A múzeumi világ a nyugalom szigete a kultúrharcos széljárások közepette – állítja a lapunknak adott nagyinterjúban Baán László. A Szépművészeti Múzeum főigazgatója tavaly ősz óta miniszteri...
Szótlanul ülünk a motoros csónakban, miközben könnyedén szeljük a Duna vizét
a hűvös koraőszi hajnalon. Összébb húzom magamon a kardigánt, fejembe nyomom a
kalapom, és élvezem, hogy a hatalmas folyón virrad ránk a reggel. A sziluettek
lassan emberekké alakulnak, a két parton felderengenek a fák, a víztükör pedig
megsokszorozza a kelet vöröslő fényeit. Tízperces utazás végén érkezünk a rezéti
halászok tanyájához, majd továbbindulunk a Rezéti-Dunára.
A Veránka-szigetet körbeölelő, ív alakú mellékág a 19. századi
folyamszabá-lyozás előtt a Duna főmedre volt, mára viszont – az évtizedek
hordalékának köszönhetően – csendes folyócskává szelídült. Ennek ellenére ma is
árasztja magából az ártéri romantikát. Nem messze a torkolattól a csónakok a
part felé veszik az irányt, kikötünk, és kezdődhet a halászat.
1990 előtt halászati termelőszövetkezet működött a területen, számos családnak
biztosítva nem is akármilyen megélhetést. Ma már a halászati jogot gyakorló
Gemenc-Hal Kft.-ben mindössze öten dolgoznak – a csökkenő halmennyiség miatt a
víz nem bír el több halászt. Persze a csa-pat húzóhálózás alkalmával kibővül,
némi friss hal ellenében könnyen akad segítség. A munka egyébként nem tűnik
nehéznek: a partról induló csónak félkört ír le a folyón, miközben szakértő
kezek vetik a vízre a hálót. Az ilyen módon bekerített területet tanyának
hívják. A háromszáz méteres háló alsó részét ólomsúlyok húzzák a folyó fenekére,
miközben a tetejét parafa úszók tartják a felszínen. Amint a csónak partot ér,
egy-egy csoport húzni kezdi a háló két végét. Néhány perc múlva a víz úgy
pezseg, mintha életre kelt volna, halak százai estek csapdába: másfél mázsa
súlyú a zsákmány. Sajnos sok a keszeg – ez a fajta kevésbé bírja a
viszontagságokat, ezért a kereskedők nem kedvelik. (Pedig a paprikás lisztben
átforgatott vagy csak natúr módon, „restre” átsütött dunai keszegnél kevés
finomabb csemege létezik a világon.) A kárász már strapabíróbb, így értékesebb
is, de a legnagyobb becsülete a csukának, süllőnek, harcsának van. Imre bácsi, a
társaság legidősebb tagja szerint régen sokkal több hal volt a Dunában. A
többiek is megerősítik, hogy még tíz-tizenöt évvel ezelőtt is ötször ennyit
húztak volna ugyanezzel a hálóval. Nem tudni pontosan, mi az oka ennek, de a
legtöbben a víz szennyezettségét hozzák szóba.
A halászok a keszegek tekintélyes részét visszadobják, a többi halat a bárkákba
– kilyuggatott, fedeles úszó alkalmatosságokba – rakják, majd elindulunk felfelé
a folyón, egy másik tanyát keresni. Az új helyszínen nagyobb szerencsével
járunk, kétszerannyi hal kerül a bárkákba, bár ezúttal is sok keszegtől kell
megválni. A nap már melegen süt, amikor visszafelé indulunk, és a fogást
átemelik a Csuka gyomrába – a társaság halászhajójába.
A dunai halászok nemcsak húzóhálóval dolgoznak, hanem varsákkal és leshálókkal
is. Az idény tavasz elejétől ősz végéig tart, bár megesik, hogy a szerszámok
karbantartásába és a hálókötögetésbe beleunt halász télvíz idején is vízre vagy
akár „jégre” száll. A társaság tagjainak fejenként nyolcvan-száz varsájuk van,
de csak nagy vízállás esetén rakják le mindet. Most kevés a víz, nem sok varsa
van kint. Madarasi Sándorral azért nekiindulunk, hogy szemrevételezzük a néhány
nap alatt összegyűlt zsákmányt.
A varsa hálás eszköz: a hal tulajdonképpen saját magát fogja meg vele. A
keretekre feszített hálót szájával a part felé helyezik le. A szárnynak nevezett
terelőháló a „bejárat” felé irányítja az arra tévedő halakat, amelyek a
nagyobbik nyíláson áthaladva egy kisebb, tölcsér alakú lyukon még tovább úsznak
befelé, ahonnan már kevesen találják meg a viszszafelé vezető utat. A varsákban
is a keszegfélék vannak többségben, de azért kerül egy-két csuka, törpeharcsa,
sőt süllő is a hálóba. Tavasszal ennél jobban „megy” a hal, jegyzi meg Sándor,
amikor a huszadik „megálló” után tizenöt kiló hallal a bárkában visszafelé
indulunk.
A dunai halászoknak meg kell küzdeniük a konkurenciával is: a rabsicokkal és a
kárókatonákkal. Meglepő módon az utóbbiak jelentik a nagyobb bosszúságot. A
hivatalosan kormorán névre hallgató nagytestű madarakra nem véletlenül ragadt a
kárókatona elnevezés. Közös halászatuk alkalmával ugyanis katonás rendbe
sorakozva akkurátusan szorítják a part felé a megszeppent halakat, és amint
elérik a kívánt „népsűrűséget”, elkezdődik a pusztítás. – A kárókatonák szinte
rosszullétig képesek zabálni, gyakran alig bírnak felszállni, annyira megtömik a
begyüket. „Megtörtént, hogy felriasztottam egy csapatot, majd arra lettem
figyelmes, hogy a csónak körül potyognak az égből a halak: a madarak öklendezték
ki őket. Volt köztük olyan csuka, amelyik még élt, úgyhogy felvettem, és
beraktam a bárkába. Csaknem egykilós volt” – meséli a negyvenes éveiben járó
Sándor.
A rabsicok, vagyis az orvhalászok nem annyira a halállományban, inkább az
eszközökben tesznek kárt. Megrongálják vagy partra húzzák a varsákat, amelyeket
aztán a vaddisznók tépnek szét halak után kutatva. A „kollektív halászemlékezet”
szerint megesett, hogy a nyakon csípett rabsicot levetkőztették, és kikötötték
egy fához, hogy a szúnyograjok lakmározhassanak belőle. Az illető állítólag
maradandó „pszichés károsodást” szenvedett
A tanyára visszatérve őzpörköltre marasztalnak a halászok, mi azonban az
ajándékba kapott keszeg és süllő mellett döntünk, és hazafelé indulunk.
A múzeumi világ a nyugalom szigete a kultúrharcos széljárások közepette – állítja a lapunknak adott nagyinterjúban Baán László. A Szépművészeti Múzeum főigazgatója tavaly ősz óta miniszteri...
A világ legkorábbi múzeumát egy brit régész, Leonard Woolley fedezte fel 1925-ben. Az épület Ur városában, a mai Irak területén található, és az Újbabiloni Birodalom utolsó királyának – bizonyos...
A miniszterelnök által meghirdetett családtámogatás nemzetközi visszhangjáról, a demográfiai növekedést célzó kormányzati intézkedésekről, valamint a hazai abortuszhelyzetről beszélt a Heteknek az...
Elsősorban a gigantikus demográfiai fordulatról szólt Orbán Viktor idei évértékelője. De vajon mik voltak a kormányfő év eleji beszédeinek közös motívumai az elmúlt húsz évben?
Pártja alig egy hónapos, de az Izraeli Védelmi Erők egykori főparancsnokát sokan már most az izraeli miniszterelnök legesélyesebb riválisának tartják. Úgy tűnik azonban, hogy a Gantz-jelenségnek...
Jeruzsálem három monoteista világvallás szent városa – ezt a szlogent gyakran idézik politikusok és a nemzetközi média egyaránt. A zsidó és keresztény kötődéshez nem fér kétség, de az iszlám...
Magyarország is epizódszereplővé vált az Egyesült Államok és Kína közötti kereskedelmi és infotechnológiai háborúban. A Huawei-ügy azonban túlmutat önmagán: előrevetíti a kiberháborúk korát.
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: hetek@hetek.hu. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!