Kereső toggle

A találkozások helye: Wrocław

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Krakkó, Varsó, Poznań, Zakopane. Legtöbbünknek ismerősen csengenek ezek a településnevek; akár történelemóráról, akár a télisportok szeretete miatt, netán egy iskolai kirándulás keretében mi magunk is jártunk valamikor e városok valamelyikében. Nos, érdemes bővíteni lengyelországi ismereteinket és felfedezni a 2018 legjobb európai úti céljának választott Wrocławot is, Szilézia fővárosát.

A több mint 300 ezer résztvevőt integráló, Európa 2018. évi legkedveltebb úti célját megválasztó közönségszavazás során Wrocław olyan híres városokat utasított maga mögé, mint Amszterdam, Párizs, Milánó, Athén vagy Budapest. Mi lehet a titka ennek a különleges atmoszférájú, pezsgő nagyvárosnak?

Wrocław Lengyelország negyedik legnagyobb települése, történelme – mely igen gazdag fordulatokban – több mint ezer évre nyúlik vissza. Az évszázadok során különböző dinasztiák és birodalmak vetettek szemet a jó adottságokkal rendelkező településre. Csehország, Lengyelország, a Habsburg Birodalom, majd a Német Birodalom, sőt egy ideig még Magyarország fennhatósága alá is tartozott a mai Wrocław, mely uralkodóváltás esetén rendre nevet is váltott, hogy az cseh (Vratislav), német (Breslau) vagy magyar (Boroszló) hangzású legyen.

Évszázados irányvonalak

A 10. század végére Wrocław Szilézia katolikus vallási központjává vált, I. Boleszláv, a lengyelek Szent Istvánja a három lengyel püspökség egyikét e városban alapította meg.

A 14. század közepén az utolsó Piast-házhoz tartozó lengyel uralkodó, III. Kázmér idején Szilézia a cseh király kezére került, ennek következtében Wrocław több mint 600 évre elszakadt Lengyelországtól.

A középkori Wrocław fő profilja a kereskedelem volt: a cseh uralom alatt dinamikus fejlődés és prosperálás jellemezte, 1387-ben a Hanza-szövetség tagjává vált. Az 1500-as évektől trónörökös hiányában Habsburg uralkodó került a cseh trónra, így Szilézia is immár a Habsburg Birodalom részévé vált. 

A piactéren álló városháza patinás épülete, amely jelenleg a Városi Művészeti Múzeumnak ad otthont.

A következő évszázadtól súlyos történelmi viharok tépázták a várost: a harmincéves háború gazdasági visszaesést hozott, a háború után fellépő pestis pedig számos emberáldozatot követelt; a lakosságszám ezt követően a felére csökkent az egykor virágzó kereskedelmi központban.

1741-ben ismét hatalomváltás történt: a város porosz befolyás alá került – hivatalos neve Breslau lett. A városban rejlő potenciál most is megmutatkozott, a 19. század végére Berlin és Hamburg mellett a harmadik legnagyobb német nagyvárossá nőtte ki magát, és megkezdődött a település erős iparosítása.

Hitler hatalomra jutásakor a még ott élő lengyelek maradéka is elköltözött Breslauból, ami a második világháború idején a nácik egyik stratégiai fontosságú bázisa lett; az utolsó települések egyike volt, mely megadta magát a Vörös Hadseregnek. Az intenzív, három és fél hónapon át elhúzódó szovjet ostrom következtében a kiépült Breslau városa romhalmazzá vált, bizonyos negyedekben az épületállomány majd’ 80 százaléka megsemmisült. Az itt lakók egy jó darabig a háborús viszonyok megszűnésével sem érezhették magukat biztonságban, a romok között burjánzott a bűnözés, bandák járták a várost, német fegyveres ellenállók húzták meg magukat további harcok reményében. Komoly gondot jelentett nappal a milliós nagyságrendű légy-, illetve az alkonyatkor előbújó patkányinvázió. A várost áthatotta az égés- és a temetetlen hullák bűze. 

Napjaink egyik legnépszerűbb turisztikai célpontja több mint 70 évvel ezelőtt szó szerint az alapoktól kezdte önmaga újjáépítését és mindenekelőtt a romeltakarítást. 

A potsdami konferencia döntéseinek értelmében Szilézia történelmében fordulat állt be: bő fél évezredes vargabetű után ismét Lengyelországhoz csatolták, így Breslau újra a Wrocław nevet vette fel. A német lakosságot kitelepítették, helyükre lengyelek érkeztek az ország különböző pontjairól és külföldi városokból. Több évtized alatt a város levetkőzte németes arculatát, és lengyel várossá alakult át. A szovjet elnyomás és terror terhét magán viselő település azonban igazán csak az 1990-es évektől tudott fellélegezni. Ekkor indult meg a város lengyel, cseh, német és zsidó örökségének feltárása – utóbbiak már a 13. századtól laktak a városban, egy kisebb csoportjuk bujkálva egészen a szovjet ostrom végéig a településen maradt, és túlélte a második világháborút.

Wrocław ma

A település szíve a középkori piactér, lengyel nevén Rynek. Itt áll a városháza is, utcára nyíló éttermek, karakteres utcazenészek tarkítják a színes házakkal körülölelt óvárost. Wrocław ad otthont Lengyelország egyik legnevesebb műszaki egyetemének, így a város tele van fiatalokkal, egyetemistákkal. Az utcaképhez hozzátartoznak a sétáló járókelők – nem sietnek sehová, sétálnak és beszélgetnek! – barátságos hangulat, nyitottság jellemzi az itt lakókat. Az utcakép egyszerre mutatja a hagyomány és a modernitás egymást harmonikusan kiegészítő elemeit. Az utca embere pedig az érdeklődők számára segítőkész, és szélesebb a mosolya, ha beszélgetés közben felfedjük magyar identitásunkat.

Mit érdemes felfedezni?

Ott van például az állatkert, Lengyelország legrégibb állatkertje, hatalmas vadállománnyal, 33 hektárnyi területen. Elmehetünk egy csónakos városnézésre a wrocłaviak „Dunáján”, az Oderán haladva, mely mellékfolyóival két fő részre és kis szigetekre bontja a várost. Mindenképp ajánlatos betérni egy utcai étterembe vagy reggelizőbárba a macskaköves piactéren és megkóstolni a helyi specialitásokat. A piactéren álló városháza is figyelemreméltó történelmi épület, jelenleg a Városi Művészeti Múzeumnak ad otthont, valamint itt található a Świdnicka Pince, Európa legrégebbi étterme is. 

A Sky Tower tetejéről, madártávlatból páratlan kilátás nyílik a város egészére – az épület előtt Salvador Dalí: Az elfolyó idő című festményének szoborinterpretációja áll. A város egy másik híres remekműve a Névtelen járókelők nevet viselő szoborcsoport, alkotója, Jerzy Kalina a kommunista megszállás nehéz időszakának állít emléket: a statárium bevezetését követően civil lakosokat tartóztattak le az éjszaka közepén, akik közül sokan soha nem tértek vissza otthonaikba. A szobrok szó szerint a földből nőnek ki, illetve süllyednek el.

Törpe-felfedezőútra is indulhatunk a városban; az utcákon, tereken ugyanis több mint háromszáz kisméretű bronztörpe van elhelyezve, különböző életszituációkat ábrázolnak, esetenként burkolt politikai üzenetet is közvetítenek. Felnőttek és gyermekek számára egyaránt izgalmas programlehetőség.

Wrocław aktív kultúrváros operaházzal és különféle művészeti programlehetőségekkel. Minden évben itt állítják fel a világ gitár Guinness-rekordját, és a Jazz az Oderán fesztiválnak is e város ad otthont.

Legyen szó hosszú hétvégéről vagy egyhetes nyaralásról, Wrocław bővölködik látni- és felfedeznivalóban egyaránt, a vendéglátóegységek pedig tárt karokkal várják az ideérkező utazókat – stabil angoltudással.

Hogy mi tehát Wrocław sikerének titka? A válasz talán a múlttal való szembenézésben, ennek helyes feldolgozásában, a továbblépés céljában és a különböző érdekek, embercsoportok harmonikus együttélésének munkálásában rejlik. Követendő példa.

 

Olvasson tovább: