Magyarországon körülbelül háromszáz magánnyomozó áll a lakosság szíves rendelkezésére, hogy a fent említett, vagy azoktól eltérő szolgáltatásokra megbízást nyerjen. Az átlagos detektív minimum érettségizett, valamikor a rendőrségnél dolgozott, és nagyobb anyagi megbecsülésre vágyik, mint amilyenben hivatásos korában részesítették. Törvényesen a rendszerváltás óta dolgozhat újra, hiszen a két világháború közt fellendült magándetektíveskedést Rákosiék mint polgári csökevényt 1948-ra elsorvasztották.
Munkája során a magándetektív törvényesen éppen annyit tehet, mint bármely nem magándetektív polgártársa, más szóval a magándetektív nem rendelkezik hatósági jogkörrel. Telefonlehallgatást például nem folytathat. Hogy mi az a plusz, ami miatt bizonyos esetekben mégis érdemes magándetektívet fogadni? A szakszerűség és a korábban létrejött kapcsolatrendszere. A magándetektív ugyanis tudja, hogyan és honnan kell információhoz jutni, legyen szó egy ellopott és a rendőrség által már nem – vagy soha nem is – keresett autóról, vagy egy ismeretlen rokon felkutatásáról.
A magándetektív hasznos társ lehet akkor is, ha egy régi adóst kell meggyőzni a törlesztésről. Ez a tevékenység természetesen nem tévesztendő össze a többnyire sportosan rövid frizurát viselő, épített test? fiatalemberek fizikai brutalitásával – magándetektív ilyet nem tehet. Nem is tesz, a százhúsz tagot tömörítő Detektívszövetségnél legalábbis egyetlen esetben sem fordult elő etikai vétség – mondja Konczer István elnök, aki nyugdíjazása előtt harminchárom éven át dolgozott bűnügyi rendőrként, és karrierje csúcsán öt évig volt Budapest rendőrfőkapitánya. Hazánk magándetektív-társadalma egyébként nemzetközi megbecsülésnek örvend: nincs még egy olyan ország, ahol törvény, rendelet és szakmai kamara is szabályozza és felügyeli a magánnyomozók tevékenységét.
A detektívek munkájának kétharmadát az "információkészítés" adja. Ezen belül új színfolt a "gyerek" jövendőbelijének leinformálása: ezt az elmúlt két évben divatba jött szolgáltatást újgazdagok igénylik, hogy eldönthessék, érdemes-e áldásukat adni fiuk-lányuk tervezett házasságára, más szóval, megüti-e az új család a kívánt anyagi mértéket. Az "információkészítés" kategóriájába tartozik még megvásárlásra kiszemelt cégek feltérképezése, üzlettársak, rokonok barátok ellenőrzése. A detektívek munkaidejük húsz százalékában megfigyelést végeznek. Egyre több megbízás érkezik nagyvállalatoktól: ezek egyik része egy vezetőnek kiszemelt személy előzetes leinformálása, a másik, a már a cégnél dolgozó személyek ellenőrzése: nem tervezik-e, hogy elszerződnek a konkurenciához, mire használják a vállalati autókat, mobiltelefonokat stb. Az érintettek persze sérelmezhetik az eljárást, mint ahogy a lapunknak név nélkül nyilatkozó vállalatvezető is tette: amikor rájött, hogy munkáltatója környezettanulmányt készíttetett róla, és ennek során szomszédai előtt csorbult jó híre, bírósághoz akart fordulni. Jogászok azonban felvilágosították, hogy nem érdemes pert indítania, ugyanis a megfigyelés nem törvényellenes. Más kérdés, hogy a begyűjtött információkat adott esetben kompromittáló céllal – például egy kirúgatás előkészítéséhez – is felhasználhatják, ezek azonban nehezen bizonyítható dolgok.
Egyre gyakoribb a házastársak megfigyeltetése. Mind többen kívánnak független hírforrásból is meggyőződni például arról, hogy néhány hónapos külföldi munkájuk alatt hűségesen viselkedik-e itthon hagyott életük párja? Jó kérdés.
Konczer István szerint a rendőrség partnernek tekinti a magándetektíveket, a szövetség pedig azon dolgozik, hogy törvény határozza meg a rendőrök és a detektívek együttműködését. Jelenleg ugyanis magánnyomozó hivatalosan nem kapcsolódhat be folyamatban lévő bűnügyekbe. Egyéni felkérésre persze bűnügyekben is nyomozhat, de függetlenül a hatóságoktól. Sok esetben akkor kérnek fel magándetektívet, amikor a rendőrség tehetetlennek bizonyul valamilyen bűnügyben. Köztudott, hogy kisebb horderej? – ám az érintettet mégis érzékenyen érintő – lopások, betörések esetén az események jegyzőkönyvezésén kívül nem sokat várhatunk a hatóságoktól, nagy érték? autólopások vagy gyilkosságok esetében pedig gyakran eredmény nélkül zárják le az ügyeket. A magándetektív azonban akár hónapokon át nyomoz, hiszen anyagilag is érdekelt a sikerben. Hogy mennyiben, azt nem sikerült kideríteni, Konczer István azonban annyit elárult, hogy egy személy megfigyelésének – két detektív két autóval – napi költsége 40-50 ezer forint, egy multinacionális cég által alkalmazni kívánt vezető teljes átvilágítása pedig több százezer forintba kerül. Tapasztalatok szerint előfordul, hogy a magándetektív a hatósági közeg szigorával és határozottságával lép fel az állampolgárokkal szemben – például "berendel" valakit az irodájába – ilyen esetekben azonban nem árt tudni, hogy a detektívvel való együttműködésre, sőt a válaszadásra sem kötelez semmilyen törvény.
2001. 10. 12. (V/41)
