Kereső toggle

Veszélyben Trump elnöksége?

Jogi puccsal tartanák távol a Fehér Háztól

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása
James Clapper­tõl tájékoztatást köve­telnek a „külföldi beavatkozásokról”.

Múlt heti számunkban már írtunk arról, hogy politológusok és befolyásos publicisták győzködik a republikánus elektorokat a sajtón keresztül, hogy ne Donald Trumpra, hanem Hillary Clintonra (vagy ha erre nem hajlandók, legalább bárki másra, csak ne Trumpra) szavazzanak december 19-én. Úgy tűnik, erre nincs igazán fogadókészség (lapzártánkig a 306 republikánus elektorból csupán egy jelezte, hogy kihátrál Trump mögül), ezért új jogi módszerekkel próbálkoznak azok, akik távol akarják tartani Donald Trumpot a Fehér Háztól.

Miután Hillary Clinton jelentősen – mintegy 2,8 millióval – több szavazatot kapott országosan, mint Donald Trump, ezért sokan magát az elektori testületet szüntetnék meg, de hát egy lezajlott választás esetén nem illik a szabályokat visszamenőleg megváltoztatni, és az elektorokról az alkotmány is rendelkezik, ezért a direkt választásra legkorábban 2020-ban lenne esély áttérni.  

A szavazatok újraszámlálá-sa Michigan államban. Nem hozta meg a remélt fordulatot.
A novemberi szavazás után az első hullámban az újraszámlálási kezdeményezések álltak a frontvonalban. Miután Hillary Clinton a kampányban ismételten leszögezte, hogy a maga részéről feltétel nélkül elfogadja a végeredményt, így stábja csupán „besegített” Jill Stein zöldpárti jelölt kezdeményezésébe. Az újraszámlálás azonban nem hozta meg a remélt fordulatot a kiszemelt államokban, sőt Wisconsinban a revízió nyomán még 137 plusz szavazatot találtak Donald Trump javára. Ez az út tehát lezárult, és mint sejteni lehetett, nem tolonganak azok a republikánus elektorok sem, akik a győztes Donald Trump helyett inkább másra adnák szavazatukat december 19-én. Ez érthető is, hiszen a „hűtlen elektorok” neve akár évszázadokra bevonul a történelemkönyvekbe, így pontosan tudjuk, kik voltak 1788 – vagyis az első amerikai elnökválasztás – óta azok, akik „kiszavaztak”. Összesen 157 ilyen elektor volt a 228 év alatt, a legutóbbi 2004-ben, amiből azért látszik, nem túl gyakran fordul elő, hogy valaki szembement volna az őt delegáló államban kifejezett választói akarattal. És akik mégis megtették, azok sem fordították meg egyetlen esetben sem a választás végeredményét. Ráadásul most Trumpnak az elektori testületben elért nagyarányú (306-232) győzelme miatt nem elég néhány hűtlen elektor a fordulathoz. (Egy szorosabb eredmény esetén alighanem sokkal nagyobb lenne a kísértés, hogy valamilyen módon „átcsoportosítsanak” néhány szavazatot.)

Ám mindez nem jelenti azt, hogy a Trump-ellenes tábor (amelyhez távolról sem csak demokraták tartoznak) ne próbálkozna újabb módszerekkel a republikánus elnök hivatalba lépésének megakadályozására. Ehhez kétségkívül nagy segítséget nyújtott Obama elnök, aki utasítást adott arra, hogy „teljes körűen” vizsgálják ki, történt-e külföldi beavatkozás az elnökválasztásba. Ezt követően – láss csodát! – az amerikai mainstream sajtó még aznap tudomást szerzett arról, hogy készült több olyan hírszerzési jelentés, miszerint orosz hackerek Donald Trump oldalán beavatkoztak az amerikai elnökválasztásba.

Az első hallásra nagyon súlyos vádat árnyalja az, hogy a képviselőház részére készült CIA-jelentések titkosak, így tartalmukról a közvélemény csak a The Washington Post kiszivárogtatása nyomán szerzett tudomást. Másrészt azt senki nem állítja, hogy a feltételezett hackerek a szavazási folyamatba avatkoztak volna be, vagy a választási eredményt manipulálták, csupán a Wikileaks e-mail-botrányában segíthettek kiszivárogtatásokkal. De itt sem állítja senki azt, hogy Julian Assange álhíreket tett volna közzé, mindössze az történt, hogy a nyilvánosságra került levelezések – finoman szólva – kedvezőtlen színben tüntették fel a demokrata pártot. (Régi szokás, hogy a rossz hírért nem a vétkest, hanem a hírvivőt hibáztatják.) Mindenesetre a feltételezett orosz beavatkozás híre beindította a gépezetet. Először közös közleményt adott ki Chuck Schumer, a demokraták szenátusi vezetője, John McCain, a fegyveres erőket vizsgáló bizottságot vezető republikánus szenátor, illetve Lindsey Graham republikánus és Jack Reed demokrata szenátor. Azt sürgették, hogy kongresszusi vizsgálóbizottság álljon fel „az elnökválasztás előtti hackertámadások miatt”.

Az orosz segítség vádját Donald Trump nevetségesnek minősítette. Azt nyilatkozta a Fox Newsnak, hogy valójában a demokraták szivárogtatták ki a titkosszolgálati jelentést, mert annyira megalázó vereséget szenvedtek novemberben. „Lehet, hogy Oroszország volt, de lehet, hogy Kína. De az is lehet, hogy valami pasas New Jersey-ben” – jegyezte meg Trump, aki szerint ideje azzal foglalkozni, hogy a történelem egyik legnagyobb arányú elektori győzelmével nyert, és lassan inkább elkezdené a kormányzást.

Ehhez azonban túl kell jutnia az elektori szavazáson, amit a demokraták épp a hackertámadásokról szóló CIA-jelentéssel próbálnak megtorpedózni. Lapzártánk idején már a 232 demokrata elektor közel egynegyede – 54 elektor – aláírta azt a nyílt levelet, amely azt követeli James Clappertől, a titkosszolgálatokat összefogó szervezet (IC) igazgatójától, hogy a hírszerző ügynökség képviselői tartsanak tájékoztatást részükre a „külföldi beavatkozásokról”.

A kezdeményezést – nem meglepő módon – egy prominens kaliforniai demokrata elektor, Christine Pelosi indította, aki nem más, mint Nancy Pelosi demokrata házelnök lánya. Az elektorok arra hivatkoznak, hogy „kötelességük kivizsgálni a feltételezéseket, miszerint Donald Trump egy ellenséges külföldi hatalomtól kapott segítséget az elnökválasztás megnyeréséhez”. (Amúgy az, hogy az elektoroknak bármit is vizsgálniuk kellene a szavazás előtt, sehol nem szerepel az amerikai alkotmányban, és példa sem volt rá eddig.) A felhíváshoz csak egyetlen republikánus elektor – a texasi Chris Suprun – csatlakozott, ennek ellenére a kezdeményezők abban bíznak, hogy elhalasztathatják a december 19-ei szavazást.

Szintén a halasztást célozza az a kaliforniai kezdeményezés, amely a bírósággal szeretné kimondatni, hogy az elektorok következmények nélkül eltérhetnek kötött mandátumuktól, és más jelöltre is leadhatják szavazatukat. Kaliforniában Hillary Clinton nyert, így persze nem ebből akarnak kifarolni a helyi elektorok, hanem precedenst szeretnének teremteni arra, hogy máshol is átszavazhassanak republikánus elektorok Clintonra, vagy bárki másra Trumpon kívül. Egy esetleges halasztás pedig nyilván új lendületet adna a „Never Trump” tábornak, de azért ne feledkezzünk el arról, hogy a Trump-ellenes mozgalom idén eddig minden alkalommal elbukott.

Olvasson tovább:

  • Meghalt az egyvilág atyja

    101 éves korában meghalt a legendás Rockefeller család feje, aki a második világháború után talán a világ legbefolyásosabb civil szereplője volt. David Rockefeller soha nem viselt közhivatalt, de egy személyben vezette a három legnagyobb hatalmúnak tartott háttérszervezetet, a Kül­kapcsolatok...
  • Diplomáciai vihar sodorta az élre a holland miniszterelnököt

    A törökökkel való csörtének köszönheti választási győzelmét Mark Rutte Hollandiában. Az előzetes felmérések alapján úgy tűnt, a miniszterelnök alulmarad a bevándorlásellenes Geert Wildersszel szemben. Az Ankarával való feszültség azonban Rutte malmára hajtotta a vizet, és végül meggyőző fölénnyel...
  • Terror London szívében

    A Scotland Yard szerda esti tájékoztatása szerint négyen meghaltak, és legalább húszan súlyosan megsérültek a London belvárosában szerda kora este elkövetett merényletben. Ez volt a legsúlyosabb terrorcselekmény Londonban a 2005. július 7-én végrehajtott, ötvenkét halálos és több mint hétszáz...