Kereső toggle

Nem vagyok sem holland Orbán, sem holland Trump

Interjú Geert Wildersszel

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

A magyar miniszterelnököt az év emberének tartja, bár nem mindenben ért vele egyet. Habár már 14 éve éli az életét rendőrök gyűrűjében, nem bánt meg semmit. Az iszlamista fenyegetések ellenére úgy véli, bátran ki kell állni a zsidó-keresztény alapokon nyugvó európai nemzetek védelméért.

Magyarországon szinte a nullával egyenlő a radikális muszlimok száma. Miért tartja ennek ellenére szükségesnek, hogy ennyi kommandós kísérje?

– Sajnos erről nem én döntök. Hollandiában és itt is a hatóságok döntik el, hogy milyen biztonsági lépéseket tartanak szükségesnek. Nem számít, hogy én mit akarok. Persze, ha az ember szerepel különböző „körözési listákon”, akkor mindig ébernek kell lennie.

Mi volt életében a legveszélyesebb pillanat?

– Túl sok részletet nem árulhatok el, de vannak információim arról, hogy bizonyos emberek már útra keltek különböző országokból, hogy rám találjanak. Közvetlenül elém még nem került egy sem, de így is nagyon nehéz volt.

Megérte? 13-14 éve elveszítette a szabadságát, korlátok között éli az életét, mert kimondja az igazságot az iszlámról. Európa ez idő alatt viszont nem változott meg. Sőt, több a mecset, több a muszlim, több a bevándorló…

– Mindennap akad új ok, hogy felszólaljak és cselekedjek. Az elmúlt évek alatt valóban sok minden változott. Tavaly például több olyan párt, mint az enyém, előretört Európában. A Szabadságpárt az ötödik helyről a másodikra lépett elő, de hasonló sikereket láttunk Franciaországban, Ausztriában és Németországban is. Lehet, hogy ezek a politikai formációk nem nyerték meg a választást, de megerősödtek. Emberek millióihoz juttatták el az üzeneteiket és ösztönöztek a szavazásra. Úgy vélem, ez részben az oktatás sikere. Képezni kell az embereket.

Ha hisszük, hogy a kultúránk értékesebb és azt védelmezni akarjuk, akkor az iszlamizációt meg kell állítanunk. Nem szabadna, hogy ezért mások minket szélsőségesnek vagy rasszistának és hasonlónak bélyegezzenek. Éppen ezért nagyon fontos az oktatás. Az elmúlt évek eseményei, a Németországban és Franciaországban tapasztalt úgynevezett „menekültválság” és a szörnyű terrortámadások sok embert felébresztettek. Ma egy szülőnek napszaktól függetlenül sokkal nehezebb kiengednie a lányát az utcára, vagy iskolába Németországban, Svédországban vagy éppen Hollandiában. A világ megváltozott. Sajnos nem a jó irányba, de néha van úgy, hogy rosszabbul alakulnak a dolgok, mielőtt jóra fordulnának.

Láthatóan teljesen tisztában van azzal, hogy milyen nehézségeket okoz az a hivatás, amit választott. De hogyan viseli mindezt a felesége?

– Talán az egész történetben a feleségem a legnagyobb hős. Ő innen, Magyarországról származik. Sok mindent kell elviselnie, miután elkövette azt a hülyeséget, hogy 30 évvel ezelőtt belém szeretett. Ma ő a legnagyobb hős, mert nem ő választotta ezt az életet, mégis viseli ennek a következményeit.

Hogy lett önből az iszlám elleni kiállás egyik szimbóluma?

– Tizenévesen Izraelben éltem néhány évet, és ellátogattam Egyiptomba is, mielőtt a sorkötelezettség miatt haza kellett mennem. Huszonévesen aztán végiglátogattam az iszlám világ több országát is, jártam 3-4 alkalommal Iránban, Afganisztánban, Jordániában, Libanonban és Szíriában is. Ez idő tájt nagyon barátságos, mérsékelt és vendégszerető emberekkel is találkoztam, viszont feltűnt egy hasonlóság ezekben a különféle – szunnita, síita, katonai vagy éppen vallásos rezsim uralta – országokban, hogy mindből teljesen hiányzik a demokrácia. Nincsen sem jogállamiság, sem civil társadalom, sem független igazságszolgáltatás.

Mindemellett feltűnt, hogy Európa pedig éppen ebből a régióból importálja az embereket. Vegyük példaként Franciaországot, oda Algériából, Marokkóból és Törökországból érkeznek az emberek. Ebből pedig nyilván rengeteg probléma származik. Azt hittem, hogyha ezekre az országokra jellemzőek a fentebb felsoroltak, akkor nem érhet meglepetésként, hogy nem megy az integrációjuk, nem asszimilálódnak és nem alkalmazkodnak az értékeinkhez. Most nem egyénekről, hanem kultúrákról és ideológiáról beszélek, amiket képviselnek. Utazgatva a régióban, erre a felismerésre jutottam.

Emlékszem, hogy egy párhetes tanulmányút keretében meghívtak a francia Külügyminisztérium Szaúd-Arábiával foglalkozó osztályára is. Ez nagyobb volt, mint a holland külügy egész Közel-Kelettel foglalkozó részlege. Németországban a Bundestagban volt egy hírszerzési bizottság, akkor az volt az egyetlen parlament Európában, ahol nyíltan vitatkoztak ezekről a kérdésekről. Sokat tanultam ezekből a tapasztalatokból, és arra jutottam – ez egyre csak rosszabb lesz. Mindenkinek ki kell állnia és szembe kell néznie a tényekkel.

Sokan Donald Trumphoz hasonlítják. Ez bók vagy sértés?

– Amerikában készítettek egy dokumentumfilmet rólam a következő címmel: Európa Trumpja. De én nem ő vagyok! Én önmagam vagyok. Igaz, hogy Trumpra szavaztam volna. Inkább, mint Clintonra. Ez viszont nem jelenti, hogy teljesen olyan vagyok, mint Trump. Ha a gazdaságról van szó, vannak ambíciói, a falépítéssel kapcsolatosan is, továbbá kemény a bizonyos országokból történő bevándorlást illetően is. Az amerikai érdekeket tartja szem előtt. Ezt pozitívumnak tartom, de ez nem jelenti azt, hogy én lennék a holland Orbán vagy a holland Trump vagy akárki. Engem senkihez sem lehet hasonlítani.

Orbán Viktort nevezte az év emberének. Még tavaly év elején a magyar miniszterelnök úgy fogalmazott, 2017 a lázadás éve lesz. Viszont Trump és a Brexit győzelme után nem láttuk az ön vagy éppen Le Pen földcsuszamlásszerű győzelmét. Mégsem a lázadás éve volt 2017?

– Én inkább hazafias tavasznak nevezném. Néha máshogy alakulnak a dolgok, mint gondoljuk. Ugyanakkor a szomszédban az osztrák Szabadságpárt bekerült a koalíciós kormányba, tehát hatalomra került. Franciaországban más a helyzet, az Egyesült Államokhoz hasonlóan az elnökválasztási rendszerben a győztes mindent visz elve alapján működik a választási rendszer. Így fordulhat elő, hogy szerezhetsz akár 10 millió szavazatot is, de csak pár helyed lesz a parlamentben. Ez a választási rendszerektől függ.

Mindezek ellenére úgy vélem, a céljainkat még nem értük el, de el fogjuk. Éppen ezért gratulálok a miniszterelnöküknek, mert megvédi az országát, lezárta a határokat, kiáll a nemzeti identitás mellett, és kimondja, hogy a maguké egy keresztény állam, nem pedig egy iszlám ország. Szembeszáll a brüsszeli bürokratákkal, akik magukra erőltetnék a bevándorlókat, amit viszont a magyar emberek többsége nem akar. Azt kívánom, bárcsak olyan miniszterelnökünk lenne, akinek csak tizedannyi kurázsija van, mint Orbánnak. Persze, önökön múlik, hogy kit választanak miniszterelnöknek.

Ha már itt tartunk, mit szól ahhoz, hogy a magyar kormány 1300 embert annak ellenére engedett be az országba, hogy korábban migránsmentes övezetről beszéltek? A magyar sajtó szerint mintha lenne némi ellentmondás a kormányzati kommunikáció és a valóság között.

– Ez teljesen belügy. Nem igazán olvastam róla, s ki vagyok én, hogy kommentáljam. A szám, amit ön említett, csak egy csepp ebben a flakonban (mutat az asztalon levő vizes palackra), szóval én vakon aláírnám.

A holland választási kampány során éles kritikával illette Erdogant és a török vezetést. A magyar kormány viszont az elmúlt időszakban gratulált a török államfő választási sikereihez. Ön miniszterelnökként hogyan viszonyulna az országhoz?

– Nyilvánvalóan Orbán azt tesz, amit akar, én személy szerint ezt nem tenném, mert szerintem Erdogan egy iszlamista. Bizonyára ismeri a híres idézetét, amiért elítélték. („A minaretek bajonettjeink, a mecsetek kaszárnyáink” – a szerk.) Pont Atatürk ellentéte, egy gonosz ember. A pártom azon az állásponton van, hogy Törökországnak ki kellene lépnie a NATO-ból. Finoman szólva, nem vagyunk éppen török-fanok. Nyilvánvalóan önöknek geopolitikai szempontból fontos lehet, szóval értem a dilemmát. Törökország és az Európai Unió közé szorultak.

Szerintem Törökországnak sosem szabadna uniós tagállamnak lennie. Erdogan tipikusan olyan iszlám vezető, aki aktívan befolyásolja Nyugat-Európa nem őshonos lakosságát. A múltban rendszeresen ellátogatott Németországba, ahol sokakat próbált eltántorítani az asszimilációtól. Erdogan arra szólítja fel a Hollandiában és Németországban élő törököket, hogy ne integrálódjanak a társadalmakba. Ő egy radikális iszlamista, akinek én sosem gratulálnék.

Hogy létezik, hogy a Halállistán című könyve csak az Egyesült Államokban és Magyarországon jelent meg? Mi a helyzet Hollandiával vagy Németországgal?

– Voltak esetek, amikor féltek publikálni. Volt egy rövidebb könyvem ez előtt, s csak egy kisebb kiadót tudtam találni, aki hajlandó volt azt kiadni, ez volt az első alkalom. Akkor még névtelenül, mert az emberek féltek a következményektől, hogy valami történhet.

Egy német kiadó már aláírt egy szerződést az amerikai forgalmazóval, akinél a könyvem jogai vannak, majd lefordították a könyvet, de úgy, hogy megváltoztatták annak tartalmát. Megváltoztatták azokat a részeket, ahol a radikális iszlámról írok. Erre mondtuk mi azt, hogy a könyvet ki lehet adni, de a szóhasználatot nem változtathatják meg. Tehát részben jogi okok, részben pedig a félelem miatt nem jelent meg több helyen. Tudja, nem minden országban a szólásszabadság elve szerint működnek a kiadók.

Tervezi, hogy ír még könyvet?

– Igen, fogok még írni hasonló témában. Bár a Halállistán című könyvem továbbra is rendkívül aktuális. (Angol nyelven 2012-ben jelent meg. – a szerk.)

Az miben lenne más, mint a mostani?

– Még inkább hiszek a könyvem üzenetében, mint korábban. Különösen a mostani „menekültválság” miatt. Szerintem válaszúthoz érkeztünk a tömeges bevándorlás és az afrikai demográfiai változások miatt. S ez még inkább egzintenciális probléma lesz. Arról írnék, hogy mi történik, ha nem cselekszünk, mi történik, ha cselekszünk. A Halállistán című könyvem inkább az iszlám tartalmáról és a Korán üzenetéről szól, míg az újabb azt vizsgálná, hogy mit tudunk tenni, hogy mindezt megváltoztassuk.

Ha visszatekint az elmúlt évekre, mit tart a legnagyobb hibának, mulasztásnak? Mit csinálna másképp?

– (Sóhajt.) Nem tudom. Ha Hollandiában megkérdezné az embereket, akkor azt mondanák, hogy a hatalom érdekében több kompromisszumot kellett volna kötnöm. Láttam erre példákat európai országokban. Dániában a dán Néppártnál és máshol is. Európában középre kell tolódni, hogy legyen esélyed a hatalomra kerüléshez. Így működnek a dolgok. Viszont akkor változást nem tudsz elérni. A kérdésre válaszolva tehát, sok ember hibának tartja, hogy nem kötök kompromisszumokat, de én bizony nem. Korábban kisebbségi kormányzásban tettünk engedményeket a kevesebb Európa és a kevesebb migráció érdekében, szóval történt ilyesmi a múltban.

Politikailag nem igazán tennék semmit másképp, talán hamarabb kiléptem volna a korábbi pártomból. Nehéz erre válaszolni. Magánéleti szinten döntöttem volna másképp, de erről nem mondok konkrétumokat.

A zsidó-keresztény alapokon álló Európának nemcsak az iszlamizáció, hanem a belső aposztázia is komoly ellensége. A kultúránk alapjait gyengíti a tömeges hitehagyás, az ateizmus, az erkölcsi relativizmus.

– Ez így van, nagyon is. Másrészt viszont az aposztázia szabadságot is jelent. Mindig hangoztatom, hogy az iszlám nem egy vallás, hiába próbál abban tetszelegni. Az iszlám egy totalitárius ideológia, amit nem lehet a kereszténységhez, a buddhizmushoz vagy akár a judaizmushoz hasonlítani. Inkább a kommunizmushoz és a fasizmushoz, ahol a kilépés, szakadás halálos büntetést vont maga után. Az aposztázia tehát egyfajta szabadságot jelent.

Persze értem, mire gondol. Újra fel kellene fedeznünk az értékeinket. Úgy hiszem, az ember anélkül is adoptálhatja és támogathatja a keresztény értékeket, hogy keresztény lenne. Sokan vannak az én országomban is, akik nem vallják magukat hívőnek, viszont boldogan élnek egy keresztény gyökerű országban a humanizmus miatt. S talán ma ez a legfontosabb. Meg kell őriznünk és erősítenünk kell az identitásunkat, nemcsak a bevándorlás megállításával, hanem a nemzetállamok megvédésével is. Ez azt jelenti, hogy kritikusabbnak kell lennünk az unióval szemben, szerintem el is kellene szakadnunk. Mindez szorosan összefügg: a nemzetállamok és a nemzeti identitás megerősítése és a zsidó-keresztény humanista értékekhez való visszatalálás. Nem lehet az egyiket a másik nélkül kivitelezni. Meg kell állítani a migrációt, vissza kell toloncolni az illegális bevándorlókat, és újra meg kell határoznunk önmagunkat. Ez a legfontosabb dolog.

(Közreműködött Kulifai Sára és Nagy Teodóra)

Fórumon kérdezték

Folytatom az utolsó lélegzetig

Geert Wilders néhány napos magyarországi útja során több vidéki városban is előadást tartott, ahol a több száz fős közönségből többen kérdéseket is intéztek a holland politikushoz.  Ezekből válogattunk:
Győr
Hogyan tudnak erőt meríteni a nyugati társadalmak az értékeik megvédéséhez, miközben a hitük történelmi mélyponton van (szekularizáció)?
2060-ra ugyanannyi muszlim fog élni a világon, mint keresztény. Ugyanakkor nem kell feltétlenül kereszténynek lennie valakinek ahhoz, hogy a keresztény értékeket védelmezze. Viszont a keresztények erőteljesen kitartanak és védelmezni akarják az identitásukat. Ők tudják, hogy ők és a zsidók lesznek az első célpontok, ha az iszlamizáció előretör. Sajnos keresztény vezetők részéről is hallani sok politikailag korrekt beszédet. Időnként ha terrortámadás történik, néhányan ellátogatnak egy-egy mecsetbe utána, hogy a békéről és szeretetről prédikáljanak.
Ezért vagyok nagyon hálás, hogy lehetőségem volt találkozni Németh Sándorral, aki egy nagyon bátor ember. Sajnos ő inkább a kivételnek számít, ha egyházvezetőkről beszélünk.
Ha tudta volna, hogy munkája ekkora áldozattal jár, akkor is vállalta volna?
Azt gondolom, hogy igen. Ez nem rólam szól, nem én vagyok a fontos. Társadalmaink védelméről van szó. Könnyebb lenne, ha sok nyugat-európai politikus ezt tenné, de a többségük nem így viselkedik. Hiszek a morális kötelességben, ezért azt gondolom, hogy újra elkezdeném a küzdelmet. Továbbra is folytatom, az utolsó lélegzetemig.
Sopron
Hogyan látja az európai muszlimok helyzetét? Kutatók szerint, ha meghalad a társadalomban való arányuk egy bizonyos szintet, levetik magukról a mérsékelt és toleráns álcát…
A takíja fogalom szerepel a Koránban és a hadíszokban is. E szerint a muszlimoknak szabad hazudni abban az esetben, ha ezzel az iszlám terjedését elősegítik. Egy dolgot megtanultam az izraeliektől. A fennmaradásuk annak is köszönhető, hogy elég bölcsek ahhoz, hogy megtanuljanak az ellenség fejével gondolkodni.
Ehhez fel kell ismerni, hogy az iszlám nem hajlandó az asszimilációra. Az iszlám egy totalitárius ideológia. Miért engedjük azt, hogy muszlim kisgyerekek 5-6 éves kortól kezdve olyan iskolákba járjanak, ahol csak a gyűlöletet tanítják nekik? Természetesen nem engednénk meg az országunkban, hogy fasiszta és kommunista iskolák működjenek. Ahogyan azt sem engednénk, hogy fasiszta vagy kommunista templomok épüljenek. Akkor miért engedjük, hogy muszlim iskolák vagy muszlim templomok működjenek? Természetesen nagy támogatója vagyok a vallásszabadságnak, de az iszlám nem vallás. Ha ezen a területen nem változtatunk a felfogásunkon, akkor nagyon közel van a vég.
Nyíregyháza
Hogyan látja az Európai Unió jövőjét?
Az ’50-es években Hollandia egyike volt az EU-t alapító országoknak. Ez kiválóan működött mint gazdasági együttműködés, mindenkinek származott előnye belőle. Sajnos ez a gazdasági együttműködés politikai egységgé változott, amit gyakran olyan politikusok irányítanak, akiket senki nem választott. Vegyük például az Európai Bizottságot. Nem átlátható a működésük, senki sem tudja a tagok nevét, senki nem választotta őket, s ők döntenek a tagállamokra kiható ügyekben. Én nem támogatom ezt a politikai egységet. Ebben a V4-ek példát jelentenek, bizonyos kérdésekben nemet kell mondani Brüsszelnek. Jó, hogy a visegrádi országok egységes tömböt alkotnak, és segítik egymást a brüsszeli szörnyeteggel szemben. Hollandiában már Brüsszel uralja és irányítja a törvényhozási folyamatokat. Bábkormányt csinál a kormányokból, akik csak igent mondhatnak. Vissza akarjuk szerezni a lakásunk kulcsát, hogy eldöntsük, milyen vendégeket engedünk be és kiket utasítunk ki..
Debrecen
Milyen benyomást szerzett Magyarországról ittléte során?
Hatalmas a támogatás, sokan osztják a véleményemet az iszlámot és a nemzeti identitást illetően. Úgy vélik, büszkének kell lennünk zsidó kultúránkra és identitásunkra, valamint meg kellene állítanunk Európa iszlamizációját. Amikor ennyi barátságos ember között vagyok, az mindig bátorítást jelent.
Úgy gondolom, az önök kormánya jobban végzi a dolgát, mint a mienk. Az iszlámról való nyílt és őszinte beszéd nyilvánvalóan nem könnyű dolog, az emberek sokszor aggódnak. Ebből a szempontból Magyarország jobb helyzetben van, mint a legtöbb nyugat-európai ország. Nagyon nagy szükség van az ellenállásra. Önök már a múltban is bebizonyították, hogy képesek Dávidként harcolni a Góliát ellen. Ma ez a nemzet Európa egyik bástyája és erődítménye.

Olvasson tovább: