Kereső toggle

Köszönjük, elég volt!

Edzőváltások sorozata az angol profi futballban

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Rettegett Roman. Lassacskán így is becézhetnénk a Chelsea orosz tulajdonosát, Roman Abramovicsot, aki 2003 óta tartó regnálása alatt immáron negyedik menedzserét „fogyasztotta” el Louis Felipe Scolari személyében. Az unatkozó multimilliomosok között stílusával, focicsapat-vásárlásaival divatot teremtő olajmágnás „türelmetlensége” azonban ma már nem egyedülálló az angol fociban: Scolari távozása a nyolcadik edzőváltást jelenti a kevéssel több mint féltávnál járó Premier League-ben.

„Hogy őszinte legyek, már várható volt, sajnos manapság standarddá vált a futball világában, hogy nem adnak időt egy menedzsernek. A futball minden eddiginél kegyetlenebbé vált. Természetesen nem lehet a sajtót vádolni ezért, de részük van benne, ezt nem lehet vitatni. „Ami manapság a bulvár-újságírásban zajlik, az egyértelműen az olyan hiteles hírforrások, mint a SkyNews ellen folyik, hiszen megpróbálnak mindenből szenzációt faragni, amely rossz irányba viszi a dolgokat. Már évek óta mi, edzők vagyunk a célpontjai ezeknek a lapoknak” – nyilatkozta Scolari kirúgása kapcsán Sir Alex Ferguson, aki az elmúlt években többször is támadást intézett a média, azon belül pedig a bulvársajtó ellen. Márpedig, ha valakinek a szavára odafigyelnek a britek, akkor az a skót matuzsálem – nem véletlenül. Ferguson vezetőedzőként 1986 óta szolgálja jelenlegi klubját, a Manchester Unitedet, ráadásul pályafutása egyre sikeresebb a vörös ördögöknél.
A kinevezését követő első években olcsó, meglepő és rosszul sikerült átigazolásaival feltűnő szakember távozását mindössze 3-4 évet követően kezdte követelni néhány vérmes szurkoló, aztán az acélvárosiak 1991-es KEK-győzelme őket is elhallgattatta, manapság pedig valószínűleg már együtt éneklik a skótot éltető dalokat az Old Traffordon.
„A Chelsea-nél magasak voltak az elvárások az idei szezonban. Igazából csak az elmúlt hónapban nem játszottak úgy, ahogy azt megszoktuk tőlük, és ez mégis Scolari állásába kerül! Ez igazságtalan!” – fejezte be Sir Alex, aki két éven belül megdöntheti a legendás Sir Matt Busby rekordját. Matt Busby volt ugyanis a „ködös Albionban” az egy csapatnál a leghosszabb ideig a kispadon ülő menedzser, s hozzá köthető az MU első sikerkorszaka is. Ferguson azonban felülmúlhatja az Unitednél még bronzszobrot is kapó egykori mester teljesítményét.
Scolari kiebrudalása korántsem számít egyedüli történetnek manapság a Premier League „hányattatott sorsú” menedzserei között. A brazil szakember elődjétől, Avram Granttól egy bajnokságban elért második hely és egy Bajnokok Ligája-fináléba jutást követően búcsúzott fájdalmas hangvételű szerződésbontást tartalmazó levélben Abramovics, a José Mourinhoval alkotott duettjük históriája pedig unalomig lerágott csont a labdarúgás történetében.
Az „Abramovicson túli világ” is szintén termeli a maga hősi halottjait, igaz, jóval indokolhatóbban. A Tottenham Hotspur-nél például Juande Ramos eltávolítása szinte megváltást jelentett. A spanyol szakembernek következetes, kemény munka és fontmilliók kiadása árán sikerült egy, az élbolyban harcoló csapatból biztos kiesőjelöltet faragnia. A Spurs vezetői „hálából” egy kétmillió fontos végkielégítést voltak kénytelenek a spanyolnak átutalni, aki mindezek után máris a Real Madrid kispadján találta magát.
Hasonló volt a helyzet a Sunderlandnél és a Blackburn Roverssznél is. A Sunderland alakulatánál Roy Keane az elmúlt két idényben ragyogóan vezette a csapatot, amely előbb feljutott az első osztályba, majd ott meg is ragadt. Ebben az évben azonban a nagy tervek ellenére nem jöttek az eredmények, s Keane megérezte a bajt: még azelőtt lemondott, mielőtt eltávolították volna. A Manchester Unitednél egykoron vele játszó Paul Ince azonban már nem volt ennyire bölcs: őt csak egyszerűen kirúgták, miután a korábban biztos középcsapatnak számító Blackburnnek a kiesés ellen kell küzdenie az idén. Az angol sajtó szerint hasonlóan járhat Paul Megson a Boltonnál, s Mark Hughes a Manchester Citynél is. Szintén szót kell ejteni az egykori arsenalos Tony Adams edzői pályafutásáról, akinek a szűrét előbb az alacsonyabb osztályú Wycombe-nál, az elmúlt napokban pedig a Portsmouthnál tették ki: az ok mindkétszer kóros eredményhiány volt. Erre mondhatja az angol futballrajongó: rossz kezdés után egy még rosszabb folytatás…
A Newcastle Unitednél a vezetők húsz éve folyamatosan bajnokcsapatot építenek, de a munka - úgy látszik - túlságosan lassú: a szurkolók mellett erre unhatott rá Kevin Keegan, aki még szeptemberben mondott le vezetői dilettantizmusra hivatkozva. Hasonlóan döntött Alan Curbishley is a West Hamnél, azonban az őt váltó Gianfranco Zola nagyszerűen vezeti a „kalapácsosokat”, nem véletlen, hogy Abramovics Guus Hiddink mellett éppen őt szemelte ki Scolari utódjának. Az egykori Chelsea-focista hozzáállása példaértékű, hálából ugyanis hűséget fogadott az idény végéig a West Ham United mellett.
Persze, könnyen lehet, hogy csak szeretne egy nagy levegőt venni, mielőtt rábólint Roman Abramovics ajánlatára.

Olvasson tovább: