Kereső toggle

Bundesliga: A nagy hátraarc

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Ellentmondásos folyamatok zajlanak a német fociban. Miközben a válogatott a
nyáron meggyőző játékkal szerzett bronzérmet a hazai rendezésű világbajnokságon,
klubszinten valami nagyon nem stimmel a németeknél. A bajnokság színvonala már
messze elmarad a nívós nyugati ligákétól, és a válogatottban jól szereplő
játékosok sem képesek maradandót alkotni klubcsapataikban.

A ’80-as évek kezdetén kevés kétség volt afelől, hogy a Bundesliga a
legerősebb bajnokság széles e világon. Mi sem bizonyítja mindezt jobban, mint az
európai kupákban való részvétel. Németország rendre a legtöbb csapatot delegálta
a nemzetközi sorozatokba. Bár a BEK-et többnyire az angol csapatok uralták, de
egyetlen német csapat ellen sem mehettek biztosra akkoriban az ellenfelek. Az
1979/80-as UEFA-kupa negyeddöntőjében például öt csapat is német volt, és
egészen elképesztő, hogy közülük négyen be is jutottak az elődöntőbe.
Olaszországban a ’80-as évek elején feloldották a külföldi játékosok leigazolása
ellen szabott tiltást, és a klubok is elkezdtek üzleti alapokon működni. Ez
nagymértékben befolyásolta a következő bő egy évtizedet. A Bundesliga ezután már
csak a Serie A mögött helyezkedhetett el az UEFA-bajnokságok pontozásos
rangsorolásán, amelyben rengeteg szempontot vesznek figyelembe az UEFA
szakértői. A nézők kiszolgálása, az utánpótlás helyzete, a biztonság, és még
rengeteg ennél apróbb dolog kerül górcső alá, melyeket pontozással minősítenek,
szigorúan szakmai szempontok alapján.

A korai ’90-es években, először a futballtörténelemben, a Bundesliga hirtelen
kikerült az első három legjobb bajnokság közül. Rémálom volt ez a németeknek. A
’96-os illetve ’97-es szezonban a Bayern München, a Schalke 04 és a Borussia
Dortmund által aratott nemzetközi sikerek nyomán joggal gondolták a szurkolók,
hogy bajnokságuk leminősítése csupán átmeneti kisiklás – ám tévedniük kellett,
mert a lecsúszás nem fejeződött be. Míg a többi nagy nyugati bajnokságba egyre
jelentősebb tőke áramlik, addig a németek mintha megragadtak volna az
ezredfordulókor tapasztalt szintjükön. Szinte már ahhoz is radikális változások
szükségeltetnének az elemzők szerint, hogy egyáltalán tartani tudja a lépést a
Bundesliga a francia, angol, spanyol illetve olasz bajnokságokkal.

A régi szép időket jócskán feledtetve a 2003/04-es UEFA-sorozatban olyan –
futballtérképen igencsak kis pontoknak bizonyuló – csapatok búcsúztatták az
egész német küldöttséget, mint a francia Sochaux, a cseh Teplice, az ukrán
Dnipro, a dán Brondby vagy a lengyel Wielkopolski Grodzisk. A következő évben
belga és ukrán csapatok jelentették a németek számára a stoptáblát. Minden jel
arra mutat, hogy az idei kiírásban is a korábban kitaposott ösvényen haladnak a
bundesligás klubok. A Hertha már korábban elvérzett a dán Odense ellen, akárcsak
a Schalke a francia Nancy ellen. „A német klubok többségének már az nagy
nehézséget okoz, hogy kvalifikálják magukat valamelyik nemzetközi kupába. Az
pedig elszomorító, hogy bejutás esetén is csak epizódszerepre képesek” –
vélekedik Thomas Berthold (kis képünkön), korábbi német válogatott. Szerinte már
annak is örülni kell, ha a Werder és a Bayern megéli a BL tavaszi mérkőzéseit.
Sajnos észre kell venni, hogy szavaiból nem a pesszimizmus, hanem a realizmus
tükröződik.

Érdekes, hogy Románia három nemzetközi porondon szereplő klubja (Rapid,
Dinamo, Steaua) már kétszer annyi pontot szerzett nemzetük számára az idei
szezonban, mint a németek öt csapata. Kár lenne azt hinni, hogy ez csak egy
szezonbéli mázli. Románia huszonöt helyet ugorva az utóbbi három évben jelenleg
a hetedik a ranglistán. A németeknél nem múlt el még a veszély, ugyanis ha idén
újra ismétlik a rossz formájukat a nemzetközi porondon, akkor tovább csúsznak a
ponttáblázaton. S hogy miért is olyan fontos dolog ez? Azért, mert egy szint
alatt már csak egy német klub juthat egyenes ágon a BL főtáblájára, a második
helyezettnek selejtezőt kell játszania. Ez az állapot a 2008-as szezonra be is
következhet, ha nem történik változás a Bundesligában.

Felbecsülhetetlen értékvesztés következne be a német fociban egy esetleges
alacsonyabb szintre sorolás esetén, ami nem tenne jót az amúgy sem rózsás anyagi
helyzetű kluboknak, sem a szövetségnek. Persze nekünk, magyaroknak, még ez a
színvonal is csak elérhetetlen álom.

Olvasson tovább: