Kereső toggle

Erdoğan háborúja

Ankara, a török hátterű iszlamisták és a szíriai konfliktus

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

2015-ben egy Erdoğan–Obama telefonbeszélgetéssel indult a török légierő szíriai beavatkozása, 2019-ben pedig egy Erdoğan–Trump telefonbeszélgetéssel kezdődött a török hadsereg szárazföldi támadása az északkelet-szíriai kurd fegyveresek ellen. Milyen kockázatokkal jár a török hadsereg szíriai beavatkozása a nyugati világra nézve?

Barack Obama amerikai és Recep Tayyip Erdoğan török elnök 2015. július 24-én megegyezett az Iszlám Állam elleni közös fellépésről. A köztük létrejött megállapodás értelmében az Egyesült Államok és szövetségesei használatba vehették az incirliki támaszpontot az Iszlám Állam (ISIS) elleni küzdelemre, a török légierő pedig haladéktalanul megkezdte szíriai és iraki hadműveleteit, amelyek azonban elsősorban nem az ISIS-t, hanem a török kormánnyal szemben néhány éve tűzszünetet hirdetett Kurd Munkáspártot (PKK) sújtották. Mindez nemcsak a szíriai polgárháború menetét változtatta meg, de magát Törökországot is káoszba taszította.

Négy évvel később a török és az amerikai elnök közötti újabb telefonbeszélgetés ugyancsak a szíriai polgárháború, és egyben a török–kurd konfliktus eszkalálódásához vezetett. Erdoğan és Donald Trump október 6-án beszéltek telefonon az Eufrátesztől keletre létrehozandó szíriai biztonsági övezetről – közölte az ankarai elnöki hivatal. Amerikai részről azt közölték: Washington nem támogatja, és nem bonyolódik bele a várható török hadműveletekbe Észak-Szíriában.

A teljes cikk a Hetek hetilapban olvasható. Keresse az újságárusoknál vagy rendelje meg online a https://digitalstand.hu/hetek felületen.

Olvasson tovább: