Kereső toggle

Európa fegyverben? – A közös uniós hadsereg kérdései

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása
Macron francia elnök Észtországban francia katonákkal találkozik

70 éves álomcél került újra terítékre. A közös európai hadsereg felállítására a múlt héten egy úgynevezett fehér könyvet publikáltak, amiben elsősorban a gazdasági és hatékonysági előnyök domborodnak ki – a megoldás „hogyan” részét azonban teljes homály borítja.

Angela Merkel a múlt héten jelentette be, hogy támogatja Emmanuel Macron kezdeményezését a közös európai hadsereg felállítására.

A szándék az unióban már hosszú ideje egyértelmű, a június 7-én nyilvánosságra hozott fehér könyv melléklete tartalmazza a Lisszaboni Szerződés erre vonatkozó cikkelyeit, és erre utal az is, hogy tavaly decemberben az uniós tagállamok létrehoztak egy PESCO (Permanent Structured Cooperation – Hosszú Távú Strukturális Együttműködés) nevű keret-együttműködést, kifejezetten a közös védelmi politika megvalósítására.

Amerikai nyomás

Kifejezetten nagy lökést adott az ügynek az is, hogy Donald Trumpot megválasztották az Egyesült Államok elnökének. Trump szinte azonnal leszögezte, hogy a NATO tagállamoknak sokkal nagyobb hozzájárulást kell vállalniuk a szövetség költségvetéséből, nem lehet tartani azt az állapotot, hogy Amerika védjen meg mindenkit úgy, hogy közben vannak olyan tagállamok, amelyek szinte csak a haszonélvezői a szövetségnek. Trump a bruttó hazai termék (GDP) 2 százalékában határozta meg azt a szintet, amit szerinte minden NATO-tagországnak hoznia kellene a közös büdzsébe, ami jelen pillanatban még nem valósul meg mindenkinél.

A tagországok közül a 2 százalékos határt 2017-ben Észtország, Görögország, Lengyelország, Románia, az Egyesült Királyság és az Egyesült Államok teljesítette, Franciaország csak kevéssel maradt el ettől, a többiek viszont az 1,5 százalékot sem nagyon érik el.

Trump megjegyzéseit követően felerősödtek a hangok az EU-ban, amelyek egyre inkább azt hangsúlyozzák, hogy Európának a sarkára kell állnia, és nem függhet folyamatosan Amerikától. A fehér könyv elején is szerepel egy idézet Jean-Claude Junckertől, aki azt állítja, hogy: „Európa elsősorban egy »szoft erő«. De a legerősebb szoft erő sem képes hosszú távon meglenni integrált védelmi kapacitások nélkül.” Merkel is kifejezte már májusban, hogy: „már nem az a helyzet, hogy az Egyesült Államok egyszerűen majd megvéd minket. Ehelyett Európának a saját kezébe kell vennie a sorsát. Ez a jövő egyik feladata.”

Fehér könyv

A tavaly decemberben létrehozott PESCO keretrendszer, és az 5 milliárd eurós büdzsé, amit a harcászati fejlesztésekre szánnak majd, elsősorban a tagállamok közös védelmi politikáját hivatott megalapozni. Ennek keretében az a cél, hogy a tagállamok közösen fejlesszenek ki védelmi létesítményeket, amelyeket aztán az EU rendelkezésére bocsátanak. Ezzel hatékonyabbá lehetne tenni az egyes tagállamok harcászati célú költéseit is. Ebben az együttműködésben önkéntes a részvétel, a döntéshozatal viszont minden projektben azoknak a tagállamoknak a joga, amelyek abban részt vesznek, és figyelembe veszik az egyes tagállamokra jellemző speciális elemeket is a védelmi- és biztonságpolitikában.

A teljes cikk a Hetek hetilapban olvasható. Keresse az újságárusoknál vagy rendelje meg online a https://digitalstand.hu/hetek felületen.

Olvasson tovább: