Kereső toggle

A terror éve

IS: területvesztés Keleten, merényletek Nyugaton

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Terrortámadással zárul az év Európában: minden előzetes figyelmeztetés ellenére a hatóságok nem tudták megakadályozni, hogy újabb véres cselekmény sokkolja az ünnepi időszakra készülődő kontinenst. Ezúttal Berlin lett a célpont, ahol egy már ismert módszerrel történt a támadás: kamionnal hajtottak egy karácsonyi vásárba, ahol tizenketten haltak meg. A német hatóságok lapzártánkig nem tudták kézre keríteni az elkövetőt. 2016-ban egyébként több hasonló merénylet rázta meg a világot, amelyek a legtöbb esetben az Iszlám Államhoz voltak köthetőek. A dzsihádista csoport a Közel-Keleten jelentős területeket vesztett el – szakértők szerint emiatt is fokozza a külföldi támadásokat.

Szemtanúk szerint tekebábukként hullottak az emberek annak a kamionnak az útjában, amely hétfő este az egyik legnépszerűbb berlini karácsonyi vásárba hajtott. A lengyel rendszámú teherautó 50-70 métert haladt a tömegben. Akik saját szemükkel látták a horrorisztikus eseményt, az első pillanattól biztosak voltak abban, hogy szándékos gázolás volt. A támadásban 12 ember meghalt és 49-en megsebesültek, többen súlyosan. Az egyik halálos áldozatot a kamion vezetőfülkéjéből emelték ki, ő a jármű lengyel állampolgárságú sofőrje volt. Lukasz Urbant valószínűleg elrabolták kamionjával együtt, és végeztek vele. A nyomozás megállapította, hogy Urban valószínűleg még élt a merénylet kezdetekor, és életéért is küzdve megpróbálta csökkenteni a támadás súlyosságát. Holttestén lőtt sebeket és késelés nyomait találták.

A hatóságok először egy 23 éves, pakisztáni származású férfit vettek őrizetbe, aki menedékkérőként érkezett idén Németországba. A német DPA hírügynökség beszámolója szerint az illető már júliusban a hatóságok látószögébe került: szexuális támadásokkal kapcsolatban hallgatták ki. A gyanúsított azonban tagadta, hogy bármi köze lenne a karácsonyi vásáron történt mészárláshoz, és semmi bizonyítékot nem találtak ellene, így őt később elengedték. A terrorakcióért az Iszlám Állam vállalta a felelősséget. Az elkövetőt (illetve elkövetőket) lapzártánkig nem fogták el a hatóságok, annyi azonban kiderült, hogy egy 24 éves tunéziai férfit keresnek, akinek a személyi iratait német médiaértesülések szerint megtalálták a kamionban. Állítólag egy olyan hivatalos bevándorlási dokumentumot fedeztek fel a járműben, amellyel a férfi Németországban tartózkodhatott, annak ellenére, hogy menedékkérelmét elutasították. Beszámolók szerint több álnevet is használt.

Véres leltár

A német vezetés, amelyet rengeteg bírálat ért menekültpolitikája miatt, beismerte, hogy terrorcselekmény történt, ami nem először fordul elő idén az országban. Iszlamista szélsőségesek több kisebb merényletet követtek el: júliusban egy hét alatt 10-en haltak meg különféle támadásokban. Július 18-án egy 17 éves afgán menekült baltával és késsel támadt rá egy bajorországi vonat utasaira Würzburg elővárosánál. 22-én egy iráni származású német fiatal 9 embert lőtt agyon Münchenben, mielőtt magával is végzett volna. Két nappal később pedig egy 21 éves szíriai menekült bozótvágó késsel ölt meg egy nőt. Ugyanezen a napon egy szintén szíriai férfi Ansbachban egy bár előtt robbantotta fel magát, miután menedékkérelmét elutasították. A berlini mészárlást megelőzően pedig volt már egy támadáskísérlet karácsonyi vásár ellen: novemberben egy 12 éves, iraki származású német fiú próbált meg robbantani Ludwigshafenben. A bombát saját maga készítette, és egy hátizsákban vitte a városháza közelébe, ahol a bokrok között rejtette el. Egyszer már megpróbálta működésbe hozni a szerkezetet, de nem járt sikerrel. A hátizsákot végül egy járókelő észrevette, és értesítette a hatóságokat, akik a bombát hatástalanították. A fiút decemberben fogták el.

A mostani és a korábban említett esetek közül több is összefüggésbe hozható az Iszlám Állammal, amely más országokra is könyörtelenül lecsapott az idén. Franciaországban a július 14-i nemzeti ünnepen több mint 80 ember halt meg, amikor egy terrorista Nizzában a tengerparti sétányon összegyűlt tömegbe hajtott kamionjával, ugyanúgy, ahogy a német fővárosban most történt. Szintén júliusban a dzsihádista csoportnak hűséget esküdött iszlamisták egy katolikus templomot támadtak meg Normandiában, ahol elvágták az ott miséző 85 éves pap torkát. A francia vérengzések annak fényében is sokkolóak voltak, hogy az országban a 2015-ös terrortámadásokat követően rendkívüli állapot volt érvényben, a normandiai gyilkosokat pedig terrorista kapcsolataik miatt elvileg figyelték a hatóságok.

Véres események színtere volt idén Brüsszel is, ahol március 22-e reggelén három összehangolt öngyilkos merénylet történt: kettő a zaventemi repülőtéren, egy pedig az egyik belvárosi metrómegállóban. A támadásokban 32 civil halt meg. Az elkövetők ahhoz a terrorsejthez tartoztak, amely részt vett a 2015 novemberi párizsi terrorcselekményben. A brüsszeli merényleteket pár nappal az után követték el, hogy a rendőrök a csoport nyomára bukkantak, és rajtaütéseket hajtottak végre.

Az Iszlám Állammal kapcsolatos incidensek az Egyesült Államokban is előfordultak, de a dzsihádista csoporthoz nem csak nyugati országokban fűzhetők nagyszabású terrorakciók. Törökországban több támadás is történt, amelyeket a hatóságok az Iszlám Állam számlájára írnak. Június 28-án az isztambuli Atatürk repülőtéren automata fegyverekkel és robbanóövekkel felszerelt terroristák hajtottak végre vérengzést, amelyben 45-en haltak meg. Januárban, szintén Isztambulban, 11 külföldivel végzett egy szaúdi származású iszlamista, aki a Kék Mecset közelében robbantotta fel magát. Márciusban pedig az egyik bevásárlóutcában történt hasonló eset, amelyért szintén az Iszlám Államot tették felelőssé a török hatóságok. Törökországban egyébként rendszeresek voltak a kurd szeparatistákhoz köthető merényletek is.

Az Iszlám Állam Ázsiában és a Közel-Keleten sem volt tétlen. Terrortámadásokat hajtott végre többek között az indonéziai Dzsakartában, Bangladesben, Jemenben. A dzsihádisták kiemelt célpontja volt az iraki főváros, ahol rendszeresen tömegek haltak meg a véres akcióikban. Egyiptomban ők vállalták a felelősséget a decemberi, kopt keresztény templom elleni támadásért is, amely 25 halálos áldozattal járt. De még az állandó biztonsági készültségben lévő Izraelbe is be tudtak szivárogni. A terrorcsoport inspirálta azokat a fegyvereseket, akik egy Tel Aviv-i kávézóban nyitottak tüzet az ott tartózkodókra.

Keletről Nyugatra

Ahogy a felsorolt véres eseményekből is látszik, az iszlamista csoport annak ellenére eredményes tudott lenni, hogy idén komoly veszteségek is érték. Egy októberi beszámoló szerint 2016-ban az Iszlám Állam területének 16 százalékát vesztette el a Közel-Keleten, amely egykor Jordánia nagyságú volt. Irakban idén többek között Falludzsából űzték ki a dzsihádistákat, Szíriában pedig az iszlamista eszkatológiában nagy jelentőséggel bíró Dabikot szabadították fel a terroristák uralma alól. Az Iszlám Állam körül pedig év végére már a központjaiban szorul a hurok. Októberben megindult Irak második legnagyobb városának, Moszulnak az ostroma, amelyben a kormányerők mellett a kurd pesmergák, szunnita törzsek, valamint síita milíciák vesznek részt. November elején pedig a dzsihádisták de facto fővárosaként működő Rakka elleni offenzívát jelentette be egy szövetség, amely egy kurd milíciából, valamint arab, asszír keresztény és türkmén csapatokból áll. Egyelőre egyik fronton sem tudtak az iszlamisták ellen harcolók átütő sikereket elérni, az Iszlám Állam fegyveresei ugyanis ádáz küzdelmet folytatnak, és folyamatosan keresik a gyenge pontokat, ahol visszacsaphatnak. Több olyan településre próbálnak visszaszivárogni, ahonnan korábban kiűzték őket, és előfordul, hogy sikerrel járnak. Szíriában nemrég újra az ellenőrzésük alá került például a híres ókori város, Palmüra, amit még márciusban szabadított fel a hadsereg.

Líbiában májusban indított hadműveletet a nemzetközi közösség által támogatott egységkormány, hogy megtisztítsa Szirt városát az Iszlám Államtól, amely alaposan befészkelte magát a településre. Év végére már csak néhány épület maradt a dzsihádisták kezén. De bármennyire is szorongatják a terrorcsoportot a Közel-Keleten, a terrorcselekményekből is egyértelmű, hogy nem hagy fel véres terveivel. Sőt, szakértők szerint elképzelhető, hogy minél inkább szorongatják a dzsihádistákat Szíriában, Irakban vagy Líbiában, annál nagyobb veszély fenyegeti például a nyugati országokat. Az ostromlott közel-keleti településekről sok külföldi dzsihádista a hazájába tér vissza, és ott próbálják folytatni véres tevékenységüket. Ehhez pedig előszeretettel használják ki a nyugati országok gyengeségeit és azt, hogy az elmúlt években tömegek özönölhettek ellenőrizetlenül Európába. És úgy tűnik, hiába az előzetes figyelmeztetések – a hatóságok továbbra sem tudják megakadályozni a terrorcselekmények megismétlődését.

Olvasson tovább: