Kereső toggle

Idegőrlés brit módra

Belülről hekkelik a Brexitet a megállapodás ellenére

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

A Brexit-megállapodásról elterjedt képek hangulata pont olyan, mint amikor a nyári szünet után az osztály újra találkozik, és a legnagyobb dumás – ez esetben Boris Johnson – szórakoztatja a többieket; még Mutti Merkel is felszabadultan beszélget Orbán Viktorral; a hangulat euforikus. Az EU és Nagy-Britannia megegyezett, mi baj lehet? Szombatra kiderült: minden.

A csütörtöki megegyezést követően a péntek alapvetően bizakodó hangulatban telt; több korábban elégedetlen, keményvonalas tory, illetve pár kilépett Labour-képviselő jelezte, hogy amennyiben a parlament szavaz Johnson Brexit-megegyezéséről, támogatni fogják őt.

A hírcsatornák péntek este még azzal számoltak, hogy az ír képviselők (DUP) tíz szavazata nélkül – ha szűken is –, de meglesz a többség. Boris Johnson összehívta a parlamentet, hogy az jóváhagyja az EU-val kötött egyezséget, és a folyamat továbbmehessen a maga útján.

Több mint kétszáz éve nem történt meg, hogy a parlament egy szombati napon ülésezett. A terem olyannyira megtelt, hogy a megválasztott képviselők is csak a karzaton, a vendégek számára fenntartott helyeken tudtak leülni. A délelőtt nagy része váratlanul vidám hangulatban telt, bekiabálásokkal tarkítva, de a vita eldurvulása nélkül. Délután jött azonban a feketeleves: egy korábbi tory miniszternek sikerült Boris Johnson menetrendjét meghekkelnie, és egy olyan indítványt előterjesztenie, amely végül megint csak teljes bizonytalanságba taszította egész Nagy-Britanniát.

Sir Oliver Letwin indítványa, amelyet végül a parlament 320:306 arányban megszavazott, arra kötelezte (volna) a kormányt, hogy 2020. január 31-ig kérjen haladékot a kilépésre. Letwin mellesleg azt állítja, hogy saját maga a megegyezéses távozás híve, és indítványa eredetileg azt szolgálta volna, hogy ne következhessen be az, hogy október 31-e úgy jön el, hogy nincs érvényben lévő megegyezés a kilépésről Nagy-Britannia és az EU között.

Tekintettel arra, hogy a kormány nevében Johnson két nappal korábban egyezett meg az EU-val, és a parlamenti ülésnap ezt lett volna hivatott ratifikálni, Letwin lépése obstrukciónak tűnik – még akkor is, ha Oliver Letwin korábbi politikai tevékenysége sokszor tűnt teljességgel értelmetlennek. 2011-ben, még miniszter korában rajtakapták a St. James parkban, hogy parlamenti iratokat dobott ki a park szeméttárolóiba. Az esetet egy bulvárlap szellőztette meg, arról számolva be, hogy öt alkalommal látták a minisztert, amint iratokkal tömi a St. James park kukáit. Letwin ellen végül megszüntették az eljárást, az iratok ugyanis nem voltak titkosítottak (csak szenzitívek), de az továbbra is talány, hogy miért kellett azokat a parkba hordani.

„Ez nem Letwin indítványa, Pannick találta ki az egészet, Letwin csak a hasznos idióta” – nyilatkozta valaki a kormányból a The Daily Telegraphnak, Lord Pannickre utalva, aki szeptemberben elérte, hogy a legfelsőbb bíróság alkotmányellenesnek nyilvánítsa a parlament öthetes felfüggesztését, és visszarendelje a honatyákat a Westminsterbe.

Boris Johnsont annyira felbosszantotta a parlament döntése az újabb hosszabbításkérésről, hogy dühében kijelentette: ő nem fog további haladékot kérni Brüsszeltől. Végül így is lett: szombat este elküldte Donald Tusknak a törvény másolatát, amely összegezte a parlament döntését; ezt a levelet Boris Johnson, nyilván szándékosan, alá sem írta. Ezzel párhuzamosan küldött egy személyesebb levelet, amelyben kifejtette, hogy a kudarc ellenére a kormány végigviszi a ratifikáláshoz szükséges törvényalkotási folyamatot. Ugyanerről tájékoztatta a tory képviselőket is, hangsúlyozva, hogy nem fog újabb halasztást kérni az EU-tól.

A szombati fiaskó után egyértelmű volt, hogy Johnson a héten egy olyan szavazást szeretne tető alá hozni, amelyben végre magáról az egyezményről, nem pedig egy teoretikus kérdésről – „kérjünk halasztást, hogy ne lépjünk ki megegyezés nélkül” – nyilvánítana véleményt a parlament. Erre hétfőn nem kerülhetett sor, mert John Bercow házelnök megakadályozta a kérdésfeltevést (érte is sok kiritka amiért megakadályozza azoknak a kérdéseknek a megvitatását, amelyeket a kormány terjeszt be.)

Kedden azonban mondhatni nagy előrelépésnek számít, hogy az Alsóház jóváhagyta a megállapodási javaslatot, amivel elkedődött a kilépés keretrendszerének kidolgozása. ám a gyors (3 napos) végrehajtási menetrendet a képviselők már leszavazták, így a brexitpártiak öröme hamar lelohadt. A kormányfő kénytelen volt bejelenteni a törvény továbbvitelének szüneteltetését, és az EU így tovább rágódhat a halasztási kérelmen. Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke már be is jelentette: halasztást javasol.

Mindeközben a Munkáspárt megszellőztette, hogy egy olyan törvényjavaslat előterjesztését fontolgatja, amely arra kötelezné a kormányt, hogy népszavazást írjon ki magáról az egyezmény elfogadásáról. Ha ezt sikerülne esetleg átvinni a parlamenten – ehhez azonban nincsen elég képviselőjük –, akkor az az egész Brexit-kérdést egy olyan végtelen ciklusba vinné, amely sohasem fejeződne be.

A helyzet megoldását az szolgálná leginkább, ha újra előrehozott választást lehetne kiírni, a Theresa May-től megörökölt parlament (amelyben a kormánytöbbséget csak tíz ír DUP-képviselővel tudta biztosítani) ugyanis alkalmatlan arra, hogy bármelyik oldal végigvigyen egy összetettebb politikai stratégiát. Lapértesülések szerint az tűnik valószínűnek, hogy Johnson november 28-ra íratja ki az előrehozott választást, abban reménykedve, hogy erőfeszítéseinek köszönhetően stabil parlamenti többséget tud majd összehozni.

Olvasson tovább: