Kereső toggle

Húzzunk bele!

Vizet palackból, csapból, kútból

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Kóla, narancs, alma, szőlő, és víz, víz, víz és víz. Honnan, hogyan kerül a csapba, a palackba, hogyan rejti el a föld mélye? És mi történik, ha cukor „kerül” bele, ízesítők, színesítők? A Magyar Ásványvíz Szövetség irodájában nem csak vizesüvegek kínálják magukat, a trendi üdítőitalok is ott sorakoznak mellettük. Az irodában Bikfalvi Istvánné, a szövetség titkára válaszol kérdéseinkre.

Kevés olyan ásványvíz-palackozó cég van, amelyik ne foglalkozna üdítőitalokkal is. Hogyan fér meg egymás mellett a cukros üdítő és az egészséges víz?

– Megférnek egymás mellett, mert más a funkciójuk. A közös bennük, hogy az emberi szervezet hidratáltságát hivatottak biztosítani. Ehhez legnagyobb részben vízre van szükség, de valójában az üdítők nagy része is víz. Emellett ízesítőanyag és cukor is található bennük, de a táplálkozásban nagyon nagy szerepe van a változatosságnak, időnként jólesik ezeknek az íze is. Ha valaki nagyon sok cukrosat, nagyon sok sós ételt-italt fogyaszt, és közben még a testmozgásról is elfeledkezik, az így együttvéve tényleg káros, és valóban okoz egészségügyi problémákat, elhízást, de ha az ember időnként megiszik egy üdítőt, az önmagában semmiképpen nem probléma.

Ön azért „hivatalból” inkább vízpárti?

– Természetesen, a víz a legtisztább, minden egyéb anyagtól mentes szomjoltó, mi több, az ásványvíz tulajdonképpen egy bioélelmiszer. Nem adható hozzá idegen anyag, hanem eredeti, természetes állapotában kell a palackba kerülnie. A szén-dioxid, a szénsav az egyetlen kivétel, mivel az a természetben megtalálható, és a legtöbb ásványvíznek természetes összetevője, legfeljebb dúsítják valamennyire.

Mit kell tudnia egy víznek ahhoz, hogy ásványvíznek számítson?

– Eredendően tisztának kell lennie, olyan környezetből kell származnia, ahol nem érheti szennyeződés. Szigorú követelmények vannak a mikrobiológiai és kémiai összetételt illetően, fontos, hogy nem szabad fertőtleníteni, és nem szabad konzerválószert hozzáadni.

Mi kerülhet bele az ivóvízbe, azaz mi folyik a csapból?

– A magyar ivóvíz kifogástalan minőségű, csupán annyiban tér el az ásványvíztől, hogy fertőtlenítésre van szükség, hogy a csapból kifolyó víz megfelelő minőségű legyen. Ez klórtartalmú vegyszerekkel történik, így az íze már nem az eredeti, a minőséget azonban a Vízművek rendszeresen ellenőrzi. A csapvízzel a szomjunkat oltjuk, az üdítőitalok kellemes ízűek, az ivóvízzel, valamint a vezetékes vízzel főzünk, és sok más célra használjuk, az ásványvízben levő sókra pedig szüksége van a szervezetünknek, tehát jól megférnek egymás mellett. Az ivóvízfogyasztás naponta 100 liter fejenként, de ebbe már beleszámít a mosás, mosakodás, főzés és minden egyéb. Mivel ásványvízből az éves átlag fejenként 116 liter, 3 deciliter jön ki napi fogyasztásra, tehát jól kiegészítik egymást a csapvízzel. A hátrány, hogy az ásványvíz után megmarad a palack, de lehet előny is, ha szelektíven gyűjtjük, mivel így újrahasznosítható lesz, ezzel már Magyarországon is egyre nagyobb mértékben foglalkoznak.

Mi a feladata az Ásványvíz Szövetségnek?

– Elsősorban szakmai érdekképviselet. Rendelet szabályozza, mit és hogyan kell feltüntetni a címkéken, illetve hogy mi nevezhető ásványvíznek. Ügyelünk a piac tisztaságára, hogy a reklámozásban se sértsék egymás érdekeit a cégek. Negyedévenként végzünk statisztikai felmérést a hozzánk beküldött termelési adatokból. Trendeket tudunk meghatározni, például azt, hogy Magyarországon az ásványvízfogyasztás az elmúlt húsz évben jelentősen növekedett: míg az egy főre eső fogyasztás a kilencvenes évek elején 3-4 liter volt, tavaly már 116 literre emelkedett.

Változtatott-e a magyar ásványvízpiacon az Európai Unióhoz való csatlakozás?

– Nagyon szigorú volt a magyar szabályozás, a csatlakozás után inkább enyhültek ehhez képest a feltételek. Korábban a magyar és a német ásványvíz-szabályozás előírta a 1000 mg/liter összes ásványi anyag tartalmat, abban az esetben lehetett esetleg 500 mg, ha egyes meghatározott összetevők adott mennyiségben voltak benne jelen a kedvező élettani hatás miatt. Az unió nem ilyen magas értékeket határozott meg, aminek az az oka, hogy több tagországában, Franciaországban, Olaszországban, Belgiumban, Spanyolországban nincsenek olyan ásványvizek, amelyeknek ilyen magas lenne az ásványianyag-tartalma. Ez talajtani, kőzettani adottságoktól függ. Nálunk és a környező országokban, Ausztriában, Németországban, Csehországban, Szlovéniában vannak viszonylag magas ásványianyag-tartalmú vizek is, errefelé nagyon széles a választék az 500 mg alattitól az 1500 mg-ig. Az első ásványvízzel kapcsolatos szabályozás idején, 1980-ban a franciák elérték a németekkel szemben, hogy ne legyen feltétel az 1000 mg.

A sok ásványi anyag jót tesz, vagy oda kéne figyelnünk arra, milyen összetételű vizet iszunk?

– Ha megiszunk egy liter ásványvizet naponta, és azzal összesen 1000 mg ásványi anyag kerül a szervezetünkbe, az egyáltalán nem túlzás. Mindenki választhat az ízük szerint, mert az ízt valóban befolyásolja az oldott ásványi anyag. Szükség van az ásványvizekben lévő ásványi anyagokra, éppúgy, mint a vitaminokra. Vannak olyan hangok is, hogy mivel az ásványvízben az ásványi anyagok oldott formában vannak jelen, a szervetlen ásványi sók nem szívódnak fel a szervezetben, én azonban ezt cáfolnám, hiszen a gyógyvizek is attól gyógyhatásúak, hogy a bennük oldott ásványi anyag felszívódik.

Az ásványi anyagoktól tehát még nem számít gyógyvíznek az ásványvíz?

– A gyógyvizek 30-50 ezer (!) mg mennyiségben tartalmaznak ásványi anyagokat, ez tehát nagyságrendileg nagyobb még az 1000 mg-os ásványvizeknél is, ezek már valóban nem fogyaszthatók korlátlanul. Régen külön igazgatóság volt az OGYFI, amelyik a hivatalos elismeréseket kiadta, ma az ÁNTSZ egyik főosztályaként működik, ők végzik el az elismeréshez szükséges kémiai, mikrobiológiai, geológiai, hidrogeológiai vizsgálatokat.

Vízivás terén egyébként hol állunk most Európában?

– Jó közepes uniós átlagot értünk el, nagyjából hasonló szinten vagyunk, mint az osztrákok, németek, csehek. A franciák, olaszok jóval több ásványvizet isznak, ők 180-200 liternél járnak fejenként évente. Ez nem jelenti feltétlenül azt, hogy ők ennek megfelelően kevesebb üdítőitalt isznak, de azt jelenti, hogy csapvíz helyett is isszák az ásványvizet.

A trendek alapján milyen népszerűségi sorrendet lehet felállítani az üdítők között a magyar ízlést illetően?

– Kóla, narancs, alma, szőlő. Ami engem illet, én azért inkább vízivó vagyok, de ez egyéni ízlés kérdése, nem vagyok ellensége az üdítőknek sem.

És a vizek közül Önnek melyik a kedvence?

Azt nem árulom el! (nevet)

 

Fiatal víz, öreg víz

Az, hogy a víz mikor esett le, és hány évig volt a föld belsejében, megállapítható a fiatal komponensek és az öreg komponensek vizsgálata alapján. Létezik például a trícium-módszer: mivel a negyvenes évek végén kezdődtek a légköri atomrobbantások és tíz-tizenöt éven át zajlottak, akkoriban megnövekedett a légkörben a trícium-tartalom, bekerült a felhőkbe, és így az esővel együtt a földbe jutott. Ötven-hatvan évvel ezelőtt pedig beindult az intenzív mezőgazdaság, ami növényvédő szerek, gyomirtók használatát vonta maga után, amelyekből szintén került a vízbe is. Amelyik víznek magas a trícium-tartalma, az hatvan-hetven évnél fiatalabb lehet, és a növényvédő szerek, műtrágyák hatásaként feltehetően magas benne a nitrát, az ammónium és az antropogén szennyeződés. Radioaktív, izotópos vizsgálatokkal is ki lehet mutatni a vizek életkorát. Ötven évnél fiatalabb komponens nem nagyon szokott benne lenni, a víz többnyire 5-6 ezer éves, akár 10-15 ezer évvel ezelőtt hullhatott le csapadék formájában, és gyakorlatilag azóta van a földben.

 

Források a mélyből

„A Kárpátokban leeső víz leszűrődik a mélybe, és alattunk válik ásványvíz belőle” – magyarázza a magyarok kivételesen előnyös helyzetét Debreczeni-Lázár András hidrogeológus, aki munkája során az ásványvizek, gyógyvizek minősítésével foglalkozik. A medence földtani kialakulásáról megtudjuk, hogy egy beltenger fűződött le a Tethys-óceánból, a homok-, agyagrétegek változatos lerakódása nagyon jó vízáramlást tud biztosítani, és kiválóan el tudják juttatni a vizet ide, a medence közepére. Bővizű termálkutak vannak az Alföldön a természetes tározóknak köszönhetően, a Dunántúlon pedig olyan karsztvíztározók találhatók a hegység belsejében és peremterületein, amelyek több száz méter vastag karsztvizet rejtenek. A Kárpát-medence egyedülálló mérete révén hosszú ideig áramlik a víz a medence közepére, és minél hosszabb ideig áramlik, annál több ásványi anyagot tud kioldani a kőzetekből.
Magyarországon a fogyasztók nagyon jó minőségű, magas ásványianyag-tartalmú, tiszta forrásból származó vizet várnak el az ásványvíztől. „Szakmai körökben nagyon jó hírnek örvendenek a magyar ásványvizek, de a nyugat-európai piacra régen is nehéz volt betörni, és most is az. Az uniós rendeletek felhígították a piacot, megengedőbbé vált francia, olasz hatásra” – foglalja össze a helyzetet a szakember. A magyar ásványvizekben körülbelül 20 komponensnek volt megszabott határértéke az uniós csatlakozás előtt, ezek közül azonban sok csak a nálunk található vizekben volt mérhetően jelen, ezért már csak a töredékének van meghatározva a határértéke.” A szervezet számára leghasznosabb vízben található elemek a kalcium, magnézium, fluorid, vas, kálium, jodid – ez utóbbi kevés Magyarországon, ezért is vannak jódtartalmú sók.
Érdekesség, hogy a magyar vizek arzéntartalma évszázadokon át nem okozott gondot, az unió ellenben már nagyon szigorúan szabályozza az arzénkoncentrátum mennyiségét. „Mivel a tengeri halaknak nagyon magas az arzéntartalma, azokban az országokban, ahol sok halat esznek, tényleg sok lett volna, ha még az ivóvízben is előfordul, Magyarországon viszont ez a veszély nem fenyeget” – tudjuk meg a szakembertől.
Forrásvíznek az a víz minősül, amely a tisztasági előírásoknak ugyanúgy megfelel, mint az ásványvizek, de nincs minősítve az ásványianyag-tartalma. „Vannak egybeesések a forrásvíz és az ásványvíz között, csak a procedúrát nem vállalták a beminősítéshez” – véli Debreczeni. Kiderül, hogy a budapesti vizek nagy részében 300 mg/liter ásványianyag-tartalom körül van. „A Duna vize átszűrődik egy nagyon vastag kavicsrétegen, benne a legapróbb szemcséktől a nagyobb kavicsokig, így nagyon jó a szűrőhatása, gyakorlatilag ásványvíz tisztaságú” – tudjuk meg. „A vízműveknél a fertőtlenítés előírás, valamint bevizsgálják a nehézfémtartalmat, szerves szennyezőket, szervetlen szennyezőket, cianidok, arzén, teljes körű vizsgálatot végeznek.”
Artézi víz az, ami a felszín alatti második rétegből származik, tehát van fölötte egy vízzáró réteg, ami biztosítja, hogy ne kerüljön bele szennyeződés. Kormányrendelet írja elő, hogy védettségvizsgálatot kell elvégezni minden kútnál. Megállapítják, honnan jut be a kútba a víz, és ahol a védőidom felszínre ér, ott kialakítanak egy védett területet. A vízforrásokat szintén kormányrendelet védi, ezeken a területeken nagyon sokfajta ipari, mezőgazdasági tevékenységet meg lehet tiltani, hogy ne kerülhessen szennyeződés a felszínről a vízrétegbe, és ne veszélyeztesse a gyógyvíz- vagy ásványvízforrást. „Sokan fúratnak saját kutat, amit nem vizsgáltatnak be, ott nem biztos, hogy a víz védett vízadórétegből származik” – teszi hozzá a hidrogeológus.
Amelyik vizet az unió elismeri ásványvízként, az szabadon forgalmazható a tagállamokban, nem lehet újra vizsgálni. Ez abban az esetben is érvényes, ha egy uniós tagország egy harmadik országból érkező vizet ismertet el. Az ár magasabb lehet bizonyos behozott vizek esetében a szállítás miatt. Ezek között akad olyan is, ami olvasztott gleccservíz, annak is hirdeti magát, nagy nyári melegben azonban ez nemigen tudja pótolni az izzadás során elvesztett sókat. (F. K.)

Olvasson tovább: