Kereső toggle

Saría-falvak Európa határain

Az Iszlám Állam Boszniában

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Kiemelten értékes területnek tekinti a balkáni országokat az Iszlám Állam, derül ki a terrorszervezet mostanában terjesztett propagandaanyagaiból. Egy januárban publikált videóban például, amelyben boszniai, koszovói, macedóniai és albániai dzsihádisták is megjelennek, a „muszlimok új frontjaként” beszélnek a térségről, ahol sokáig harcok dúltak, most azonban a „keresztes Európa” elleni védőpajzs válhat belőle. Az Iszlám Állam kiindulópontként használná a balkáni térséget, hogy onnan igázza le Európát. Sok helyen már a Balkánon is lobog a fekete zászló.

A balkáni oknyomozó újságírói hálózat (BIRN) jelentései szerint közel ezren csatlakoztak már az Iszlám Államhoz nyugat-balkáni országokból. A legnagyobb számban macedón, szerb, bosznia-hercegovinai, montenegrói, albán és koszovói állampolgárok mentek harcolni a dzsihádistákkal 2012-ben és 2013-ban.

A legnagyobb probléma azonban az, hogy közülük sokan már vissza is tértek szülőhazájukba. A BIRN szerint több száz radikális harcos lehet már ismét a Nyugat-Balkánon. Az említett országok törvényei ugyan tiltják a külföldi harcokban való részvételt, mégsem tartóztatják le a visszaérkezőket, a hatóságok csak megfigyelik a gyanús személyeket.

Aggodalomra ad okot, hogy titkosszolgálati jelentések alapján az Iszlám Állam vagy ahhoz kapcsolható szervezetek már mélyen bevették magukat a térségbe. John Schindler amerikai Balkán-szakértő szerint Bosznia remek ugródeszka a radikálisoknak, és az országban fejlett terrorista infrastruktúra üzemel. Egyes források szerint a boszniai hegyekben – a magyar határoktól csupán néhány száz kilométerre – működteti az Iszlám Állam azokat a táborait, ahol a hozzájuk csatlakozni kívánó, radikalizálódott európai fiatalokat rekrutálják. Itt döntik el, ki az, aki nem csupán kalandvágyból, hanem valódi vallási fanatizmustól vezérelve készül csatlakozni a szervezethez. Hasonló táborokról beszélt az Europol is, amikor egy jelentésében az unió határain, a Balkán-térségben létrehozott kiképzőtáborokra hívta fel a figyelmet. A jelentés szerint az ISIS ezeken a helyeken olyan különféle gyilkolási technikákra oktatja a jelentkezőket, mint például a lefejezés.

A Der Spiegel oknyomozó cikke szerint Boszniában körülbelül tucatnyi olyan „saría-falu” is létezik, amelyeket az iszlám radikális szunnita követői, a szalafisták laknak. Ezeknek a létezését ugyan a boszniai hatóságok tagadják, de a terrorizmusért felelős bosnyák államügyész szerint az ország északi területein valóban tudnak mintegy 40 olyan muszlim családról, akik szigorúan a saría törvényei szerint élnek, és akiknél felbukkantak már az ISIS-hez kapcsolható szimbólumok.

A szarajevói államügyész szerint a szalafisták úgy vetik meg a lábukat a térségben, hogy például mintegy nyolc hektárnyi földet vásárolnak meg szerbektől egy csekély, kétezer dolláros katari állami adományból. Ezek általában eldugott földek, ahol szabadon lehet folytatni bármilyen tetszőleges tevékenységet. Beszédes az a tény is, hogy nemcsak a Charlie Hebdo ellen tavaly januárban elkövetett párizsi merénylet eszközeinek egy része, de a novemberi párizsi támadásokban használt több fegyver is régi jugoszláv gyártmány volt.

Bosznia-Hercegovina 3,8 milliós lakosságának közel fele muszlimnak vallja magát. Köztük a radikálisok kisebbséget képeznek. A radikális iszlám bizonyos irányzatainak jelenléte az 1992–95-ös boszniai háború után kezdett el körvonalazódni, miután több arab országból érkezett család telepedett le az országban. Husein Bilal Bosnić, a bosnyák radikálisok egyik központi alakjának története tanulságos. A szalafista vezető ugyan Boszniában született, de fiatal korában Németországba költözött, és ott ismerkedett meg a szalafizmus eszméjével, amit a délszláv háborúk után haza is vitt magával. Később utazó tanító vált belőle, feltűnt Németországban, Svájcban és Olaszországban is. Bosnićot novemberben ítélte a bíróság hét év börtönre, amiért az Iszlám Állam számára toborzott embereket, és terrorizmusra bujtott fel. Ő volt az egyike azoknak a tanítóknak, akik bosnyák fiatalokat pincemecsetekben neveltek radikalizmusra és küldtek Szíriába harcolni.

A bosnyák fiatalok radikalizálhatóságának egyik oka a szegénység. Még most is, a háború után húsz évvel, óriási, mintegy 60 százalékos a fiatalok közti munkanélküliség aránya. „Ez egy nagyon rosszul működő állam” – mondja Vlado Azinović bosnyák politológus. A zugprédikátorok szerepe megkérdőjelezhetetlen. Egy, a Der Spiegelnek nyilatkozó apa elmondása szerint fia 19 évesen csatlakozott az Iszlám Államhoz, Bosnić hatására. Ibro Cufurovicnak még elég szakálla se volt, amivel hasonlíthatott volna a szalafistákhoz. Egy helyi volt imám úgy emlékezett a fiúra, mint mintadiákra, aki hirtelen, szinte néhány nap alatt radikalizálódott. Apja úgy idézte fel a folyamatot, hogy fia először máshogy kezdett imádkozni, és más helyi muszlimokat is elkezdett kioktatni arról, hogyan kell „helyesen” muszlimnak lenni.

A fiú azután a helyi imámnak vágta a fejéhez, hogy nem ért az iszlámhoz, és elkezdte a bosnyák szokásokkal ellentétben a szaúd-arábiai rituálékat követni. Innen már csak egy lépés volt, hogy csatlakozott szíriai „testvéreihez”, és anyját is arra szólította fel, hogy hagyja el pogány férjét, és Szíriában találjon magának egy muszlim társat.

A Nemzetközi Kríziscsoport már három évvel ezelőtt felhívta a figyelmet arra, hogy a nacionalizmus és az iszlám radikalizmus veszélyes táncot jár egymással Bosznia-Hercegovinában. Legutóbb 64 illegális muszlim közösséget számoltak meg, amelyek gyaníthatóan radikális csoportnak számítanak. Március óta pedig a törvényhozás engedélyezi a keményebb fellépést a veszélyes csoportok ellen. Sokaknak azonban ez már késő, hiszen Belgium után Bosznia-Hercegovinából csatlakoztak a legtöbben az Iszlám Államhoz. Mindez aggasztó annak fényében, hogy Bosznia-Hercegovina a háború óta közel 90 milliárd euró támogatást kapott a felzárkózásra, hiszen az uniónak érdekében áll, hogy ne legyen káosz a közvetlen határain.

Olvasson tovább: