Kereső toggle

Bizánci császárné vágta földhöz

A magyar korona titkai

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

A bizánci stílusjegyeket mutató, páratlan ötvös műremek eredetére vonatkozóan számtalan hipotézis született már határainkon innen és túl, neves művészettörténészek, történészek tollából, akik nem kevés energiát fordítottak a korona sokat vitatott múltjának felderítésére. Holler László tárgyilagos, szenvedélyektől mentes hangnemben megfogalmazott tanulmányában némi iróniával viszonyul a "szentkoronát" körülvevő misztikus tiszteletethez.



Sokan akarták már a fejükre tenni Fotó: Maklári Péter 

Holler László Kinek készült eredetileg a magyar királyi korona? cím? tanulmányában a korabeli képes emlékeket elemezve arra az eredményre jut, hogy az eredetileg női koronának készült. Holler következtetése szerint Anna Dalasséna, I. Alexios bizánci császár édesanyja tervezte, és készíttette azt saját maga számára.

Anna Dalasséna az írásos források alapján rendkívüli kvalitásokkal rendelkező személy volt, aki valójában saját kezében tartotta a hatalmat fia, I. Alexios uralkodása alatt. Ráadásul I. Alexios teljhatalommal ruházta fel anyját arra az időre, amíg ő hadvezérként nem irányíthatta a birodalom ügyeit.

Anna Dalasséna, aki egyébként pecsétgyűrűjén az "I. Anna Dalasséna, a császár anyja" megjelölést használta, monostorhoz tette hasonlóvá a királyi palotát. Az erősen vallásos, hatalmát apácaruhában gyakorló anyacsászárnő egy fejereklyetartóból készíttetett magának koronát arra az esetre, ha fia nem térne vissza a háborúból. A korona viselésére azonban Anna Dalasséna életében nem került sor. 

A magyar királyi korona keletkezésének ebbe a hipotézisébe illeszkedik a következő történet is, amely egyfajta magyarázatot ad a korona sérüléseire – ezek Holler László szerint szintén a bizánci udvarban keletkeztek. 

A korabeli krónikák szerint I. Alexios felesége, Eirene, (jóval Anna Dalasséna halála után) a női hatalomgyakorlás elkötelezett híveként haláláig győzködte férjét, hogy a koronát őneki – esetleg lányának – adja. A hatalmat azonban a haldokló király a jogos trónörökösre, Johannesre ruház-ta át. Ekkor – a krónika tanúsága szerint – felesége a következőképpen fakadt ki: "Pusztuljon minden … a korona, a császárság, (a tekintély), az egész hatalom, a trónok és a fejedelmek…"

Holler feltételezi, hogy a császárné az I. Alexios anyjának, Annának készült koronát hozta elő férje meggyőzésére annak halálos ágyánál, és elkeseredett dühében ezt a keze ügyében lévő királyi ékszert nagy erővel a földhöz vágta – a fenti szavak kíséretében. (A korona sérülései egy tenyérrel történő erőteljes nyomás mellett egy éles ütés nyomait mutatják.) Az eseményt rögzítő 12. századi krónika ugyan a korona jelenlétére nem tér ki, Holler azonban ezt megmagyaráz-hatónak tartja a krónikás, Anna Komnene "tapintatosságával", ami előadásmódját más események leírásakor is jellemezte (ő maga is a császár leszármazottja volt); valamint azzal, hogy a dokumentum csupán egyetlen, rendkívül nehezen olvasható kéziratban maradt fenn.

A többszörösen is közvetett bizonyítékokra épülő, bár kitűnő logikával levezetett feltételezés igazságával természetesen bárkinek joga van vitatkozni. Egyértelm? bizonyítékok hiányában mindössze annyit lehet mondani, hogy "nemzeti ereklyénk" eredetét számos vonatkozásban továbbra is meglehetősen sűr? homály fedi…

Olvasson tovább: