Kereső toggle

A nyitott dosszié

Sokak útjában állt Kennedy

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Hiába hoztak nyilvánosságra egy sor titkosított dokumentumot, továbbra sem derült ki, kik állhatnak John F. Kennedy meggyilkolásának a hátterében. A merénylet körül rengeteg a rejtély.

Oliver Stone JFK – A nyitott dosszié című filmje is hozzájárult ahhoz, hogy 1992-ben a Kongresszus megszavazza azt, hogy 2017-ben nyilvánosságra kell hozni az amerikai elnök meggyilkolásáról szóló titkosított aktákat. A nagysikerű film Jim Garrison New Orleans-i ügyész nyomozását mutatja be, aki máig az egyetlen ember, aki hivatalosan is eljárást indított és beperelt valakit a Kennedy elnök elleni összeesküvés vádjával. Ahogyan sejteni lehetett, a közzétett dokumentumokból továbbra sem lehet egyértelmű választ kapni arra, kik és miért ölhették meg John F. Kennedyt.

A hivatalos verzió, vagyis a Warren Bizottság jelentése azt állapította meg, hogy a végzetes lövéseket Lee Harvey Oswald adta le. Arra nincs bizonyíték, hogy Oswald, illetve az őt meggyilkoló Jack Ruby bármilyen hazai vagy külföldi összeesküvésben részt vett volna. Egy 1979-es képviselőházi vizsgálat ugyanakkor annyit elismert, hogy „nagy a valószínűsége annak, hogy két fegyveres lőtt Kennedy elnökre”.

A tragikus eset körüli sok megválaszolatlan kérdés miatt számos összeesküvés-elmélet látott napvilágot. Az egyik, meglehetősen gyenge lábakon álló teória szerint szovjet tisztek végeztek az elnökkel, mégpedig Nyikita Hruscsov irányításával. Az indoklásban megjegyzik, hogy az 1962-es kubai rakétaválság vége felé Hruscsov arra kényszerült, hogy eltávolítsa a Kubába telepített interkontinentális ballisztikus rakétáit, mivel az USA katonai lépésekkel fenyegette meg a Szovjetuniót. A valóság azonban az, hogy bár tényleg atomháború küszöbén állt a világ, Kennedy törekedett arra, hogy enyhítse a feszültséget a szovjetekkel.

A most közzétett iratokból pedig az is kiderül, hogy Oswald a Szovjetunióba akart disszidálni, a KGB viszont egy átvizsgálás után úgy döntött, hogy mentálisan instabil, ezért vissza kell térnie az Államokba. A dokumentum megjegyzi, hogy a KGB nem kereste meg és nem is próbálta beszervezni sem őt, sem pedig orosz feleségét. Az aktákból az is egyértelmű, hogy a szovjeteket rendkívül aggasztotta Kennedy halála. Attól féltek, hogy rájuk fogják a gyilkosságot, és hogy valamelyik amerikai tábornok rakétatámadást indít majd a Szovjetunió ellen. A szovjetek egyébként maguk is vizsgálódtak a merénylet ügyében: egy FBI-os forrás szerint KGB-tisztek olyan információkhoz jutottak, amelyek azt bizonyítják, hogy Lyndon B. Johnson alelnöknek is szerepe volt a gyilkosságban.

Egy másik elmélet szerint Fidel Castro kubai vezető rendelhette el a gyilkosságot, de létezik olyan elképzelés is, miszerint Castro-ellenes kubai menekültek követték el a merényletet, akik csalódtak Kennedy kubai politikájában. Sokan úgy gondolják, a maffia lehetett a gyilkos, de vannak, akik a földönkívülieket vagy az illuminátusokat sejtik a merénylet hátterében. Egy amerikai ufóvadász szerint Kennedy meggyilkolása előtt tíz nappal levelet írt a CIA-nak, hogy hozzák nyilvánosságra az azonosítatlan repülő tárgyakkal kapcsolatos információkat. Létezik egy olyan elképzelés is, hogy bár Oswald tényleg lőtt, a gyilkos golyó nem tőle, hanem egy testőrtől származott, aki véletlenül lőtte le az elnököt. 

Az egyik legnépszerűbb teória, hogy nagyszabású összeesküvés történt, amelynek a hátterében a CIA, a hadsereg vezetői, valamint befolyásos politikai körök álltak. A gyilkosságban pedig a maffia és kubai ellenforradalmárok is részt vehettek. Erre a következtetésre jutott többek között Jim Garrison ügyész is bizonyítékai alapján. Ennek az elképzelésnek a támogatói érvként hozzák fel, hogy Kennedy politikájával sokak érdekeit sértette.

Tény, hogy Kennedy nem akart háborús politikát folytatni, enyhíteni akarta a feszültséget a Szovjetunióval, nem akarta elmélyíteni sem a kubai válságot, sem pedig a vietnami háborút. Ezzel a hadsereg vezetőivel, a fegyvergyártókkal és a CIA-val is szembekerült. A CIA ráadásul hamis hírszerzési információkkal nagy nehezen meggyőzte Kennedyt, hogy menjen bele a Kuba elleni disznó-öbölbeli hadműveletbe, ami végül csúfos kudarcba fulladt. Kennedy ezután döntötte el, hogy átszervezi a CIA-t, vezetőjét, Allen Dullest pedig elbocsátotta. Vajon miért pont ő lett a Kennedy-gyilkosságot vizsgáló Warren-Bizottság oszlopos tagja?

Az elnök az FBI nagyhatalmú vezérével is konfliktusba került. J. Edgar Hoover egyáltalán nem kedvelte az elnököt és családját. Titokban a nőügyei után nyomozott, amiből akadt is bőven. Megfigyeltette öccsét, Robert Kennedyt is, aki igazságügyi miniszter volt. Azonban az elnököt sem kellett félteni: minden terhelő információt összegyűjtött Hoover ellen, és közölte vele, hogy meneszteni fogja. Végül még közel egy évig hivatalban maradt. Johnson alelnök sem tartozott támogatói közé, Kennedy személyi titkárnőjének egyik feljegyzéséből az is kiderült, hogy az elnök őt is le akarta váltani. Ők is a gyilkosság utáni nyomozások vezetői voltak.

Kennedy a pénzügyi elit darázsfészkébe is belenyúlt: meg akarta fosztani a Szövetségi Tartalék Rendszerét, vagyis a Fedet a bankjegykibocsátás kiváltságától. (A Fed a nemzeti bank szerepét tölti be, de magánvállalkozásként.) Erre konkrét lépéseket is tett. Öccse, Robert pedig a maffia felszámolásával próbálkozott igazságügyi miniszterként. Robert Kennedyt egyébként bátyja halála után öt évvel szintén meggyilkolták.  

JFK lelövése körül továbbra is sok a kérdőjel. Furcsa például, hogy rendkívül gyorsan kiderült, ki volt a merénylő, és hogy minden információ Oswalddal kapcsolatosan nagyon hamar a rendelkezésre állt. A gyilkosság későbbi rekonstrukciói alatt egyetlen mesterlövésznek sem sikerült megismételni Oswald állítólagos teljesítményét, pedig a férfi a tengerészgyalogságnál épphogy csak megfelelt lövészetben. Előéletével kapcsolatban érthetetlen, hogy a kommunizmussal szimpatizáló férfi ellen, aki a Szovjetunióba akart disszidálni, az amerikai hatóságok – a hidegháború kellős közepén – semmit nem tettek. Gyanús az is, hogy sok kulcsszereplő milyen hamar meghalt (Oswald, Jack Ruby, Guy Banister, David Ferrie). Feltűnően sok volt a mulasztás a hatóságok részéről: bizonyítékok vesztek el, eltűnt a boncolási jegyzőkönyv stb. Az is furcsa, hogy miért nem vették figyelembe sok szemtanú állítását, akik háromnál több lövést hallottak, és nem csak a tankönyvraktár felől. A kérdések sorát még hosszan lehetne folytatni, válaszoknak viszont még mindig híján vagyunk. 

Olvasson tovább: