Kereső toggle

Nincs diskurzus

Véres merényletek Isztambulban és Kairóban

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása
A tízmilliós keresztény közösség saját költségen sem építhet istentiszteleti helyeket.

Focimeccset biztosító rendőrök, illetve kopt keresztények voltak a célpontjai a múlt hétvégi merényleteknek Isztambulban, illetve Kairóban. A törökországi robbantásokkal az önrendelkezési jogért küzdő kurdok hallattak ismét magukról, Egyiptomban – ahol az Iszlám Állam vállalta a felelősséget, a kormány szerint viszont a Muzulmán Testvériség tagja volt az elkövető – a támadás a keresztény kisebbség lehetetlen helyzetére világít rá élesen.

A legtöbb szurkoló már elhagyta a stadiont a Besiktas és Bursaspor szombat esti mérkőzése után, a telt házas meccsekhez általában nagy erőkkel kivezényelt rendőrök nagy része azonban még ott várakozott. Fél tíz körül egy támadó robbanóanyagokkal teli autóval közéjük hajtott, egy másik pedig a közeli parkban oldotta ki mellényén a detonátort, miután sikertelenül próbálták megállítani. A szemtanúk szerint a Boszporusz túloldalán is érzékelhető erejű robbantások halálos áldozatainak száma 44, a sebesülteké legalább 155.

A kurdisztáni Szabadság Sólymai egy stadion előtt robbantottak.
Közvetlenül a támadás után Recep Tayyip Erdogan elnök, Numan Kurtulmuş miniszterelnök-helyettes, valamint Süleyman Soylu belügyminiszter határozottan a Kurd Munkáspártot (PKK) gyanúsította a merénylet elkövetésével. Nem maradtak el a szokásos, Nyugatnak szánt szemrehányások sem, hiszen Ankara nem nézi jó szemmel a kurdok támogatását, amit a „terrorizmus elleni küzdelmébe” való beavatkozásra hivatkozva kifogásol. Miután a PKK egyik szervezete, a Kurdisztáni Szabadság Sólymai (TAK) vállalta a felelősséget, a rendőrség 235 személyt vett őrizetbe a hétvége során kurd milicistákkal való kapcsolatok vádjával, köztük a kurdszimpatizáns Népi Demokratikus Párt (HDP) politikusait. A török hatóságok előszeretettel sütik a PKK-hoz való kötődésnek és a terrorizmus támogatásának bélyegét a HDP-re, amely mindezt tagadja, és a szombati támadást nyilatkozatban ítélte el. Erdogan „büntető keze” a határon túl is lecsapott: török harci gépek légicsapást mértek a PKK iraki stratégiai pontjaira.

A Törökország, az EU és az Egyesült Államok által is terrorszervezetnek minősített PKK önrendelkezési jogot szeretne kivívni a törökországi és iraki kurdoknak. Ennél a célnál a szíriai kurdok sem adják alább, sőt mint Sherkoh Abbas, a Szíriai Kurd Nemzetgyűlés (KNA-S, a Szíriai Kurdisztán ernyőszervezete, amely Szíria jövőjét föderációs rendszerben képzeli el) elnöke egy novemberi interjúban elmondta: a Trump-adminisztrációtól az eddigiektől eltérő bánásmódot várnak. Sőt, úgy véli, ideje, hogy a 30-35 milliós lélekszámú kurd közösség önrendelkezési jogát nemcsak az Egyesült Államok, de a palesztin állam létrehozásáért fáradhatatlanul küzdő ENSZ is elismerje. Sherkoh Abbas szerint egy független Kurdisztán létrejötte hozzájárulna az IÁ megsemmisítéséhez, emellett csökkentené Irán befolyását a régióban, különösen Irakban és Szíriában. A kurdokkal való – végre nyílt, és például közvetlen fegyverszállítmányokat is jelentő – együttműködés megtörhetné a síita félholdat (azaz az Irak, Szíria, Irán és a Hezbollah alkotta hatalmi tényezőt), ráadásul féken tarthatná Erdogan birodalmi ambícióit, hiszen a szíriai konfliktusban Törökország tényleges célja az autonóm kurd régió megvalósulásának megakadályozása.

Templomok és mecsetek

Egyiptomban a kopt keresztényeket érte az elmúlt évek legsúlyosabb támadása vasárnap. A Szent Márk-katedrálishoz (Afrika legrégebbi keresztény temploma, az alexandriai pápa székhelye) közeli épületkomplexum kápolnájában robbant bomba, aminek következtében 27 személy vesztette életét, 65 pedig megsérült, főként nők és gyerekek. A hatóságok négy gyanúsítottat fogtak el, Abdel-Fattáh esz-Szíszi államfő pedig az áldozatok temetésén azt mondta, hogy egy 22 éves férfi robbantotta fel magát. Az Iszlám Állam csak kedden vállalta a felelősséget, a kormány azonban azt állítja, az elkövető a Muzulmán Testvériséghez tartozott. Annyi bizonyos, hogy egy két nappal korábbi, hat rendőr életét kioltó robbantás értelmi szerzője ez utóbbi szervezet egyik nem túl ismert, Haszm (Eltökéltség) nevű csoportja volt, ám a vasárnapi akciótól elhatárolódtak, csakúgy, mint a Muzulmán Testvériség száműzetésben lévő vezetői; az IÁ támogatói viszont a közösségi média fórumain ünnepeltek.

„Mit vétettek?” – tette fel a kérdést az egyik szemtanú, ám sajnos nem meglepő, hogy ismét sor került ilyen véres támadásra. A keresztények elleni atrocitások és merényletek száma növekedett, amióta 2013-ban Mohamed Murszit elmozdították a hatalomból, annak ellenére, hogy az új kormány szavak szintjén elkötelezte magát az iszlamista csoportokkal szembeni harcra, illetve ennek keretén belül a keresztény kisebbség védelmére. Nagyon sok a hírekbe be sem kerülő, keresztény templomok elleni, meghiúsított merénylet, és köztudottan lincselést vonhat maga után, ha keresztények arra vetemednek, hogy templomot építsenek, vagy ennek akár a híre szárnyra kap. A hatóságok nemhogy nem igyekeznek megakadályozni az incidenseket, de szemet hunynak fö-löttük, sőt sok esetben lehetővé is teszik azokat. Miközben az ország 10 milliós kisebbségéhez tartozó keresztények saját költségen sem tudnak istentiszteleti helyeket létrehozni, a kormány a múlt héten bejelentette, hogy hetente 10 új mecsetet fog nyitni, a bezártakat pedig, kerül, amibe kerül (három milliárd egyiptomi font), felújíttatja. Született ugyan egy, a keresztények számára elvileg templomépítési jogot biztosító törvény, de keresztény parlamenti képviselők, kopt papok és emberi jogi szervezetek szerint az egyáltalán nem szünteti meg a diszkriminációt.

Nem kecsegtet sok reménnyel a hely­zet javulására vonatkozóan Ahmed et-Tajjebnek, az al-Azhar egyetem és mecset nagyimámjának a befolyása sem. A közelmúltban egy tévés interjúban gúnyolta ki esz-Szíszi elnök felhívását „a vallási diskurzus megváltoztatására”. Az államfő 2015-ben kérte az intézményt és tanárait tanításaik reformjára, amit et-Tajjeb a valóságtól elrugaszkodottnak tart: „Az al-Azhar nem változtatja meg a vallási diskurzust – az al-Azhar az egyetlen igaz vallási diskurzust nyilatkoztatja ki, amit az elődeinktől tanultunk.” Ez pedig nem más, mint hogy a meghódított bennszülött lakosok – azaz a „hitetlen keresztények” – nem építhetnek templomot, nem követelhetnek azonos jogokat, és hálásak lehetnek, ha egyáltalán életben maradhatnak. A vasárnapi események ezt fájdalmasan alátámasztják.

Olvasson tovább:

  • Párizs, Moszkva és a pokol kapui

    A várakozásokkal ellentétben a héten a közel-keleti ügyekben érdemi döntést nem Párizsban, hanem Moszkvában hoztak. A 70 állam részvételével Franciaország által összehívott csúcstalálkozón az Izraelt egyoldalúan megbélyegző határozatszöveget Nagy-Britannia megvétózta, és ebben a briteket...
  • Távolmaradással, rendbontással készülnek a beiktatásra

    A 60-as években a polgárjogi küzdelem élvonalához tartozó John Lewis demokrata képviselő most azzal indított kevésbé dicsőséges mozgalmat, hogy kijelentette: nem vesz részt Donald Trump beiktatásán, mert nem tartja legitim elnöknek. Példáját több kongresszusbeli társa követte, főleg miután Trump...
  • Marine cukikampánya - Arculatváltás a Nemzeti Frontnál

    Brüsszelbe vezetne Marine Le Pen első külföldi útja elnökként, hogy visszaszerezze a francia nép szuverenitását. A Nemzeti Front elnöke újévi beszédében közölte, hogy felkészült az elnökválasztási kampányra és a kormányzásra is.