Kereső toggle

Benczúr-kiállítás az Ernst Múzeumban

Egy magyar festőfejedelem

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Benczúr Gyulát talán senkinek sem kell bemutatni, mégis: Budapesten 1958 óta nem volt kiállítása, 1970 óta nem jelent meg könyv róla, és tanítványainak életrajzaiból is kimaradt a nagy festő mesteriskolájában töltött évek említése – hívják föl a figyelmünket a tárlat szervezői.



Benczúr Gyula önarcképe 

A kiállítás apropója akár a korona Máriának történő felajánlásának megújítása is lehetne, hiszen Benczúr az ezer évvel ezelőtti eseményt is megfestette Vajk megkeresztelése, Budavár visszavétele és még számos jeles magyar történelmi esemény és személy – többek közt Mátyás király, II. Rákóczi Ferenc, Hunyadi László – életéből vett jelenet mellett. A szervezők mégis a művész egy kevéssé ismert oldalának bemutatására helyezik a hangsúlyt: Benczúr portréfestészetére.

Aki október 7-éig ellátogat az Ernst Múzeumba, a pesti Broadway-nek is nevezett Nagymező utcába, az nemcsak egy zseniális magyar festő életművének keresztmetszetével fog találkozni. A már fiatalon kitűnően rajzoló és festő Benczúr Gyula családjáról és korának nagyjairól – Tisza Kálmánról, Mikszáth Kálmánról, Trefort Ágostonról – festett portréi kitűnő jellemrajzok. A fényképszer? hűséggel ábrázolt, áttetsző gallérok, a részleteiben lendületesen elnagyolt csipkék által keretezett, jórészt arisztokrata arcok mindegyike igen kifejező, beszédes tekintetet hordoz. A portrék között figyelemfelkeltő az önarcképek sokfélesége. A kitűnő, lényeglátó emberismeret mintha önmaga megismerését illetően kísérletezőbb lenne: vajon a turbános, a díszmagyaros vagy a fehérsapkás önarckép áll közelebb a festő igazi arcához?

A tárlaton a portrék és a történelmi témájú képek mellett látható még egy-két mitológiai-mesebeli jelenet is, valamint a festő néhány olyan kitűnő grafikája, mint például a Schiller-illusztrációk.

Olvasson tovább: