Kereső toggle

Soroksári meglepetés

Séta a botanikus Kertben

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Budapest belvárosától csupán 20 kilométeres távolságra található (délpestiek előnyben), autóval vagy tömegközlekedéssel is megközelíthető a Soroksári Botanikus Kert. A főváros déli részén fekvő 60 hektáros kert igazi meglepetést tartogat az idelátogatóknak.

A kellően leharcolt letérő út mellett, fóliasátrak között bukkan fel egy botanikus kertet jelző tábla, majd a parkoló. Utóbbi az elhagyatottság érzetét kelti, így felmerül bennünk a kérdés, hogy biztos, hogy ide akartunk-e jönni, amikor hétköznap egyedüliként leparkolunk az autóval. Mintha egy lélek se járna errefelé, de a belépőjegy-vásárlásnál előbukkan egy kedves fiatalember.

Maga az épület is réges-rég lehetett új állapotban. Egy térképet kapunk a belépőjegy mellé, akkor még nem sejtve, hogy mit is jelent a 60 hektár alapterület. Érdemes a bejáratnál lévő tájékoztató táblát is lefényképezni, mert ott szerepelnek a mellékutak is, és erre nagy szükség lesz a későbbiekben. 

Az árvalányhajak felé vesszük az irányt. Egy halom kidobott szék mellett haladunk el, amelyek nem kifejezetten egy botanikus kert érzetét keltik, az itt-ott fellelhető latin neves táblákkal egyetemben, amelyek már csak kevés esetben egyeznek meg a körülötte lévő növényzet nevével. Az eredeti „tulajdonos” már más helyre költözött időközben.

Az első csalódottság azonban egy szempillantás alatt eltűnik, amikor a hatalmas árvalányhajmezőt megpillantjuk. A Soroksári Botanikus Kertnek ugyanis pont az az erőssége, ami a gyengesége is. A növények maguk rendezik soraikat, így az árvalányhaj között megbúvó virágzó kaktuszok csodálatos látványára bukkanunk. Az útról szinte kötelező letérni, ahol nem tiltja tábla. Zárt cipő a kaktuszok miatt elengedhetetlen, de még jobb a bakancs. Az árvalányhajmező felett komótosan elterülő pirosas cserszömörcebokor mintha csak nem engedné „árválkodni a lányokat”. Később is találkozunk még hatalmas cserszömörcebokrokkal, ami szintén egyediséget kölcsönöz a botanikus kertnek. 

Senkit ne tévesszen meg, hogy a fővárosban nincsenek szúnyogok – erős a gyanú, hogy az összes pesti szúnyog itt talált menedéket. Eső után különösen agresszívak – tudjuk meg az egyik virágokat metsző alkalmazottól –, mivel a peterakáshoz elengedhetetlen az emlősök vére. Tehát ha valaki nem szeretne ebben a táplálékláncban részt venni, mindenképpen készüljön fel szúnyogriasztóval, ne csak a bőrét, de még a ruhája felszínét is fújja be. Ez a procedúra a kullancsok miatt is szükséges.

A Soroksári Botanikus Kert térképe egy tanösvény mentén vezet bennünket. A félsivatagok növényvilágán és az alföldi mocsárréten keresztül egészen Észak-Amerika vagy Kelet-Ázsia flóráján is áthaladhatunk, hogy csak pár tematikus részt ragadjunk ki a húsz állomás közül. 

Rengeteg virágával igazi különlegesség ilyenkor tavasszal a láprét, valamint a vadrózsagyűjtemény, aminek virágzásáról sajnos lekéstünk. Jövőre hamarabb érkezünk!

Az állatvilág is izgalmasnak mutatkozik: egy elrohanó gyíkot látunk, de a siklók szerencsére elkerültek minket, a levelek között megbúvó zöld sáskára pedig egy ott dolgozó hívja fel a figyelmünket. Az őzek is elszaporodtak a területen, szóval minden megvan egy esetleges állatsimogatáshoz. Az állatok közül a lepkefajok a legnépesebbek, közel 1200 faj található a 60 hektáron. Amennyi virág van, ahhoz képest ez csak egy kicsit meglepő, de lepkefelismerésben van mit fejlődni, az biztos.

A Soroksári Botanikus Kert nyitvatartását és programjait érdemes követni az interneten, mert annyira sokrétű, hatalmas területről van szó, hogy tavasztól őszig biztosan találunk valami különlegességet. De ha csak túrázni szeretnénk több kontinens növényvilága között, akkor is nagyon jó választás.

Névjegy

A Soroksári Botanikus Kert 1963-ban létesült. Jelenleg a Szent István Egyetem Kertészettudományi Karának Növénytani Tanszékéhez tartozik.

 

Olvasson tovább: