Kereső toggle

Betelt a pohár – Reform az UNESCO-ban?

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Az Egyesült Államok úgy döntött, hogy az ENSZ-szervezet Izrael-ellenessége és az alapvető reformok hiánya miatt felmondja állandó tagságát.

„Bátor és erkölcsös döntés, mert az UNESCO az abszurditás színházává vált, és mert nem őrzi, hanem eltorzítja a történelmet” – így vélekedett Benjamin Netanjahu az Egyesült Államok ENSZ-szervezetből történő kilépéséről. Izrael ezt követően szintén bejelentette távozását. Az állandó tagságuk 2018 december 21-ét követően szűnik meg. Az Egyesült Államok és Izrael ezután megfigyelői státuszban fog részt venni a szervezet munkájában.

Az amerikai lépés nem számít példa nélkülinek, korábban is előfordult már, hogy az Egyesült Államok kilépett az UNESCO-ból. Ráadásul Donald Trump kormánya többször is bírálta a szervezet döntéseit, főleg Izraellel kapcsolatosan. Amerikai tisztségviselők, köztük Nikki Haley ENSZ-nagykövet is kilátásba helyezte az állandó tagság megszűntetését, ha az UNESCO-t nem reformálják meg.

Az UNESCO-t 1945-ben, a második világháború után alakította 37 ország azzal a céllal, hogy „hozzájáruljon a békéhez és biztonsághoz azzal, hogy a nemzetek között az együttműködést ösztönzi az oktatáson, a tudományon és a kultúrán” keresztül. A szervezet eleinte egy nem nagy jelentőséggel bíró ENSZ-ügynökség volt, amely a világörökség részeként számon tartott helyszíneket rangsorolta. Emellett nemzetközi tudományos, média-és kulturális programokat szervezett. Egy idő után azonban főként az arab országok politikai érdekérvényesítésre használták, rendszeresen Izrael-ellenes határozatokat fogadtattak el az UNESCO-val. 

Audrey Azoulay
A zsidó állam 1949-ben csatlakozott a szervezethez. 1974-ben már ki is zárták azért, mert régészeti feltárásokat végzett Jeruzsálemben a Templom-hegyen. Emellett az UNESCO elismerte a Palesztinai Felszabadítási Szervezetet (PFSZ) és 1974-ben megfigyelői státuszt is adott annak a PFSZ-nek, amely az izraeli civilek elleni támadásokat is a felszabadítási harc részének tartotta, (és amely 1991-ig terrorszervezetnek minősült). Az amerikai Kongresszus emiatt egy időre fel is függesztette befizetéseit az UNESCO-ba. Majd 1984-ben, Ronald Reagan elnöksége alatt az ország kilépett a szervezetből, arra hivatkozva, hogy az ügynökség túlságosan Moszkva befolyása alatt áll, és negatívan elfogult Izraellel szemben. 2002-ben George W. Bush elnöksége alatt aztán újra csatlakoztak.

Az Izrael-ellenes határozatok azonban továbbra is gyakoriak voltak. 2010-ben például az UNESCO úgy döntött, hogy a Betlehemnél található Ráhel sírja mecset volt, és arra szólította fel az izraeli kormányt, hogy a pátriárkák sírjával együtt, amely Hebronban van, távolítsa el a nemzeti örökség részét képező helyszínek listájáról. 2011-ben pedig felvette a Palesztin Hatóságot teljes jogú tagnak a szervezetbe. Ezt követően az Egyesült Államok felfüggesztette juttatásait az UNESCO-ba egy 15 éves rendelet alapján, amely feljogosította Washingtont arra, hogy teljes mértékben leállítsa az amerikai pénzek befizetését bármely ENSZ-szervezetbe, amely teljes jogú tagnak ismeri el Palesztinát. Az akkori elnök, Barack Obama több kísérletet is tett a Kongresszusban, hogy módosítsa a rendelkezést, de nem járt sikerrel. Miután az Egyesült Államok két évig nem fizetett az UNESCO-nak, elvesztette szavazati jogát.

Az UNESCO ezek után is folytatta Izrael elmarasztalását. Azzal vádolták a zsidó államot, hogy meg akarja szerezni az ellenőrzést a jeruzsálemi Templom-hegy felett, és hogy megsérti a palesztinok szabad vallásgyakorlását. Emellett az izraeli kormány Júdea és Szamária térségében, Gázában, Kelet-Jeruzsálemben és a Golán-fennsíkon folytatott politikáját is elítélte a szervezet. 2016 májusában, aznap, amikor Izrael a függetlenségét ünnepelte, az UNESCO megszavazta, hogy vonják vissza Izrael szuverenitását egész Jeruzsálem felett. Ugyanebben az évben a szervezet ügyvezető igazgatósága két olyan határozatot fogadott el, amelyben teljesen figyelmen kívül hagyta a zsidók kötődését a Templom-hegyhez. Legutóbb pedig idén nyáron, botrányos körülmények között, az UNESCO Világörökségi Bizottsága a Hebron óvárosában található pátriárkák – a bibliai ősatyák  –  sírját „veszélyeztetett” palesztin területnek nyilvánította.

Az amerikai kilépésben feltételezések szerint a szervezet Izrael-ellenessége mellett a pénz is szerepet játszott. A palesztin tagság miatt ugyan az Egyesült Államok leállította a befizetéseket, a szervezet azonban tartozásként kezeli azt a több mint 500 millió dollárt, amit azóta nem kapott meg. Ráadásul Donald Trump aránytalannak tartja azt, amennyivel az USA hozzájárul az ENSZ intézményeinek működéséhez – az Egyesült Államok ugyanis az ENSZ általános költségvetésének 22 százalékát, az ENSZ békefenntartó missziójának pedig 28 százalékát finanszírozza.

Sokan azonban furcsállták az amerikai időzítést, mivel a főigazgató-választás kellős közepén jelentették be a kilépést. Az szinte biztosra vehető, hogy Washington döntése befolyással volt a szavazás kimenetére, amelyen végül a francia, zsidó származású Audrey Azoulay kerekedett felül az antiszemitának tartott katari jelölttel szemben. Azoulay győzelme mindenképpen figyelemre méltó fejlemény az UNESCO-ban. Egyrészt, ha november 10-én megerősítik a kinevezését, ő lesz az első zsidó vezető, akit ráadásul akkor választották meg, amikor az volt az elvárás a szervezeten belül, hogy arab főigazgatója legyen. Azoulay az utolsó pillanatban szállt be a küzdelembe, még a leköszönő François Hollande francia elnök jelöltette, akinek kormányában kulturális miniszter volt. Aktívan kampányolt érte Hollande utódja, Emmanuel Macron is. Azoulay ügyesen használta ki észak-afrikai, marokkói gyökereit is, édesapja ugyanis VI. Mohamed marokkói király tanácsadója volt. Ezzel arab államokat, például Egyiptomot is sikerült megnyernie. Emellett hasznot húzott a Katar-ellenességből is. A katari jelölt győzelme esetén ugyanis többen korrupcióról és lefizetésről beszéltek volna.   

Izrael nem kampányolt Azoulay mellett. Egyrészt, nem akartak rontani esélyein, másrészt, mert a francia Szocialista Párt kormánytagjaként nem tekinthető kifejezetten a zsidó állam legnagyobb támogatójának. De Izrael mindenképp pozitív várakozással van az új vezetés felé: szerintük Azoulay rendelkezik mindazokkal a képességekkel, amelyekkel változást tud hozni az UNESCO-ban. Többen azt remélik, hogy a reformokkal meg tudja győzni az Egyesült Államokat, hogy maradjon a szervezetben.

Olvasson tovább: