Kereső toggle

Sérthetetlen

Árt-e Trumpnak a Manafort- és a Cohen-ügy?

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Úgy tűnik, Donald Trump renoméjának semmi sem árthat. Egyik botrány robban ki a másik után az amerikai elnök körül, ám a közvélemény-kutatások azt mutatják, hogy egyik sem tudja jelentősen negatív irányba mozdítani Trump megítélését. Az oroszokkal fenntartott kapcsolat ügyében a nyomozás eddig messze nem ért el Trumpig.

A múlt héten több, Trump bizalmas embereit érintő, az elnökválasztási kampánnyal kapcsolatos ügyben is bírósági ítélet született. Az első ügyben Paul Manafort, Trump korábbi kampányfőnöke ellen zárult le egy eljárás, amelyben az esküdtszék a férfit az ellene felhozott vádakból öt esetében bűnösnek találta, többek között abban, hogy hamis adatokkal nyújtott be adóbevallást, nem nyilatkozott a külföldi bankszámláival kapcsolatosan, illetve két rendbeli banki csalás elkövetésében is bűnösnek találták.

A bírósági eljárásban az volt a feltételezés, hogy Manafort 30 millió dollárt kapott bizonyos ukrán politikusoktól, amit offshore bankszámlákon keresztül „tisztára mosott”, és nem szerepeltette az összegeket az adóbevallásában. A két rendbeli banki csalás pedig 20 millió dollárnyi hitel felvételével volt kapcsolatos, amit a kampányfőnök a főáramú médiacsatornák állításai szerint azután volt kénytelen felvenni, hogy megbukott a Viktor Janukovics-féle ukrán rezsim, ahonnét Manafort pénzbevételei származtak.

Manafort nem volt hajlandó vádalkut kötni, hanem a tudósítások szerint vélhetően abban reménykedik – ami egyébként még akár most is megtörténhet –, hogy ha elmarasztaló ítélet születik az ügyében, Trump elnöki kegyelemben részesíti, ami végül mentesíti minden vádpontban. Trump ezt egyelőre nem volt hajlandó megtenni, de a sajtó szerint ez még nem jelenti azt, hogy később sem kerülhet sor az ex-kampányfőnök legfelsőbb szintről jövő mentesítésére.

Ebben az ügyben a bírósági ítélet szinte csak pár perccel azután született, hogy egy párhuzamos eljárásban Trump úgynevezett „problémamegoldó” ügyvédje, Michael Cohen bűnösnek vallotta magát azokban a vádpontokban, amelyeket a Robert Mueller minisztériumi főtanácsadó által vezetett különleges csoport feltárt, és amelyek miatt az ügyét átadták a területileg illetékes bíróságnak. Cohen ellen ugyancsak gazdasági jellegű vádakat fogalmaztak meg, illetve azt, hogy Trump instrukciói alapján kenőpénzzel elérte, hogy a 2016-os kampányban egy Stormy Daniels nevű pornósztár, illetve Karen McDougal egykori Playboy-modell ne „teregesse ki Trump szennyesét” a velük folytatott korábbi viszonyairól ország-világ előtt, amivel így Trump közvetlenül is befolyásolta a választási kampányt. Cohen azt vallotta, hogy a kenőpénzt kifejezetten Donald Trump utasítására adta át a két nőnek, akik aztán nem is hozták nyilvánosságra, hogy mikor és milyen sokáig folytattak viszonyt Trumppal.

Orosz ügyben nem ért el Trumpig a nyomozás

Robert Mueller korábbi FBI-igazgató, aki az igazságügyi minisztérium különleges tanácsadója, illetve az általa vezetett bizottság elsősorban azt vizsgálja, hogy a 2016-os elnökválasztással kapcsolatosan milyen orosz befolyásolás történt. Eddig azonban semmilyen konkrét bizonyítékot nem sikerült feltárniuk arra vonatkozóan, hogy Trump valóban kapcsolatban állt az oroszokkal, vagy hogy az oroszok bármilyen jelentős hatással lettek volna az elnökválasztási kampányra. Ezzel szemben több gazdasági visszaélésre fény derült a vizsgálatok során, a két ügy mellett van több folyamatban levő vizsgálat is, amelyekben például Trump egyik legnagyobb támogatóját, Duncan Huntert gazdasági visszaélésekkel vádolják, Trump legfontosabb gazdasági tanácsadóját, Larry Kuldow-t pedig azon kapták, hogy szélsőjobboldali nézeteket valló személyekkel ápol közeli kapcsolatot. Mindezek mellett rengeteg botrány tarkítja már eddig is Donald Trump elnökségét, viszont az elmarasztaló bírósági döntések miatt ezek az ügyek a legsúlyosabbak – ez idáig.

A botrányok azonban egyelőre nem érték el az elnök ellenfelei által kívánt hatást. Donald Trump népszerűségi mutatója megválasztása óta nagyjából 45-46 százalék körül mozog, az idei csúcs az Észak-Koreával és Iránnal kapcsolatos külpolitikai döntései miatt 46 százalék volt, ami nagyjából ugyanaz a támogatottsági szint, amit a megválasztásakor élvezett az amerikai polgárok körében. A Wall Street Journal és az NBC News a hírek nyilvánosságra kerülése után azonnal közvélemény-kutatást végzett a kérdésben, nyilván azt remélve, hogy a csalási ügyek és az azokban kilátásba helyezett börtönbüntetések lavinaszerű zuhanást okoznak majd Trump egyébként sem rózsás megítélésében (amely azonban valamivel jobb, mint Obama megítélése volt első elnöki ciklusa hasonló időszakában). Ez viszont nem következett be, a nem kifejezetten népszerű elnök közvélemény-kutatási eredményei nem mozdultak el jelentősen, mindössze 2 százalékot estek, ami nem nevezhető komolynak.

Ennek oka nagy valószínűséggel az, hogy Trumpról soha senki nem gondolta, hogy erkölcsileg feddhetetlen volna. A kampányban több olyan jelölt is volt, akinek, amennyiben megválasztják őket, egy ilyen botrány igen nagy károkat tudott volna okozni – a vállaltan hívő keresztény Ted Cruzzal vagy Ben Carsonnal szemben pusztító hatásúak lehettek volna, ahogy például a példás családi életet élő Mitt Romney ellen is sikerrel tudta alkalmazni a demokrata oldal a választási kampányban az erkölcsi vádakat. Trumpról azonban mindenki el tudja képzelni, hogy pornósztárokkal folytat házasságtörő viszonyt, akiket aztán megveszteget, hogy ne hozzák nyilvánosságra az affér részleteit, vagy azt is, hogy a körülötte kulcspozíciókat betöltő emberek adót csalnak, vagy offshore számlákon olyan pénzeket mosnak, amit külföldi kormányoktól gyűjtöttek be.

Trump nem is igyekszik magát úgy beállítani, mint akinek a háza táján minden példás rendben van erkölcsi szempontból, így tagadás helyett inkább csak „pontosította” Cohen állításait a Fox News Fox & Friends adásában vele készített interjú során. Az elnök a riporternek elmondta, hogy a Stormy Danielsnek és Karen McDougalnak átadott összegek nem a kampánykasszából származtak, hanem ő maga biztosította őket, így azok nem minősülnek kampányfinanszírozási vétségnek, ahogy Cohen ügyében beállították őket. A jelenlegi törvények alapján egy elnökjelölt a saját forrásaiból annyit költ a kampány befolyásolására, amennyit jónak lát, azt nem korlátozzák a választási kampányról szóló törvények, viszont a probléma ezzel az üggyel annyi, hogy a kifizetések egy Cohen által alapított cégen keresztül történtek, ami viszont már a korlátozás alá esik. Az viszont, hogy ezzel a kérdéssel Trump vétett-e a választási törvény ellen, a kongresszus döntési hatáskörébe tartozik, és nagy valószínűséggel nem jut el abba a stádiumba, amelybe a Bill Clinton elleni eljárás eljutott 1999-ben, ahol az volt a tét, hogy lemondatják-e az elnököt. Végül Clintont is minden vádpontban felmentette a kongresszus.

Cohen, a tanú?

A média igen hamar felkapta az ügyet azért is, mert Cohen egyik ügyvédje olyan megjegyzéseket tett, mintha ügyfele bizonyítékokkal szolgálhatna végre a Mueller-bizottság számára. Lanny Davis azt állította, hogy ügyfele információval rendelkezik azzal kapcsolatosan, hogy Trump tudott az oroszok állítólagos akcióiról annak érdekében, hogy befeketítsék Hillary Clintont, hogy aztán Trump nyerje meg az elnökválasztást. Az ügyvéd szerint Cohen tanúja volt annak, amikor Trump fia, Donald Trump Jr. tájékoztatta apját arról, hogy találkozást szervez a Trump-toronyban egy orosz ügyvéddel 2016 júniusában, akin keresztül elvileg Hillary Clintonról kívántak az oroszok kompromittáló adatokat közölni. Sőt, arra is utalt, hogy Cohen hajlandó az ezzel kapcsolatos információit átadni Robert Mueller bizottságának.  A média azonnal felkapta a hírt, viszont Davis később visszatáncolt az állításaitól, arra utalva, hogy nem fogalmazott kellően világosan, és a médiában megjelent állítások nem bizonyíthatók egyértelműen.

Cohen egyébként vádalkut kötött a saját ügyében, így 65 év halmazati büntetés helyett nagyjából 3-5 év börtönt kaphat. Trump megítélésének ez azonban nem ártott sokat, a Mueller-bizottság munkájával kapcsolatos kérdések viszont azt mutatták, hogy 11 százalékkal több polgár gondolja úgy, hogy a Mueller-bizottság tevékenysége megbízható, annak ellenére, hogy a továbbiakban sem tudott semmilyen kézzelfogható bizonyítékot feltárni arra nézve, hogy Trump közvetlen kapcsolatban állt volna az oroszokkal a kampánnyal kapcsolatosan. Az elnöki kegyelem kérdése Cohennel kapcsolatosan is felmerült, aki viszont egyértelműen elzárkózott attól, hogy azt elfogadja, amennyiben Trump felajánlja neki.

Zárt szavazói táborok

A közvélemény-kutatások eredményeit a Vox hírportál elemzője, Matt Yglesias úgy kommentálta, hogy az amerikai politika mára erősen polarizálódott, és az elnökök számára egyszerűbb megőrizni a szavazóbázisukat, mint korábban, ugyanis egyre erősebb ideológiai koherencia figyelhető meg a szavazók között. Ez azt jelenti, hogy egy konzervatív elnökjelöltre republikánusok szavaznak inkább, míg ez korábban nem volt feltétlenül garantált.

A Pew Research vizsgálata szerint Trump mutatói elődei mutatóihoz képest szokatlanul stabilak voltak a hivatalban eltöltött első 18 hónapban, nem volt nagy fluktuáció a népszerűségi mérések eredményeiben, ráadásul az elnök népszerűségét szinte teljesen egy oldal biztosítja: a republikánus válaszadók 84 százaléka támogatja Trumpot, míg a demokrata válaszadók között ez az arány mindössze 7 százalék.

Trump mindezek mellett például azzal, hogy a választási ígéreteinek nagy részét megvalósította, különleges figyelmet fordít a választóira, akik – ahogy a jelen helyzet is mutatja – akkor is támogatják, ha kiderül róla, hogy közeli tanácsadói és munkatársai bűncselekményeket követtek el, és nagy valószínűséggel akkor is támogatnák, ha ugyanez Trumpról derülne ki. Nagy kérdés viszont, hogy az egymás után kirobbantott gazdasági botrányok milyen hatással lesznek a novemberi időközi választásokra, ahol eldől, hogy a szenátusban sikerül-e megőrizni a republikánus többséget.

Olvasson tovább: