Kereső toggle

Egyik kutya, másik eb

Mi jön az Iszlám Állam után?

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Sikerült tényleg kiiktatni a véreskezű szektavezért, Abu Bakr al-Bagdadit, végre fellélegezhet a világ. Igaz, csak egy rövid ideig.

Vasárnap reggel nem mindennapi sajtótájékoztatót tartott Donald Trump amerikai elnök, amelyen bejelentette: sikerült végezni a világ ma élő legkegyetlenebb terrorvezérével, Abu Bakr al-Bagdadival. A gyáva kutyaként menekülő célszemélytől kezdve, az akcióban részt vevő hős ebeken keresztül a nemzetközi kooperációig sok mindenről szó esett. Arról azonban már kevesebb, hogy mi jön Bagdadi halála után.

Gyerekeket is magával rántott a halálba

Abu Bakr al-Bagdadi már a 2010-es színre lépése óta kiemelt célpontja volt az amerikai és en bloc a helyi hatóságoknak, titkosszolgálatoknak. Az azóta eltelt évtizedben azonban mégsem sikerült likvidálni a terrorvezért, holott több próbálkozásra is sor került. Az iraki sivatagos területeken, rejtett terroristaalagutakon keresztül folytonosan mozgásban levő kalifa egyáltalán nem bizonyult könnyű célpontnak. 2015 márciusában például egy amerikai légitámadás során sebesült meg komolyan. Ekkor a környezetében számos dzsihadista meghalt, ám ő valahogy túlélte az akciót. Az egészségi állapota miatt azonban össze kellett hívni egy találkozót, amelyen állítólag már a lehetséges utódjáról tárgyaltak. Végül „fejcserére” nem volt szükség, Bagdadi legutóbb idén áprilisban üzent híveinek; akkor bosszút esküdött a megölt és bebörtönzött „harcostársakért”.

A múlt hétvégi likvidálási akció valóságos nemzetközi kooperáció volt. Oroszországtól kezdve Törökországon át a helyi kurdokig mindenki szerepet vállalt az amerikai rajtaütésben, amelyet többek között iraki és szíriai hírszerző információkra alapozva hajtottak végre. A kurd vezetésű Szíriai Demokratikus Erők (SDF) parancsnoka az NBC-nek elárulta, hogy sikerült beépülniük Bagdadi bizalmi körébe, tulajdonképpen a saját biztonsági főnöke árulta el „bosszúból” a kalifát. Sikerült egy ügynököt is bejuttatni a közvetlen környezetébe, aki ellopta Bagdadi két alsónadrágját is, hogy a CIA az abból vett DNS alapján percek alatt azonosítani tudja, hogy valóban a célszemélyről van-e szó.

Az amerikai elnök sajtótájékoztatójából az derült ki, hogy a kommandós akcióról mindössze csak egy rendkívül szűk kör tudott, a végső küldetés jóváhagyása előtt két-három tervet is elvetettek. Végül nyolc helikopterrel és egy egységgel ütöttek rajta Bagdadi búvóhelyén a török–szíriai határon fekvő Barisa településen. A terroristavezér futva menekült a katonák elől, állítólag három gyermeket és egy robbanómellényt vitt magával. Bagdadi után néhány kutya eredt, mire a kalifa felrobbantotta magát és a környezetében levőket. „Úgy halt meg, mint egy kutya, egy gyáva ember” – fogalmazott Trump, aki később a Twitter-oldalára viszont kiposztolta annak a katonai kutyának a képét, aki a terrorvezér nyomába eredt, és a robbanásban megsérült.

Halálszekta és ami utána jön

A mindössze 48 évesen meghalt véreskezű szektavezér még a kétezres évek közepén radikalizálódott, amikor egy amerikai fogolytáborban az őrök orra előtt tulajdonképpen újraszervezte magát a szétdarabolt al-Kaida, és ő maga radikális iszlám hitre tért. (Bagdadiról egy korábbi számunkban közöltünk részletes portrét: A láthatatlan dzsihadista. Hetek, 2017. június 23.) Mire tehát sikerült likvidálni a 2001-es terrortámadásokat kitervelő al-Kaida-vezért, Oszama bin Ladent, Bagdadi már késznek bizonyult, hogy pár éven belül ő legyen a nemzetközi terrorizmus motorja.

Az Iszlám Állam mint kalifátus megalakulását 2014-ben kiáltotta ki, amikor a hozzá hű dzsihadista csoportok Rakka után Moszult is elfoglalták. Az azóta eltelt öt évben a terrorizmus egészen új, még kegyetlenebb, véresebb és még aprólékosabban dokumentált változatát árasztották a világra. A közösségi platformokat maximálisan kihasználva (legutóbb éppen a zömében tinédzserek által használt videomegosztó oldalon, a TikTok-on kapcsoltak le hozzájuk köthető oldalakat), és a terrortámadásokat a konyhai késig és az elkötött teherautókig leegyszerűsítve vontak be mindenkit a véres dzsihád szolgálatába. Az élőben mutatott lefejezések, a Közel-Keletre áramló terroristanövendékek ezrei és a fizikai államiság megszervezése valóban egy új korszakot jelentett a mindenkori halálszekták elleni küzdelemben.

Bár az elmúlt másfél-két évben mintha megkönnyebbült volna a világ azzal, hogy a terrortámadások egyre ritkábban fordulnak elő, a merénylőket pedig egyre gyakrabban még időben lekapcsolják az illetékes szervek, valamint a Közel-Keleten az Iszlám Államot sikerült földrajzilag is szinte teljesen felszámolni, ám ezek az amúgy örömteli fejlemények sem jelentik azt, hogy a terrorfenyegetettség megszűnt volna. Nem véletlenül fogalmazott úgy Chris Costa, Trump egyik volt nemzetbiztonsági tanácsadója, hogy a Bagdadi halálát követő ünneplés „rövid lesz és csendes, mert egy csomó al-Bagdadi mászkál még szabadon”. Éppen erre a dilemmára reflektált némiképp az amerikai elnök is, amikor kijelentette, tudják, kik lehetnek Bagdadi utódai – sőt akadtak, akikkel a rajtaütés során végeztek is. Hasonlóan profi akció során végeztek például Hamza bin Ladennel is, aki Oszama fiaként irányította pár héttel ezelőttig az al-Kaidát. (A róla készült portrénkat ebben a számban olvashatják: A terror hercege. Hetek, 2019. március 29.)

A terrorizmus általános problémájával vélhetően csak akkor lehetne tartósan megbirkózni, ha az éppen aktuális szektavezérek módszeres levadászásán túl annak mozgatórugóját, a radikális iszlám fanatizmust kezelnék a döntéshozók. Legalább odahaza, a nyugati civilizációban.

Lesz újabb Bagdadi vagy bin Laden

A Bagdadi halála után várható jövővel kapcsolatban Besenyő János biztonságpolitikai szakértőt kérdeztük. Besenyő fontosnak tartotta leszögezni, hogy az Iszlám Államnak olyan hatalmas anyagi, üzleti portfóliója van, ami szinte érintetlen maradt. Elképesztő pénzeket szedtek össze kábítószer- és embercsempészetből, rabszolga-árusításból, illegális műkincskereskedelemből, ásatások kirablásából – és ezeket a pénzeket még senkinek sem sikerült megkaparintani, biztonságos bankbetétekben vannak, illetve már a fehér gazdaság részét képezik éttermek, hotelek, gyárak és egyéb befektetések által.
Az ISIS-hoz kapcsolódó szakemberek, üzletemberek, egyéb vezetők hozzáférnek ehhez – tehát biztos lesz, aki Bagdadi helyébe lép majd – véli a szakértő. Az más kérdés, hogy a szervezet neve marad-e. Komoly versengés zajlik a terrorszervezetek között is – a fejlesztések, a nézettség, az ismertség, a társadalmi támogatottság fontos faktor, ezek kellenek potenciális támogatók megszerzéséhez – tette hozzá.
Besenyő arra számít, hogy az Iszlám Állam revansot akar. Akik már visszatértek Európába, és akik ott helyben maradtak, biztos el fognak követni merényleteket, különben magukat írják le – fogalmazott az Óbudai Egyetem oktatója. Tehát nem feltétlenül automatikus, hogy az al-Kaida a helyébe lép, és mindent megszerez. Lehetséges, hogy az ISIS lépéseket fog tenni a befolyása visszaszerzésére – vélekedett.
Ezt nyilván segíti, hogy számos katonájuk elszabadult Szíriában Amerika kivonulása miatt. Európába is több száz harcosuk visszatért; sok száz terroristáról pedig nem tudni, merre bujkálnak. Amerika egyoldalú kivonulása nem hatékony politika – olyan területeket engedett át az oroszoknak és a törököknek, amiket nem kellett volna – válaszolta kérdésünkre a szakértő.
Besenyő szerint az eszme sajnos nem pusztítható el, szembesülni kell ezzel – lesz újabb Bagdadi vagy bin Laden. A mozgalom vértanúkat, mártírokat teremt, és újabb harcosokat termel.
Nincs olyan európai ország, ami ne lenne veszélyeztetett – de a nagy számú muzulmán migránsokkal rendelkező országok különösen azok – mondta a szakértő. Besenyő hozzátette, mindegy, hányadik generációs migránsokról van szó, potenciális bázist biztosítanak a terroristáknak. A legnagyobb veszély ott van, ahova sok terrorista hazatér. Nem tudni, hogy családjaik mennyire támogatják őket, és mennyire radikalizálhatóak.
Bagdadi felszólította „hitharcosait”, hogy térjenek haza eredeti országaikba, mert a Nyugat ellen nem Szíriába és Irakban, hanem helyben kell harcolni – idézi fel a terrorvezért Besenyő. A terror eszközrendszere pedig kellően könnyű lett ehhez. A titkosszolgálati együttműködések miatt kevésbé komoly merényletekre kell számítani – késelésekre, savtámadásokra, mérgezésekre, kisebb támadásokra – véli a biztonságpolitikai szakértő. Ha radikalizálódik egy kórházi dolgozó vagy egy étkeztetésben dolgozó, szállodai munkás, súlyos támadásokat tudnak a maguk szférájában elkövetni a „hitetlenek irtásának” szellemében. Nem a nagy áldozati számra hajtanak, hanem hogy sehol se érezzük magunkat biztonságban – összegezte gondolatait Besenyő.
(Besenyő János, az Óbudai Egyetem Biztonságtudományi Doktori Iskola oktatója, biztonságpolitikai szakértő)

Olvasson tovább: