Kereső toggle

Régészeti szenzáció Pakson

Egy magyar lelet nemzetközi karrierje

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Életnagyságnál nagyobb, római kori bronz császárszobor lábszára került elő a Paks melletti Dunakömlődön.  A régészeti lelet egyedülálló, de nem törpülnek el mellette a feltárt erődben talált fegyverek, használati tárgyak sem. A paksi múzeumban 3D animációval és izgalmas tárlatvezetéssel leheltek életet a tárgyakba, amelyek segítségével betekintést nyerhetünk a római erőd mindennapjaiba. Váradyné Péterfi Zsuzsannával, a Paksi Városi Múzeum igazgatójával beszélgettünk arról, hogy mi is várja a múzeumba látogatókat.

Hogyan került a császárszobor lába a Paksi Városi Múzeumba?

– A közigazgatásilag Pakshoz tartozó Dunakömlődön, az ún. Sánchegyen állt valamikor egy római kori segédcsapat (auxiliáris) katonai tábora. Az erődben folyó feltárások során, 2009-ben került elő a bronz császárszobor-töredék.

Miért szenzációs ez a régészeti lelet? Csupán egy köztéri szobor részletéről van szó vagy annál több?

– A szenzáció több tényezőből tevődik össze. Az elsődleges különlegesség, hogy ilyen méretű (70 cm-es) bronz szobortöredék igen ritkán kerül elő, mert a bronzszobrokat vagy már a római korban, vagy a későbbi korokban beolvasztották és különböző használati és viseleti tárgyakat készítettek belőlük. Ezért van az, hogy a világ múzeumaiban sok-sok mészkő- és márványszobor tanúskodik az ókori szobrászati alkotásokról, de többé-kevésbé épen fennmaradt bronzszobor igen kevés van. A szobor mondhatni köztéri szobor volt, mert a katonai tábor területén állították fel. A római korban az ilyen szobrok többsége általában vallási töltetet is kapott, jelen esetben nem csupán az éppen uralkodó császár képmása, hanem a császárkultusz része is volt – nyilván a császár üdvére állították fel. A szobor további értékét az adja, hogy nem véletlenszerűen előkerült műtárgy, hanem szakszerű régészeti ásatás során került felszínre. A műalkotás színvonala sem elhanyagolható: igen magas szintű, valószínűleg görög bronzszobrászati hagyományokon alapuló munka.

Lehet tudni, hogy melyik császárt ábrázolja?

– Sajnos nem lehet pontosan meghatározni az ábrázolt uralkodót, de a régészeti kutatások szerint a legnagyobb valószínűséggel Caracalla (Kr. u. 211–217), esetleg Marcus Aurelius (161–180) vagy Septimius Severus (193–211) tiszteletére állította a csapat a kivételes minőségű bronzszobrot.

Mi volt a feltárt római erőd szerepe a Duna mellett? Mit sikerült rekonstruálni?

– Miután a rómaiak meghódították az Kr.u. I. század második felében Pannóniát, az I. század végén létrehozták a Duna mentén a katonai táborokkal és őrtornyokkal megerősített határvonalat, a ripát. A pannóniai Duna határon 4 légió-tábor, több mint két tucat segédcsapattábor helyezkedett el, melyeket a római kövezett hadiút (limesút) kötött össze egymással. Ez a lineáris határvédelem jelentette Pannonia provincia és egyben a Római Birodalom védelmét és biztosította a határon át az összeköttetést és a forgalmat a Barbaricummal. Ennek a határvédelmi rendszernek egyik fontos láncszeme a dunakömlődi tábor, Lussonium.

Világörökségre jelölt helyszín lett Lussonium. Hol tart most ez az elismerés? Milyen a nemzetközi fogadtatás?

– A dunai limes világörökségi helyszínné emeléséhez szükséges dokumentáció elkészítésére elnyert pályázati projekt egyik projektpartnere lett Paks 2009–2011 között, feladata pedig a legjobb gyakorlat (best practice) bemutatása volt Lussonium, a romkertként működő szabadtéri kiállítóhely bemutatásával és népszerűsítésével. Bár maga a dokumentációs és jelölési eljárás még nem fejeződött be, Paks a projektben vállalt feladatát elvégezte és lezárta. Ennek eredményei természetesen csak hosszú távon érvényesülnek majd, de már most is érzékelhető érdeklődés úgy a katonai tábor, mint a kiemelkedő szobortöredék, mint vezérlelet iránt. A lelet 2014. március 19-től indul „vendégszereplésre” Németországba, melynek során egy nagy nemzetközi kiállítássorozat 3 állomáshelyén (Bonnban, Aalenben és a hollandiai Nijmegenben) lesz látható, illetve a magas színvonalú kiállítási katalógusban (Gebrochener Glanz. Römische Großbronzen am UNESCO-Welterbe Limes. Bonn 2014.) olvashatnak róla az európai érdeklődők.

A kiállított tárgyak többek között Olaszországból, Hollandiából érkeznek. Magyarországról csak egyetlen műtárgy, a paksi szobortöredék lesz kiállítva, viszont ez lesz a főszereplő.

Mikor látogatható a paksi Városi Múzeum?

– Egész évben, hétfő kivételével a hét minden napján. Csoportos látogatás esetén csak akkor kell előre bejelentkezni, ha valamilyen szolgáltatást is szeretne igénybe venni a csoport, például tárlatvezetést, kosztümös tárlatvezetést a római korra vonatkozóan, múzeumpedagógiai foglalkozást.

Milyen gyerekprogramok vannak most a múzeumban? Van külön nyári program?

– A múzeum honlapján olvasható a múzeumpedagógiai programfüzetünk digitális változata, mely tartalmazza az 2013/2014 évi tanévre vonatkozó részletes kínálatot. Az előre tervezett programon túl minden egyéni megkeresésre és kérésre reagálunk, s amennyiben módunkban áll, teljesítjük. Osztálykirándulás esetén például egyéni program összeállítására – kézműves foglalkozással egybekötött rendkívüli történelem órára és  van lehetőség az őskor, a római kor, a kiegyezés kora témakörökben.

A tavalyi évhez hasonlóan május 18-án, a múzeumi világnapon ismét bemutatkozunk a Magyar Nemzeti Múzeum kertjében, ahova gyerekeket és felnőtteket egyaránt várunk. Nyaranta 3 hetes napközis életmódtábor várja elsősorban a paksi és környékbeli diákokat, hiszen ez nem bentlakásos tábor.

Mi a tapasztalat? Mennyire érdekli a gyerekeket egy római kori kiállítás?

– Egy római vagy bármely régészeti, néprajzi kiállítás önmagában nem tudja felvenni a versenyt manapság az Angry Birds-szel, csak akkor, ha a gyermeket alapvetően érdekli a történelem. Azonban, ha az adott kiállítást a gyerek életkorának megfelelő módon mutatja be egy szakember, illetve ha a bemutatáshoz valamilyen foglalkozás is társul, akkor a gyerekek többségét érdekelni kezdi a dolog, olyannyira, hogy a következő alkalommal még szívesebben érkeznek a múzeumba.

A múzeumlátogatást gyermekkorban kell megszerettetni, éppen ezért van nagy felelőssége és fontos szerepe ebben a vidéki múzeumoknak. A Paksi Városi Múzeum látogatóinak 60 százalékát gyerekek adják, az óvodás kortól az egyetemista életkorig.

Olvasson tovább: