Kereső toggle

Korrupt, anticionista, szocialista

Irán- és Palesztin-barát fődiplomatát választhat az Unió

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

„Az Egyesült Államoknak elég volt megölni négy indiánt, hogy elnyerje a függetlenségét” – ezt a finoman szólva meglepő mondatot az Európai Unió kiszemelt fődiplomatája mondta 2018-ban egy beszédében.

Az új uniós csúcsvezetők jelölése közül az egyik legnagyobb meglepetést és vitát a külügyi főképviselő posztjára kiszemelt Josep Borrell (képünkön) neve váltotta ki. A 71 éves spanyol külügyminiszterrel szemben az ENSZ korábbi terrorizmusellenes és emberi jogi különmegbízottja, Ben Emmerson #StopBorrell néven online kampányt is indított.

„Számos európai országban a holokauszt és más népirtások tagadása bűncselekmény. Az EU azonban ezt az embert akarja kinevezni a külügyek irányítására” – mondta Emmerson. Borrell-lel szemben azonban nemcsak az amerikai őslakosokra nézve sértő kijelentése miatt merült fel kifogás.

A spanyol politikus eredetileg repülőmérnökként dolgozott, mielőtt 1979-ben közéleti irányra váltott. A Szocialista Pártban szépen ívelő karrierje egészen az Európai Parlament elnöki székéig repítette, amelyet 2004 és 2007 között töltött be. Bár nem tett semmi emlékezeteset ezen a poszton, ettől függetlenül maradhatott volna továbbra is az elnöki székben – sem elődje, az ír tévébemondóból lett politikus, Pat Cox, sem pedig utóda, az Európai Néppárt megbízásából most a Fideszt vizsgáló egyik uniós „bölcs”, Hans-Gert Pöttering nem zavart sok vizet.

Borrell azonban sajnálatos módon feledékeny volt, és ez az állásába került. Az emlékezetkiesés ugyanis egy 300 ezer euró értékű javadalmazásra vonatkozott az adóbevallásában, amit egy energetikai óriáscégtől kapott. Távozni kényszerült, ám karrierje nem ért véget, pedig tavaly ismét pénzügyi botrányba került: 30 ezer euróra büntették, mert a csődbejelentés előtt eladta részvényeit abban az energiacégben, amelynek igazgatótanácsi tagja volt.

Pedro Sánchez szocialista miniszterelnököt mindez nem zavarta abban, hogy 2018-ban külügyminiszternek nevezze ki a végzettsége szerint mérnök-matematikus Borrellt. Az, hogy kevesebb mint egyéves külügyminiszterkedés után már az Unió csúcsdiplomatája lehet, azt a képet erősíti, hogy az európai vezető posztokra nem kompetencia és a választási eredmények alapján keresnek jelölteket, hanem ezek a döntések tényleg a közmondásos „szivarfüstös szobákban”, háttéralkuk sorozatából születnek meg. Borrell ugyanakkor megbízható jelölt az uniós elit számára: elkötelezett föderalistaként élesen ellenezte Katalónia kiválási kísérletét 2017-ben, annak ellenére, hogy maga is katalán származású.

Borrell erősen lobbizik, hogy az Európai Unió ismerje el a palesztin államot.

Josep Borrell jelölését Izraelben is aggodalommal fogadták. Spanyol külügyminiszterként ugyanis egyik első kezdeményezése az volt, hogy európai kampányt indított a palesztin állam elismertetéséért. „Nyilvánvaló, hogy a jelenlegi helyzet nem maradhat fenn Palesztinában. Ha az EU nem képes egységes határozatot hozni, akkor egyenként kell ezt mindenkinek megtenni” – mondta 2018 szeptemberében, arra utalva, hogy Spanyolország fontolóra veszi a palesztin államiság egyoldalú elfogadását.

Borrell döntése nyomán Spanyol-ország megszavazta az ENSZ Emberi Jogi Bizottságának jelentését is a gázai határhelyzetről. A külügyminiszter éles hangú cikkben bírálta az izraeli válaszlépéseket a gázai határon zajló tüntetésekkel szemben, ami egybeesett Izrael megalapításának 70. évfordulójával és a jeruzsálemi amerikai nagykövetség megnyitásával. Borrell szerint „ezeket az ünnepségeket vér borította be, ami jól mutatja, hogy az izraeli politikai osztály és a társadalom nagy része milyen dehumanizáló módon bánik a palesztinokkal” – írta a Republica című lapban. Borrell elítélte az izraeli „borzalmas bombázásokat”, és „háborús arroganciával” vádolta meg Netanjahut.

A spanyol szocialista politikus nyílt kritikusa Donald Trumpnak is, és közismert Irán-barát nézeteiről. Idén februárban Twitter-üzenetben gratulált Iránnak az iszlám forradalom 40. évfordulóján. A Politico című lapnak pedig azt nyilatkozta, hogy „Irán el akarja törölni Izraelt, ebben nincs semmi újdonság. Meg kell tanulnunk együtt élni ezzel”.

Borrell nem mindig volt ilyen ellenséges Izraellel szemben. 2005-ben mint az Európai Parlament elnöke járt Jeruzsálemben, ahol személyes hangvételű felszólalást tartott a Kneszetben is. „Szeretném megerősíteni Európa elkötelezettségét Izraelnek, mint zsidó államnak és demokráciának a létezése iránt, hogy biztonságban és békében élhessen szomszédai között. Ez az ország nem ismeretlen a számomra. 36 évvel ezelőtt, 1969-ben, miután elvégeztem az egyetemet, Izraelbe jöttem dolgozni egy kibucba – Galonba, más európai fiatalokkal együtt, akiket vonzott ez az új tapasztalat. Azóta sokszor visszatértem, miniszterként, parlamenti képviselőként és egyszerű állampolgárként is. Önökkel együtt én is azt szeretném, ha végre békében láthatnám ezt az országot” – mondta. A beszédben támogatóan szólt Izrael zsidó karakteréről, amit európai politikusoktól szinte soha nem hallani. „Ha egyetlen gondolattal kellene kifejeznem az üzenetemet, ez lenne: Európának és Izraelnek szüksége van egymásra. Egyik sem képzelhető el a kettőnk közötti erős kapcsolatok nélkül.”

De – ahogy a Times of Israel a Borrellről készített portréjában egy izraeli politikust idézve megjegyzi, „sok más európai politikushoz hasonlóan, akik egykor rokonszenvvel viseltettek Izrael iránt, valahol az út közben rendkívül kritikussá vált”. Az izraeli emlékeit befolyásolhatja, hogy a kilencvenes években elvált attól a zsidó származású francia hölgytől, Carolina Mayeurtől, akit a kibucban ismert meg és akivel két közös gyermekük született. Borrell 1998-tól egy spanyol szocialista képviselőnővel, Cristina Narbonával élt együtt, akivel tavaly össze is házasodtak. Narbona jelenleg a Spanyol Szocialista Munkáspárt (PSOE) elnöke.

Olvasson tovább: