Kereső toggle

Óriásokkal szemben

Út a látszólagostól a valóságos élet felé

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

A vereségből talpraálló hős alaptípusa az amerikai kultúrának, így a filmnek is természetesen. Az elvesztett állás, a leírt osztályközösség, a reménytelennek látszó csata helyzetéből való győztes felállás legfőbb tanulsága nem is annyira a siker - hanem a hozzá vezető út. Különösen, ha egy élet teljes rendbetételéről van szó.

Úgy egy éve feltűnt nálunk egy film, amiről máig beszélnek. Pedig nem volt mozikampány, se országos tévépremierről harsogó reklám. Mégis az Óriásokkal szemben (Facing the Giants) „betalált", és ez sok nézőjét az élmény megosztására indítja. A jelenség a nagy filmek velejárója, még ha erről az alkotásról említést se tesznek a hivatásos moziítészek.

A filmbeli Grant Taylor edző (Alex Kendrick) rutinból él. Teszi a dolgát a Shiloh keresztény iskola amerikaifutball-pályáján, bosszankodik az elvesztett meccsek és a fásult légkör miatt. Meg hogy döcög a kocsija, s valamiért állandóan büdös van a házában. Aztán... minden még rosszabb lesz. Kiderül, hogy a remélt gyermekáldás miatta marad el, s hogy a szülők el akarják távolítani a csapat éléről. Hogy minden nagy és kis dologban - bármi is legyen az - totális kudarcot vallott. Miért pont vele történik ez? Nem tudjuk, tán a gépies életmóddal függ össze a válasz. Most azonban lépnie kell, és ő Istenhez kiált. Előbb kétségbeesve, majd mind őszintébb ragaszkodással. Reggel imával kezdi a kertben, este a Biblia ígéreteit kutatja - és a dolog működni kezd. Szó nincs viszont automatizmusról. Két személy fedezi fel itt újra egymást, távolról sem tanmesei formában; fontos ezt megjegyezni. Egymást követő kis változásoknak leszünk tanúi, melyek oly mértékűek, hogy Grant mélyebbre hatol abba a kicsit hanyagolt, de nagyon is eleven valóságba. Elkezd „ Istennel járni" - és ez elsőként őt változtatja meg.

Aztán a környezetét. A rábízott csapat hozzáállását az edző egy szép napon biblikus összefüggésekbe helyezi, és ez forradalmat generál a srácokban. Előbb a szívükben (Grantnak ez a fontosabb), majd játékuk minőségében. A megújulás mind többeket ér el, némelyek eddig magányos imái is szépen becsatlakoznak, mintha a vízbe dobott kő koncentrikusan terjedő köreit látnánk. Az eddig inkább nevében keresztény iskolában ébredés kezdődik. A változás gyümölcseit a film szentimentalizmus nélkül, de átélhető érzelmekkel láttatja. Egy lázadó fiú békül ki apjával, anyagi áttörések történnek (az edző egész rendkívüli módon kap új autót), végül a leginkább várt jövevény is jelzi, hogy úton van: a főhős apa lesz hamarosan. A klinika parkolójában derül ki ez, és jól summázza a film fő üzenetét: Istennek adni a dicsőséget, bármi történjék is. Mert Vele minden - igenis minden - lehetséges. Az ismeretlen szereplők átélt alakítása láttán pedig a néző hajlik is ennek hitelt adni. Ugyanerre az életelvre (gyakorlatra) építi fel Taylor edző a csapattaktikát, amivel sikerül felráznia a lomha játékot. A Sasok szépen menetelnek a döntő felé, ahol a félelmetes Giants vár rájuk késsel és villával. A film címe ugyanis kettős értelmű: míg a főhős a „félelem és balsors óriásai"-val, csapata a klasszisokkal jobb ellenfelekkel szemben folytat „felőrlő jellegű" küzdelmet. Úgy tűnik, eredményre csak ez vezet. Nem a párszor fellángoló, hangulati ellenállás, legyen szó csapatjátékról vagy az ember sorsáról.

Fontos és többször „fogyasztható" film az Óriásokkal szemben. Olyan, ami nem csak a  felületen hat, és egyebek mellett szép mondatokkal ajándékozza meg nézőit. „Hogyan hiányozhat valaki ennyire, akivel soha nem is találkoztam? " - szól például a várva várt gyermekáldásról Grant felesége. Talán ezért is a felnőtt korosztály érti meg és éli át igazából ezt a filmet - a tapasztalatok szerint. És mert az igazi próbákból, a saját, személyes óriásokkal való küzdésből többnyire könnyed előzetest kap csak az ember tizenévesen. Pedig „az üzenet" a hívő alkotók szándéka szerint éppen az: Miért is ne lehetne ilyen szinten Istennel járni „békeidőben"? Kényszer és vészhelyzetek nyomása nélkül? Ezekre a kérdésekre minden egyes nézőnek személyesen kell választ adnia.

Imádkozunk és alkotunk

Alex Kendrick a valós eseményekre épülő Óriásokkal szemben írója, főszereplője és rendezője a Georgia-állambeli Sherwood baptista gyülekezet egyik segédlelkésze, hat gyermek édesapja. A hívőknek (és persze a hivőkről) szóló filmek készítését keresztény szolgálata részének tekinti A filmezést amatőr szinten már gyermekkorában elkezdte fivéreivel, ám komoly döntést e téren akkor hozott, mikor egy tanulmányban a film hívőket (is) elérő hatásairól olvasott. Az Óriásokkal szemben sikere jóval túlnőtt a keresztény nézők körén, számos más helyről érkeztek pozitív visszajelzések - monda el a Heteknek Monique Sondag , a gyártó Provident films képviselője. Véleménye szerint filmjük nem a piaci elvárások kiszolgálása miatt lett sikeres, hanem „mert imádkoztunk, és megpróbáltuk Isten akaratának megfelelően felhasználni a Tőle kapott ajándékokat és lehetőségeket..." Kendrick és csapata keresztény filmjei azóta is sokakat elérnek és megérintenek. Tavalyi alkotásuk, a Fireproof (Tűzbiztos) 33.5 millió dollárt termelt a jegypénztárakban, így az év legjövedelmezőbb független filmje lett. Az ismét csak kettős értelmű cím egyszerre jelent egy tűzoltóságon játszódó történetet és egy házassági szövetség „tűzpróbáját" is. A gyülekezet 1200 önkéntes statisztája segítségével készült alkotás nagy hatással van a házasságok megújulására, és olyan mai kérdéseket vet fel, mint a meg nem bocsátás, önzés és a pornográfia. Jen Fedler, a Kendrick-filmeket forgalmazó Carmel Entertainment részéről lapunknak kiemelte: az ilyen alkotások erőteljes és pozitív üzenete Hollywood és az amerikai filmipar számára, hogy az emberek ki vannak éhezve a tiszta, inspiráló filmek után. A „műhely" legfrissebb alkotása a Jöjjön, aminek jönnie kell (Come What May), amely szintén a Sherwood Pictures képviselte értékeket hordozza. Témája: hogyan bízzunk Istenben az elegendő hal és kenyér dolgában.

Pálfy Gyula - Kerekes Adrienn

Olvasson tovább: