Kereső toggle

Kennedy beszéde a titkos társaságokról

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

John F. Kennedy meggyilkolásával kapcsolatban rendszeresen felteszik a klasszikus nyomozói kérdést: „Kinek állhatott érdekében?” A lista hosszú, és ehhez önkéntelenül a néhai elnök is hozzájárult egy 1961-es beszédével, amelyben „titkos társaságok” működésére és egy „hatalmas, könyörtelen összeesküvésre” utalt.

Alig három hónappal a beiktatása után és tíz nappal a még elődje, Eisenhower által elrendelt, ám csúfos kudarcot vallott kubai disznó-öbölbeli sikertelen invázió után, 1961. április 29-én John F. Kennedy elnök elmondta talán legvitatottabb beszédét, amelyről némelyek úgy gondolják, hogy akár a két és fél évvel későbbi meggyilkolásához is köze lehetett.

A beszéd a saját korában nem keltett különösebb figyelmet, amit részben a helyszín magyaráz. Kennedy ugyanis az Amerikai Lapkiadók Egyesületének éves közgyűlésén szólalt fel, amint azt általában a hivatalban lévő elnökök megteszik, hogy ezzel teremtsenek alkalmat a médiavezetőkkel való kötetlen találkozásra. Az itt elhangzó beszédek általában kedélyes anekdotázásból és az újságírókkal kapcsolatos csipkelődésből állnak, így az elnökök nem ezt az alkalmat szokták felhasználni arra, hogy nagy jelentőségű, súlyos témákról beszéljenek, vagy nagyívű programokat jelentsenek be. Kennedy is a leghíresebb beszédeit egyetemi környezetben (például a holdutazás bejelentését a houstoni Rice Egyetemen) vagy történelmi helyszínen (mint az ikonikus „Ich bin ein Berliner” kijelentést nyugat-berlini látogatása során), politikai helyszínen (a Capitolium előtt a beiktatása során vagy bent, a kongresszus épületében), illetve a televízióban mondta el.

Ezúttal mégis kivételt tett, és a társadalmi fórumon súlyos témákat választott: a nukleáris háború veszélyét, a szovjet beszivárgás és manipulálás veszélyét, az újságírók felelősségét a hírek továbbításában. Még meglepőbb, hogy beszédében élesen bírálta „titkos társaságok” felforgató tevékenységét, ígéretet téve arra, hogy elnöksége alatt küzdeni fog ezek ellen. Bár a beszéd nyilvános volt, csak jóval a dallasi merénylet után figyeltek fel rá szélesebb körben.

Kennedy a szokásos anekdotázás után mondta el azokat a mondatokat, amelyeket azóta is sokat idéznek tőle „Maga a szó: »titkosság« – ellenszenvesnek hangzik egy szabad és nyílt társadalomban; és nemzetként eredendően és történelmileg szemben állunk a titkos társaságokkal, titkos eskükkel és titkos tervekkel. Már régen eldöntöttük, hogy a valós tények túlzott és indokolatlan titkosítása olyan veszély, amelynek súlya messze meghaladja azokat a veszélyeket, amelyekre indoklásként hivatkozni szoktunk.”

Az elnök azt ígérte, hogy küzdeni fog ezekkel szemben: „Amennyire rajtam áll, én nem kívánom ezt megengedni.” Majd ezt követően egy világméretű „összeesküvésről” beszélt: „Az egész világon szembe kell néznünk egy masszívan egységes és könyörtelen összeesküvéssel, mely elsősorban rejtett módszerekkel növeli a befolyási övezetét – beszivárgással a megszállás helyett, felforgatással a választások helyett, megfélemlítéssel a szabad döntés lehetősége helyett, inkább éjszakai gerillákkal, mintsem katonákkal nappal…”. Ez az összeesküvés Kennedy szerint a hagyományos nyugati értékeket és berendezkedést támadja, és az „előkészületeik titkoltak, nem nyilvánosak”.

A teljes szöveg több értelmezési lehetőséget nyújt: elsődlegesen a szovjet kommunizmus elleni konfliktus keretében, például a szovjet földalatti beszivárgás megakadályozására, a nemzetbiztonsági szempontból fontos információk kiszivárgásának megakadályozására, de vannak olyan elemek, amelyek úgy tűnik, kilógnak ebből a kontextusból. A kommunisták nem működtettek például „titkos társaságokat, titkos rítusokkal” az Egyesült Államokban – legalábbis nem tudunk ilyenekről. Vannak, akik szerint az amerikai pénzkibocsátást ellenőrző, ám magánkézben lévő Fed befolyását akarta visszaszorítani, mások a titkosszolgálatok árnyékhatalmára gondolnak, többek szerint pedig az elnök a szabadkőműves és ehhez hasonló titkos társaságokra utalt. Kennedy később nem tért vissza nyilvánosan a témára, így nem tudhatjuk, mire gondolt pontosan, és így azt sem, lehetett-e a beszédnek bármi köze 30 hónappal későbbi meggyilkolásához. A teljes beszéd hangfelvétele és szövege mindenesetre már magyarul is elérhető, a Híres beszédek blog oldalán.

Olvasson tovább: