Kereső toggle

Fekete arany

Koch család története (1.rész)

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

A világ második leggazdagabb családja már évtizedek óta megkerülhetetlen szereplője a világgazdaságnak és az amerikai politikának. Hogy miként lettek egy német hajótörött leszármazottaiból dollármilliárdos királycsinálók, az alábbi cikkből kiderül.

Ha David és Charles Koch egy személy lenne, 107 milliárd dolláros vagyonával ez az illető lenne a világ második leggazdagabb embere lekörözve a Facebook-alapító Mark Zuckerberget, vagy épp a Microsoft-tulaj Bill Gatest. Nevük talán itt Európában nem mond annyit, mint az Egyesült Államokban, ahol vállalatuk a második legnagyobb magánkézben levő cég az országban. Hírnevet mégsem ezzel szereztek maguknak, hanem azzal, hogy a család – Soros Györgyhöz hasonlóan – aktívan szerepet vállal a politikai életben szervezeti hálóján keresztül. A Sztálint és Hitlert is érintő családi karrier egy kis holland városban, Workumban kezdődött még a XIX. század elején.

Koldusból királyfi

A család vállalkozásainak alapkövét letevő Hotze „Harry” Koch egy hollandiai tengerparti településen, az alig ötezer fős Workumban született. (A Hotze nevet az Egyesült Államokba érkezve változtatta meg Harryre.) Holott – ahogyan a Koch családnév is sejtetni engedi, - az őseik nem hollandok, hanem németek voltak – farmerek, doktorok, kereskedők. A városba elsőként Harry nagyapja, Johan akkor tette be a lábát, amikor még huszonévesen, matrózként egy kereskedőhajó fedélzetén egy vad viharba keveredett. A természet elemeivel a legénységnek nem sikerült megbirkóznia, egyedül Johan élte túl a tragikus hajótörést, neki sikerült kiúsznia a partokig. Harry később saját 1942-es memoárjában írta meg, hogy a keménykötésű, de rendkívül ambiciózus és tehetséges nagyapja egy fillér nélkül kötött ki a holland kisvárosban.

Pár éven belül mégis egy hajózási vállalat vezetője lett, miután beleszeretett Workum polgármesterének a lányába, Annába. A polgármester a környéken több vállalkozást is üzemeltetett, övé volt a helyi lenmagolaj üzem és volt néhány kereskedőhajója is, amellyel Workum és Amszterdam között szállította a termékeit. Johan először bedolgozott apósa cégébe, majd azoknak vezetője, később tulajdonosa lett. A család megvetette a lábát Hollandiában, elsőként az unoka, Harry vette a bátorságot, hogy elhagyja szülőföldjét és a határokon túl kamatoztassa szakmai tudását.

Vadnyugati kaland

 

Miután felfuttatta apósa vállalkozásait, Johan a legidősebb fiára hagyta a cégek vezetését, a fiatalabbik fiából pedig orvos lett. Ennek az orvosnak a fia volt Harry Koch, aki végül huszonévesen úgy döntött, elhagyva a családi fészket, szerencsét próbál az Egyesült Államokban. Mielőtt rászánta magát a nagy Atlanti-óceáni utazásra, nyomdai gyakornokként dolgozott Hágában és más német városokban. Végül 21 évesen 1888-ban szállt fel a New Amsterdam fedélzetére, ami Rotterdamból New Yorkba vitte a holland bevándorlók sokaságát. 

 

Az 1850-es évektől kezdve egészen az első világháborúig jelentős migráció volt Hollandiából, főként a mezőgazdasági válság és a protestáns hívők üldözése miatt. Harry azonban egyik kategóriába sem tartozott. Jómódú családból származott, és megvoltak odahaza is az üzleti lehetőségei. Egy holland kutató szerint a gonosz mostohaanyja ösztönözhette a távozásra, ugyanis miután a 8 éves Harry elveszítette édesanyját (belehalt a 8. gyermek születésébe), apja hozzáment második feleségéhez, Petronellához. A levéltári feljegyzésekből úgy tűnik, hogy a jóval fiatalabb nő szó szerint mostohán bánt az első házasságból származó gyerekekkel. 

Más újságírók szerint Harry a kiaknázatlan üzleti lehetőségeket látta meg a tengerentúlon. Az Egyesült Államokban a XIX. század második felében a bevándorlás miatt robbanásszerűen fejlődött az ipar, ennek az egyik motorja a vasúti terjeszkedés volt, amiben nem kis szerepet vállaltak a holland érdekeltségű cégek és vállalkozók is. 

Harry a megérkezését követő 2-3 évben több holland nyelvű lapnál is munkát vállalt a Chicago-i és Grand Rapids-i holland közösségben. Majd miután megtanult angolul, Texas felé vette az irányt. Végül egy észak-nyugati kis “porfészekben”, az alig pár éve a vasút mentén megalapított Quanah városában kötött ki. A hely olyannyira bejött a kalandvágyó Koch fiúnak, hogy a fél évszázaddal később bekövetkezett haláláig itt egyengette egyre feljebb ívelő karrierjét. 

A teljes cikk a Hetek hetilapban olvasható. Keresse az újságárusoknál vagy rendelje meg online a https://digitalstand.hu/hetek felületen.

Olvasson tovább: