Kereső toggle

Elindította a lavinát Ferenc pápa „apostoli buzdítása”

Helyreigazítás

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Elképesztő zavart okozott a katolikus egyházban Ferenc pápa tavalyi családi enciklikája, ami eretnek tanítások sorát indította el. A bíborosi szinttől egészen a „mezei” hívőkig mindenki arra vár, hogy az egyházfő egyszer és mindenkorra tisztázza, nem tért el az évszázados katolikus doktrína és a Biblia alapvető tanításaitól.

„A szeretet öröme”. Óriási zavart okozott a pápai buzdítás.
Hosszú hónapok óta próbálja rávenni a katolikus egyház konzervatív szárnya Ferenc pápát arra, hogy tisztázza azokat a zavart keltő kijelentéseit, amelyekkel tulajdonképpen előidézte a világ különböző közösségeiben az eretnek tanítások terjedését a házassággal, erkölcsi élettel és a bűnös életvitellel kapcsolatban. Az egyházfő ahelyett, hogy biztosítaná a katolikus vezetők, lelkipásztorok és hívek egységét, szokatlan hallgatásával tovább mélyítette a már amúgy is meglevő, rendkívül súlyos válságot a katolikus világban.

Amoris Laetitia

Habár a nagy reformernek tartott pápa rendkívüli népszerűségnek örvend a világban, az egyházi körökben még a legmagasabb szinteken is akadnak igen komoly bírálói. A regnálásának első éveiben tapasztalható szembenállást a tavaly áprilisban kiadott, családdal kapcsolatos apostoli buzdítása csak még jobban felerősítette. Az Amoris Laetitia (A szeretet öröme) című pápai enciklikát kétéves családszinódus előzte meg, melynek elsődleges célja az volt, hogy az évszázados katolikus doktrínát a gyakorlati pásztorlás szintjén a kor kihívásainak megfelelően aktualizálják.

Már a szinódus alatt is rendkívüli aggodalmat lehetett tapasztalni a hívek részéről. 2015 szeptemberében 791 ezer katolikus hívő (köztük 8 bíboros, 200 püspök, továbbá 62 családvédő szervezet) írta alá azt a petíciót, ami a tanácsnak címzett üzenetében leírta, hogy „széles körű zavar” van az egyházban, mivel olyan tanításokról hallani világszerte, mintha az egyház bizonyos helyzetekben elfogadhatónak tartaná a házasságtörést vagy éppen a homoszexuális párkapcsolatokat.

Még a bíborosokat is megosztja a pápa hallgatása.
A fennálló zavart tovább súlyosbította a szinódust követően kiadott „apostoli buzdítás”, mivel 8. fejezetének 300-305. bekezdései, valamint annak lábjegyzetei tulajdonképpen pápai alapot is adtak az eretnek tanításoknak. Az ominózus pontokban Ferenc pápa arról értekezik, hogy az erkölcsi törvényeket nem lehet olyan eleve meglevő szabályoknak tekinteni, amikkel a lelkipásztorok „megkövezhetik” a bűnös állapotban levő hívőket. A bekezdések szerint az objektíven bűnös állapotban levők számára az egyház segítsége adott Isten kegyelme miatt. A pápa úgy fogalmazott, hogy nem szabadna, hogy a fekete-fehér gondolkozás elzárja a bűnösök számára a „megszentelődés lehetőségét”. A torz tanítások legnagyobb alapjául a ponthoz fűzött lábjegyzet szolgált, amelyben az egyházfő kijelentette, hogy ez az új felfogás tulajdonképpen azt jelentheti, hogy bizonyos esetekben bűnösök is részesülhetnek a különböző szentségekből. Ez alapjaiban megy szembe az egyház eddigi tanításaival.

Dubia

Látva az egyre növekvő zűrzavart, négy bíboros úgy döntött, hogy egy úgynevezett dubiát fogalmaz meg a pápa részére, ami a klérus kétségei közlésének egyik hivatalos formája. Ebben az alábbi 5 igen-nem kérdést fogalmazták meg Ferenc pápának címezve, tekintve, hogy az Amoris Laetitia „tévelygést és zavart” keltett a hívőkben és teológusokban. (A kérdések egyszerűsítve.)

– Házasságtörésben élők járulhatnak-e Eucharisztiához és a bűnbánat szentségéhez?

– Vannak-e abszolút erkölcsi normák?

– Vannak-e súlyosan bűnös életállapotok?

– Ami belsőleg önmagában rossz, az lehet-e bizonyos körülmények között és a jó szándék esetén erkölcsileg jó döntés?

– Bűn-e a bűn akkor, ha a bűnös nem érzi annak?

A fenti kérdéseket Walter Brandmüller német, Carlo Caffarra olasz, Raymond Leo Burke amerikai és a szintén német Joachim Meisner bíboros tette fel a pápának. A megfogalmazott dubiával kapcsolatosan két meglehetősen szokatlan dolog történt. Egyrészt a pápa mereven elzárkózott attól, hogy bármiféle választ adjon az előterjesztőknek, másrészt a sikertelen próbálkozás után a bíborosok a kétségeket megfogalmazó levelet nyilvánosságra hozták. A bíborosok mindenképpen igyekeztek elérni, hogy az ügyben beszélhessenek a pápával, így idén áprilisban privát audienciát is kértek az egyházfőtől, aki meglepő módon ezt is megtagadta. Az érintettek ugyanakkor igyekeztek hangsúlyozni, hogy nem vitatják a regnáló pápa legitimitását, mindössze kötelességüknek tekintik, hogy „Péter utódjának tanácsosai” legyenek. „Fájdalmas azt látni, hogy ami bűn Lengyelországban, az jó Németországban, és ami tilos a philadelphiai érsekség területén, az megengedett Máltán” – fogalmaznak levelükben.

A négy dubia-bíboros közül azóta ketten is meghaltak, az olasz bíboros mellett a XVI. Benedek pápával is jó viszonyt ápoló Joachim Meisner is elhunyt 83 évesen. A német bíboros temetésére a lemondott egyházfő meglepő üzenetet küldött, amiben az egyházat egy majdnem elsüllyedt hajóhoz hasonlította, amit szinte teljesen elborít a víz. Benedek pápa méltatta Meisner állhatatosságát, hogy ilyen körülmények között „sem hagyta el az egyházat”, hanem „ellenállt a korszellem diktatúrájának”.

Ide kattintva egy 3 perc alatt kitölthető online kérdőívvel Ön is részt vehet a Hetek megújulásában!

A teljes cikk a Hetek hetilapban olvasható. Keresse az újságárusoknál vagy rendelje meg online a https://digitalstand.hu/hetek felületen.

Olvasson tovább: