízre vágyik. Szintén belépőjegyes a vízesés: mintha csak a strandra jönnének az emberek.

Megpillantjuk az oázisnak is nevezhető 120 méter széles félkörben elterülő vízrendszert. A bátrabbak be tudnak mászni a vízesések mögé, ahol már garantáltan nincs akkora tömeg. (Ha a sokadalmat el akarjuk kerülni, akkor érdemesebb a tavaszi időpontokat választani.) A vízhőmérséklet a legnagyobb nyári melegben is 15-16 Celsius fok. A környékén pedig csónakázni, túrázni, sziklát mászni is lehet.

Olvasson tovább: