Kereső toggle

Az Iszlám Állammal működne együtt a Hamasz-vezető

Új vezér

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Új politikai vezetőt választott a Hamasz palesztin terrorszervezet titkos szavazással. Jahja Szinvárt korábban négyszeres életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték Izraelben palesztin „kollaboránsok” meggyilkolásáért, azonban Gilad Shalit szabadságáért cserébe ezer másik terroristával együtt elengedték. Szinvárnak a Hamasz katonai szárnyában betöltött fontos szerepe miatt rögtön megindultak a találgatások, vajon már a közeljövőben várható-e egy újabb háború Izrael és a terrorcsoport között.

Hónapokig elhúzódó, titkos szavazással választott új politikai vezetőt a Hamasz Iszmáil Hanije helyére, aki valószínűleg indulni fog a terrorszervezet legfőbb politikai posztjának betöltéséért. A mozgalom új politikai vezéralakja az 55 éves Jahja Szinvár, aki – a Hamasz többi alapítójához hasonlóan – az egyiptomi Muzulmán Testvériség aktivistá-jaként kezdte pályafutását, majd a palesztin terrorszervezet megalapítása után létrehozta a titkosszolgálati feladatokat ellátó „Majd”-ot, melynek küldetése volt többek között azoknak a palesztinoknak a meggyilkolása, akikre akár csak a gyanú árnyéka vetült, hogy Izraellel kollaborálnak, vagy nem hűségesek a Gázai övezetet uraló iszlamista csoporthoz.

Szinvár közreműködött a Hamasz katonai szárnyának megalapításában is, melynek egyik fontos vezéralakja volt. 1988-ban azonban letartóztatták és négyszeres életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték Izraelben, mert olyan palesztinok meggyilkolásáért volt felelős, akik állítólag együttműködtek a zsidó állammal. A férfi emellett részt vett Nachshon Wachsman izraeli katona 1994-es elrablásának a kitervelésében is. Szinvár 22 évig ült börtönben, ez időszak alatt a palesztin foglyok szószólójává vált, és segédkezett a Hamasznak a Gilad Shalit izraeli katona elengedéséért folytatott tárgyalásokban; ennek nyomán a zsidó állam kénytelen volt – Szinvár mellett – további ezer terroristát elengedni. A férfinél egyébként börtönbüntetése alatt rákot diagnosztizáltak, és Izraelben kapott életmentő kezelést.

A börtönből történő 2011-es szabadulása után Iszmáil Hanijének, a Hamasz-kormány „miniszterelnökének” a jobbkeze lett, és lényeges közvetítő szerepet töltött be a terrorszervezet katonai és politikai szárnya között. Szinvár egyértelműen a keményvonalasok közé tartozik a csoporton belül, vagyis ellenez bármiféle kompromisszumkötést Izraellel, sőt ő volt a Hamasz katonai szárnyának egyik első számú vezetője a 2014-es gázai háború során. A feltételezések szerint ő volt a felelős 2015-ben Mahmud Ishtivi Hamasz-parancsnok megkínzásáért és meggyilkolásáért is, akit többek között „erkölcsi bűnök elkövetésével” vádoltak, ugyanis állítólag homoszexuális volt. Ishtivi halálával Szinvár az egyik legnagyobb riválisától szabadult meg.

Múltbeli kegyetlenkedései miatt elődeihez képest az elemzők még szélsőségesebbnek titulálják, de a terrorszervezet politikai szárnyának alelnöke, Mousa Abu Marzúk igyekezett gyorsan megnyugtatni a kedélyeket a szaúdi Al-Arabiya tévécsatornának nyilatkozva, amikor hangsúlyozta: mivel a Hamasz „intézményeken alapul”, ezért a vezetőségben bekövetkező módosulások nem fognak „alapvető” változásokat hozni a terrorszervezet céljaira vonatkozóan.

Kobi Michael, a Tel-Avivi Egyetem Biztonságpolitikai Tanulmányok Intézetének kutatója a The New York Timesnak nyilatkozva hangsúlyozta, hogy Szinvár előnyben részesíti az Irántól érkező segítségnyújtást és a perzsa állammal való kapcsolat erősítését a Hamasz politikai szárnyának más vezetőivel szemben, akik inkább Egyiptommal fonnák szorosabbra a kapcsolatot, remélve, hogy ezáltal javulhat a Gázai övezet lakosságának életminősége. Szinvár emellett előszeretettel szorgalmazza a Sínai-félszigeten tevékenykedő Iszlám Állam-csoporttal történő együttműködést. Megválasztása viszont enyhíthet két, a Hamaszon belüli konfliktust: egyrészt a katonai és politikai szárnyak közötti rivalizálást, hiszen a fegyveres támadások koordinálása után lép politikai pozícióba. Másrészt pedig a Gázában és külföldön – így például Katarban – tartózkodó vezetők közötti feszültségeket is mérsékelheti. A gázai lakosság számára viszont aggodalomra adhat okot, hogy a politikai szárny új vezetője állítólag nem elégedett iszlamista elkötelezettségük mértékével.

Szinvár megválasztása Izrael számára valószínűleg nem okoz meglepetést, hiszen a COGAT (a területeken folyó kormányzati tevékenységek koordinációjáért felelős, az izraeli Védelmi Minisztériumhoz tartozó kormányzati szerv) egy közelmúltbeli jelentésében arra figyelmeztetett, hogy a Szinvárhoz hasonló keményvonalas Hamasz-tagok vezető pozícióba kerülése „katasztrofális eredményekkel” járhat a terrorszervezet politikai és katonai szárnyai közötti érzékeny egyensúlyt figyelembe véve. Ráadásul Szinvár valószínűleg az összes, még börtönben ülő Hamasz-közeli fogoly szabadon bocsátását fogja szorgalmazni, hiszen a hírek szerint a közelmúltban ő maga akadályozta meg a felek közötti tárgyalások előrehaladását és azt, hogy a legutóbbi gázai háború során elesett izraeli katonák maradványait a zsidó állam visszakapja.

Olvasson tovább: