Kereső toggle

Dzsihád Európa ellen

Sokkolta a kontinenst a párizsi mészárlás

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Egész Európának üzent hadat az ISIS a péntek esti párizsi terrortámadással, amelynek során közel százharminc ember vesztette életét. A Stade de France mellett, a Bataclan koncertteremben, valamint a X. és XI. kerületi éttermekben és kávézókban elkövetett vérengzés nem Franciaország ellen irányult, hanem minden európai ellen és mindenki más ellen, aki nem úgy és a szerint a vallás szerint akar élni, mint amiben az ISIS követői hisznek. Lapzártánkkor a francia elitegységek Saint Denis-ben csaptak le egy terrorsejtre, amely a La Défense nevű üzleti negyed ellen tervezett merényletet.

A múltban több nagyméretű terrortámadás történt már Franciaország ellen, például a Carlos által elkövetett merényletek vagy az 1995-ös metrórobbantás (lásd kapcsolódó cikkünket a 4. oldalon), de a múlt pénteki összehangolt merényletsorozat nagymértékben különbözik az előzőektől. Míg például az 1995-ös merényletért az algériai polgárháború volt okolható, a mostani merényletsorozatnak valójában nincs közvetlen kiváltó oka. Az igazi ok az az átfogó dzsihád, amelyet

az ISIS indított Európa ellen, és amelynek célpontja lehet bármelyik európai város. A célpontok kiválasztásánál természetesen kiemelt szerep jut a szimbolikus helyeknek, mint például Párizs, amely az európai kultúra és politika egyik legfontosabb szereplője. Az ISIS listáján nyilvánvalóan rajta van London és Berlin is, mint ahogyan rajta volt Hannover is, mint az kedd este kiderült.

Támadás

Az első terroreseményre pénteken 21.20-kor került sor a Stade de France nevű stadion mellett: az Avenue Jules Rimet-n robbantotta fel magát az első terrorista. A stadionban nyolcvanezer néző – köztük François Hollande francia elnök – előtt játszott barátságos mérkőzést a francia és a német válogatott. A robbanást jól lehetett hallani a meccs alatt is, de ekkor még nem tűnt fel, hogy valódi bomba robbant, és nem csak a megszokott petárdadurrogtatásra került sor. Tíz perccel később a stadion H bejáratánál robbantotta fel magát a második öngyilkos merénylő. Ekkor már sokak számára kiderült, hogy terrortámadásra került sor. A Le Monde által közreadott videófelvételen egy rohanó férfit látni, aki azt kiabálja, hogy terrortámadás van, szaladjanak. Húsz perccel később robbantotta fel magát a harmadik merénylő a Rue de la Cokerie-n. Ezt követően menekítették ki François Hollande-ot a stadionból.

A Dreuz nevű internetes portál szerint a Stade de France mellett végrehajtott robbantások valójában csak elterelő műveletek voltak. Hipotézisük szerint a terroristák arra számítottak, hogy a robbanást követően a titkosszolgálat kimenekíti az elnököt, és ekkor megtámadják. Ha valóban ez volt a terv, ez szerencsére nem sikerült.

A stadion melletti robbantásokkal párhuzamosan kezdődött el a lövöldözés a X. kerületben: 21.25-kor a Le Carillon bárban, majd a Le Petit Cambodge nevű étteremre nyitottak tüzet a terroristák egy Seat Leon gépkocsiból, aminek következtében tizenöt ember vesztette életét. Néhány perccel később, 21.32-kor ugyanazzal az autóval megérkeztek a Rue de la Fonatine au Roi utcába, ahol a Casa Nostra étterem és La Bonne Biere nevű bár vendégeire nyitottak tüzet, öt ember életét oltva ki. Ezt követően áthajtottak a La Belle Équipe bárhoz, ahol tizenkilenc embert gyilkoltak meg. 21.40-kor egy másik terrorista a Stade de France melletti robbantásokhoz hasonló bombával felrobbantotta magát a Comptoir Voltaire nevű étterem teraszán, ahol egy ember súlyosan, többen pedig könnyebben megsérültek. Ugyanebben az időpontban érkezett meg egy másik csapat terrorista a Bataclan koncerthelyiségbe egy Volkswagen Polóval (az autóban talált belgiumi parkolócédula vezetett el a Brüsszel Molenbeek nevű kerületébe, ahonnan több merénylő is származott). A terroristák tüzet nyitottak a koncertteremben tartózkodó tömegre. A kiérkező rendőröknek egyiküket sikerült kilőniük, a másik két terrorista felrobbantotta magát a testére erősített bombával. A koncerthelyiségben nyolcvankilencen vesztették életüket.

EAGLES OF DEATH METAL

Bár 1998-ban alakultak, és gyakran játszanak együtt „nagy nevekkel”, sokan a párizsi tragédia kapcsán hallottak róluk először. A death metalhoz semmi közük: a nevüket viccnek szánták. 2004-ben megjelent első albumuk, a Peace, Love, Death Metal (Béke, szeretet, death metal) dalai több reklámban szerepeltek (többek között a Nissan, Budweiser, Pontiac, Wendys, Microsoft hirdetéseiben). A banda két állandó tagja, Josh Homme dobos és Jesse Hughes frontember gyerekkori barátok. Az Eagles lázadó, szókimondó bandaként szerzett magának hírnevet. Tavaly nyáron Tel-Avivban is felléptek, annak ellenére, hogy komoly nyomásnak voltak kitéve, hogy csatlakozzanak az Izrael elleni bojkotthoz. A koncert során idézték a Pink Floyd frontemberének, Roger Watersnek a levelét, melyben arra kérte őket, hogy ne lépjenek fel Izraelben. Jesse Hughes ékes káromkodással megtoldva hozta az izraeli közönség tudomására a Watersnek küldött elutasító válasz tartalmát.

A Bataclan kiválasztása minden bizonnyal nem a véletlen műve volt. Az iszlamisták szemében a népszerű szórakozóhely zsidó helyszínnek számított, tekintettel a tulajdonos származására. A napokban került elő az a korábbi felvétel, amelyen palesztin kendős csőcselék fenyegetőzik a bejáratnál amiatt, hogy a koncertteremben egy izraeli szervezet rendezvényére került sor. A felvételen jól hallható, amikor azt kiabálják, hogy legközelebb már nem beszélgetni jönnek. 

A támadók

Néhány nappal a merényletet követően úgy tűnik, hogy a merénylők egy jól körülhatárolható körhöz tartoznak. A lapzártánk idején szökésben lévő Saleb Abdeslam, a testvére, Ibrahim, illetve Abdelhamid Abaaud mindannyian a belgiumi Molenbeekben nőttek fel és radikalizálódtak. Sajnos úgy tűnik, hogy a belga hatóságok elvesztették Molenbeek felett az ellenőrzést, így a város egyfajta dzsihádista gettóvá nőtte ki magát. A belga rendőrség mindemellett kihallgatta Saleb és Ibrahim Abdeslamot, miután hazatértek Szíriából, de úgy ítélték meg – szemmel láthatóan rosszul –, hogy nem jelentenek fenyegetést. Eric Van Der Sypt, a belga főügyészség szóvivője így nyilatkozott a Politico-nak: „Tudtunk róla, hogy radikalizálódtak, és azt is tudtuk, hogy Szíriában jártak, de nem tűntek veszélyesnek. Még ha szóltunk volna róluk a francia hatóságoknak, akkor sem hinném, hogy meg tudták volna állítani őket.”

A kulcsfigura

A hatóságok szerint a merényletek kitervelője Abdelhamid Abaaud volt, aki, úgy tűnik, számos korábbi belgiumi és franciaországi terrortámadás kiagyalója. Abaaud volt az első számú célpontja egy rendőrségi rajtaütésnek a belgiumi Verviers-ben, amelynek során két dzsihádistát megöltek. A rendőrségi akcióra napokkal a Charlie Hebdo elleni támadást követően került sor, de a hatóságok tagadták, hogy köze lett volna hozzá. Abaaud-ot távollétében 20 év börtönre ítélték Belgiumban 32 másik dzsihádistával együtt, mert egy magas rangú tisztet akartak elrabolni azzal a céllal, hogy lefejezik, és a videót felteszik az internetre. A rendőrség valószínűnek tartja, hogy ugyanez a férfi állt az Amszterdam–Párizs TGV járaton nyáron elkövetett terrorakció mögött is; a Liberation című lap szerint Abaaud kapcsolatban állt Ayoub El Khazzanival, aki tüzet nyitott az utasokra.

A Le Monde úgy tudja, hogy Abaaud ugyancsak kapcsolatban állt azzal a Mehdi Nemmouche nevű terroristával, aki a brüsszeli Zsidó Múzeumban ölt meg négy embert tavaly májusban. A lehallgatott telefonbeszélgetések adatai azt mutatják, hogy tavaly januárban beszéltek egymással. Szintén a Le Monde szerint a rendőrség augusztusban letartóztatott egy Reda Hame nevű terroristát, akit Abaaud azt követően küldött Európába, hogy a – most bombázott – szíriai Rakkában járt, és kapott kiképzést. A terrorista vallomása szerint Abaaud arra utasította, hogy Prágán keresztül utazzon Franciaországba, és egy titkosító szoftvert tartalmazó USB-t adott neki, valamint 2000 eurót azzal a megbízással, hogy könnyű célpontokat keressen – például koncerttermeket –, ahol maximalizálni tudja az áldozatok számát. Arra a kérdésre, hogy milyen újabb terrorakciók vannak előkészületben, Hame azt válaszolta: csak annyit tud biztosan, hogy azok nagyon hamar be fognak következni, és meg fogják rázni Franciaországot és Európát.

A Le Monde-nak beszámoló rendőrségi forrás szerint Abaaud az agy számos készülő terrorakció mögött. Mindezek fényében tragikus, hogy a rendőrségnek lett volna lehetősége a férfi letartóztatására, ezt mégis elszalasztotta, mert az őt igazoltató belga rendőr annak ellenére nem ismerte fel, hogy nem sokkal korábban megjelent a fényképe a belga médiában.

A végjáték

Szerdán hajnali 4 óra 20 perckor a RAID és BRID nevű francia elitegységek Abaaud után kutatva Párizs északi külvárosában, Saint–Denisben csaptak le egy terrorista sejtre. Az akció során egy terroristát lelőttek, egy nő pedig egy magára csatolt bombát robbantott fel. Az angolszász lapok szerint a robbanásban meghalt nő Abaaud felesége, de ezt az információt a francia hatóságok nem erősítették meg. A France 2 televízió értesülése szerint az akcióra azt követően került sor, hogy a hatóságok arról kaptak információt, hogy a Saint–Denisben megbúvó terrorista sejt a La Défense nevű üzleti negyed ellen készül merényletet végrehajtani. Lapzártánkkor a francia hatóságok nem nyilatkoztak arról, hogy Abaaud a hét letartóztatott személy között volt-e vagy sem.

BRIT-OROSZ OLVADÁS

A párizsi terrortámadás enyhülést hozott a brit–orosz kapcsolatokban. A vasárnapi G20 csúcstalálkozón ugyanis több fontos találkozóra került sor, Vlagyimir Putyin elnök Barack Obama mellett David Cameronnal is találkozott. A találkozót követően Putyin kifejtette: bár az orosz–brit kapcsolatok kissé fagyossá váltak az elmúlt időszakban, „a franciaországi tragikus események megmutatták, hogy egyesítenünk kell erőfeszítéseinket a terror megakadályozására”. Putyin megköszönte a britek által megosztott titkosszolgálati információkat. Elemzők már korábban feltételezték, hogy a britek által átadott adatoknak köszönhető az a váratlan fordulat, amelynek következtében Oroszország szintén leállította a Sharm el-Sheikh-be irányuló légi forgalmat. Ezt köszönte most meg az orosz elnök brit partnerének. Kedden végül a biztonsági kabinet ülésén készített tévéfelvételen maga az FSB vezetője közölte, hogy robbanószer nyomait találták a repülőgép maradványai között. Válaszul Putyin elnök bejelentette, hogy meg fogják keresni a terroristákat, és igazságot fognak szolgáltatni.

MOLENBEEK – A BELGA ISZLAMISTA GETTÓ

A párizsi merényleteket követően a nagyközönség is megismerhette Brüsszel Molenbeek-Saint-Jean kerületének nevét, amely arról híres, hogy itt él az egy főre jutó legtöbb Európa-gyűlölő terrorista, akiknek feltett célja, hogy elrettentő terrorakciókat hajtson végre Franciaországban és Belgiumban. A hatóságok beismerték, hogy már régen elvesztették az ellenőrzést Brüsszel észak-nyugati külvárosa fölött. Ugyanis az összes nagy közelmúltbeli terrortámadás kapcsolatba hozható ezzel a többnyire muszlimok által lakott kerülettel. A Párizs–Amszterdam Thalys járaton Kalasnyikovval tüzet nyitó terrorista, Ayoub El Khazzani is Molenbeekben volt a merénylet előtt. Itt nőtt fel a múlt pénteki párizsi terrortámadás-sorozat kitervelőjeként emlegetett Abdelhamid Abaaud, a szökésben levő Saleb Abdeslam, valamint testvére, Ibrahim, az egyik pénteki öngyilkos merénylő. Molenbeek mellesleg nem a közelmúltban vált az iszlamista nézetek fellegvárává. Még a kilencvenes évek elején alapította meg itt egy szalafista hitszónok a Belga Iszlamista Központot, amely a belga hatóságok szerint egy dzsihádistákat toborzó, al-Kaida-párti nézeteket valló szervezet. Belgium különösen érintett a dzsihád problémájától, egy januári felmérés szerint 440 belga csatlakozott közel-keleti militáns csoportokhoz, ami arányaiban kétszerese a francia, és négyszerese a brit dzsihádisták számának.

PLAYSTATION

A terroristák utáni nyomozásnak egy érdekes technológiai eleme is van. Belgiumi rejtekhelyük átkutatása során Sony PlayStation 4 konzolokat találtak, ami arra utal, hogy a terroristák ezt az egymással való kommunikációban használták. Néhány nappal korábban – még a terrortámadás előtt – Jan Jambon belga belügyminiszter jelentette ki, hogy nehéz lekövetni az ezen a népszerű eszközön folytatott kommunikációt. „A Play Station 4-et nehezebb lekövetni, mint a WhatsApp-et. A belga és a nemzetközi titkosszolgálatok számára is nagyon nehéz feladat a PlayStation 4-en folytatott kommunikáció felderítése.” Jambon nyilatkozata főleg annak fényében érdekes, hogy a Play Stationt már két nagyméretű hackertámadás érte, először 2011-ben, majd tavaly decemberben, amikor számos felhasználó adatait lopták el. Nagyon valószínű, hogy a belga belügyminiszter a PlayStationnek arra a típusú használatára gondolt, amikor egy játékon belül – lehet ez sakkjátszma vagy bármi más, amiben közös „nyelvet” használnak – kommunikálnak egymással a felek egyetlen szó kimondása vagy leírása nélkül.

Olvasson tovább: