Átalakítás alatt

Felülről szerveznék át a hazai labdarúgást

Cikk nyomtatása
Továbbítás emailben

„A labdarúgás nem pusztán játék – bátran szánhatunk neki missziót Magyarország megújításában!” Eme magasztos gondolattal átitatva tartott beszédet az egész napos „futballcsúcs” egyik fő vendége, Orbán Viktor. A miniszterelnök és a hétfőn megtartott Magyar Futball Fórum elnevezésű rendezvény egyéb prominensei optimista hangvételű beszámolókat tartottak labdarúgásunk stratégiai terveiről, valamint saját elképzeléseikről. A futballnap valódi fórumjelleget öltött, még kérdezni is lehetett.

A Magyar Labdarúgó Szövetség – alapításának 110. évfordulója alkalmából – múlt hétfőn tartotta meg Magyar Futball Fórum elnevezésű „nyílt napját”. A hivatalosan az évforduló kapcsán rendezendő egész éves programsorozat első eseménye azonban valójában a tavaly „felfrissített” MLSZ stratégiájának népszerűsítéseként rögzült a nagyérdemű és a labdarúgásunk felé kissé cinikusan forduló média tudatában.


Mindenesetre tényként szögezhetjük le: a rendezvény meglepően jól sikerült. Több mint ezren voltak kíváncsiak a helyszínen megtartott szakmai beszámolókra, a modern magyar labdarúgás vezetőinek jövőbeli elképzeléseire, az internetes közvetítést pedig szintén több ezren kísérték figyelemmel élőben. Érdeklődés tehát van a labdarúgásunk iránt, mint ahogy – részben jogosan – előítéletek is azzal szemben. „A jelen állapotok nem adnak okot az álmodozásra, a jövő pedig bizonytalansággal és kérdőjelekkel van tele” – fogalmazta meg beszédében Orbán Viktor. A miniszterelnök a gyakorlatban a magyar labdarúgás, hivatalosan pedig a sportot támogató kormányzat első számú vezetőjeként volt jelen az eseményen. Beszédében egyértelművé tette: a jelenlegi kormányzat kiáll az egészségesebb ifjúság és a különböző sportközösségek megteremtése, erősítése mellett, s az egyik legfőbb eszköznek a labdarúgást tartja. Aligha véletlen, hogy az MLSZ „nyílt napján” elhangzott: a magyar állam nagyságrendileg 2 milliárd forintot szán a labdarúgás utánpótlásképzésére csak ebben az évben, s ebből 1,8 milliárd jut a magánkézben lévő akadémiáknak. A bejelentést követően többen is hangot adtak elégedetlenségüknek az interneten – nem véve tudomást arról, hogy az egészségtelenül élő fiatalság gyógykezelésére ennél összehasonlíthatatlanul többet kell költeni.
Orbán Viktoron kívül számos futballvezető tartott előadást, így például az utánpótlásért felelős Nyilasi Tibor, a válogatott kapitánya, Egervári Sándor, az egykori világklasszis, a Real Madrid korábbi sztárlabdarúgója, Fernando Hierro, vagy éppen a Magyar Labdarúgó Szövetség elnöke, Csányi Sándor. Csányi stratégiai vázlata alapján egy központosított „futballkreáció” képe tárulhatott a sportkedvelők elé: tömegbázis, új futballpályák és infrastruktúrafejlesztés, elfogadható nézőszámok, működőképes tehetségkutatás, új Puskás Stadion, színvonalas hazai futballbajnokság – vagyis mindannak a megteremtése, amely jelenleg nincsen. Az igencsak tőkeigényes tervek szerint 2020-ig több mint 220 milliárd  forint áramolna be a hazai labdarúgásba.

 

Az utánpótlás támogatása kívánatos cél – mondja Szabados Gábor sportközgazdász

Nehéz bármit is mondani az elhangzott 220 milliárd forintról, mert gyakorlatilag semmi nem hangzott el arra vonatkozólag, hogy milyen forrásból teremtenék elô ezt az összeget. Hatalmas összegrôl van szó egyébként. Azt gondolom, hogy ha mindenféle forrást beleértenek ebbe, így a szponzorációs összegeket, az állami-önkormányzati, a FIFA-, UEFA-támogatásokat is, akkor ez a pénzmennyiség ténylegesen reális lehet. Élbôl tehát nem lehet cinikusan kezelni az elhangzottakat, de az is igaz, hogy érdemben véleményt formálni a források meg nem nevezése miatt nem lehet.
Ami a támogatások állami jellegét illeti, azt gondolom, hogy ha az állam megjelenik a hivatásos sportban, akkor az egyetlen olyan terület, amely kapcsán nem kérdôjelezhetô meg a szerepvállalása, az az utánpótlásképzés. Egyrészt mert a fiatalok sportolásának támogatása még akkor is kívánatos cél, ha ez egy hivatásos sportvállalkozás, például egy futballakadémia támogatása révén történik. A másik, hogy jelenleg Magyarországon állami pénzen képzünk filozófusokat, ügyvédeket, biológusokat! Futballistákat miért ne képezhetnénk állami pénzen?
Ne felejtsük el az akadémiák kapcsán, hogy ha egy évfolyamnak a fele ténylegesen hivatásos labdarúgó lesz, az már egy jó arány. Tehát az ott tanuló, sportoló gyerekek nagy része inkább csak szabadidôs keretek között fogja űzni ezt a sportágat. Így az is fontos, hogy megfelelô egyensúlyt találjanak az akadémiák és a hagyományos utánpótlás támogatása között.
Az MLSZ programja szól a pályák, stadionok felújításáról is. Úgy gondolom, hogy ha az infrastruktúra-fejlesztés terhét csak úgy „rányomják” az egyesületek vállaira, az megrogyaszthatja még az NB I-es klubokat is. Ezek a csapatok ugyanis sokszor még a pályák fenntartásának alapvetô kötelezettségeit is csak nehezen tudják ellátni, tehát ez a pluszteher gondot okozhat nekik. Hitelkonstrukciókkal vagy vissza nem térítendô támogatásokkal támogatni kell majd a klubokat, ez pedig szintén pluszpénzeket jelent.
Ami a nézôszámemelést illeti, azt gondolom, hogy önmagában a magyar futball szakmai színvonalát tekintve nem irreális egy a 2013-as idényre kitűzött négyezres átlagos nézôszám. Megnézhetjük példának Skóciát, ahol a két élcsapatot leszámítva rendkívül középszerű a foci, mégis viszonylag sokan járnak a mérkôzésekre. A véleményem tehát az, hogy még a jelenlegi minôség megtartásával is sikerülhet emelni a nézôszámot – azonban ez rendkívül kemény marketingmunkát és újabb pénzeket igényel. A négyezres átlagos nézôszám egyébként még nem teszi önmagában rentábilissá a futballklubokat, de az össztársadalmi elfogadottsága nagymértékben változna a hazai futballnak, és ezáltal más területeken –  így például a szponzoráció, televíziós bevételek területén – ezzel a nézôszámmal már meg tudna mozdulni a labdarúgás bevételi oldala.

 

Olvasson tovább:

Feliratkozás hírlevélre

 
Név: *
Email: *
Feliratkozással elfogadja a Hetek adatvédelmi elveit