Kereső toggle

Schengen vége?

Tovább folyik a vita a menekültek elosztásáról

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Még mindig nincs sem megegyezés, sem megoldás az egyre növekvő létszámú bevándorlók kérdésében. Az eddig érkezett 350 ezerből 120 ezernek biztosan lesz helye, ám több irányból is elhangzott, hogy a befogadott menekülteket az országok vizsgálatnak vetik alá, sőt prioritásokat állítanak fel – először jöjjenek a keresztények, azok, akiket valóban háború üldözött el otthonukból, illetve az öregek és a túl fiatalok, akiknek az életét veszélyeztetné a menekülttábori lét. Ki többet, ki kevesebbet vállal be – egyesek pedig már az Iszlám Állam elleni támadást is fontolgatják, ami talán az egyetlen kezdeményezés a menekültáradat okainak kezelésére.

A tél közeledtével egyre nagyobb tömegek igyekeznek kihasználni a lehetőséget, hogy bejussanak Európába, szinte elviselhetetlen nyomás alá helyezve ezzel azokat az országokat, amelyek a három legkedveltebb útvonal mentén helyezkednek el. Törökországon keresztül jönni már nem annyira népszerű, mint korábban, ugyanis a törökök megerősítették határaik védelmét, így ez az útvonal sok migráns számára már nem járható. Ehelyett aztán több százezren igyekeznek a kontinensre jutni és Görögországon keresztül, illetve a Nyugat-Balkánon és Szerbián át Magyarországon keresztül belépni az Európai Unió és a schengeni övezet területére.

Számok, számok

A görögöknél sokkal súlyosabb egyelőre a helyzet, mint nálunk. Leszbosz szigetén például a 85 ezer fős helyi lakosság mellett legalább 13 ezer menekült tartózkodik, arra várva, hogy papírokat kaphasson a továbbutazáshoz. A görög kormány katonákat és még több rendőrt küldött a szigetre, hogy elejét vegye a zavargásoknak, amelyeket mind a menekültek körülményei, mind a helyiek reakciói könnyen kiválthatnak.

A helyi média hírt adott olyan esetekről, amikor motorosok Molotov-koktélokat dobtak a parkokban felállított menekült-sátortáborokra, így a görög hatóságok joggal félnek a zavargásoktól.

David Cameron brit miniszterelnök az utóbbi napokban igen visszafogottan nyilatkozott a befogadni kívánt menekültek létszámával kapcsolatban. A szigetország ugyanis az elkövetkező öt évben mindössze 20 ezer bevándorló befogadására tett ígéretet, szemben a németek 31 ezer fős, és a franciák 24 ezer fős, két évre tett ígéretével. Nagy kérdés még így is, hogy – ha ez idáig már 350 ezer fő lépett be Európa, illetve Schengen területére – velük vajon mi lesz?

Az összefogás pedig nagyon is szükséges; François Hollande francia miniszterelnök hétfőn kijelentette, hogy ha Európa ebben a kérdésben nem egységesen mozdul, az a schengeni megállapodás végét jelentheti, jöhetnek újra a régi nemzeti határok. Az viszont, hogy Európa együtt mozduljon ebben az ügyben, egyelőre utópiának tűnik. A „határon” fekvő államokon folyamatos a tömeg nyomása, az úgynevezett célországok viszont, akik tettek ugyan ígéretet arra, hogy enyhítenek a többiek terhén, nyilvánvalóan igen alaposan meg fogják nézni, kit engednek be – tehát az értelmiségi, a tehetősebb, az úgynevezett „jó minőségű” bevándorló jöhet, a többiek nem.

Keresztények előnyben

Ez látszik a britek letelepedési engedélyt biztosító bürokratikus folyamataiból, amelyek a legbonyolultabbak az egész Európai Unióban, és David Cameron nyilatkozataiból leszűrhető, hogy ennél csak bonyolultabbak lesznek. Jelen pillanatban azokat részesítik kiemelt elbánásban, akik szexuális vagy egyéb kínzások elől menekülnek, vagy túl idősek ahhoz, hogy menekülttáborokba kerüljenek. Cameron elmondta, hogy ezt a prioritást kiterjesztik az árva gyerekekre, a keresztényekre és a jazidi népcsoportra. A szabályok azonban egyelőre még nem nyilvánosak, így a befogadási folyamat megindítása tovább tolódik.

Cameron visszafogottsága érthető, Nagy-Britannia ugyanis nem része a schengeni megállapodásnak, és egyértelmű, hogy a többi befogadó állam népei sem támogatják a megtenni kívánt lépéseket. Franciaországban például a Le Figaro online szavazásán mintegy 70 ezer olvasó 77 százaléka gondolta úgy, hogy nem kellene befogadni ezt a 24 ezer menekültet sem. Ennek az ellenállásnak csak részben oka az ideológiai különbség vagy a terrorfenyegetettség növekedése, jelentős probléma a menekültek elhelyezésének finanszírozása is. Anglia például nem kívánja saját erőből finanszírozni a bevándorlók költségeit, így csak az átmeneti időszakra, egy évre hajlandó biztosítani számukra a tartózkodási engedélyt. A költségeket pedig abból a 9 milliárd fontnyi segélyalapból biztosítanák, amelyet Nagy-Britannia évente elkülönít rászoruló országok segítésére.

Ausztrálián is egyre nagyobb a nyomás, hogy nagyobb mértékben vegyen részt a menekültkrízis megoldásában, Tony Abbott miniszterelnöktől saját pártján belül is azt követelik, hogy legalább 50 ezer menekültet fogadjon be. Ha a távoli kontinens erre hajlandó is volna, Abbott máris kijelentette, hogy elsősorban a keresztényeket és a vallási kisebbségekhez tartozó menekülteket hajlandók befogadni, ugyanis az ő esetükben egyértelmű, hogy ha rendeződik is a helyzet Szíriában, nem térhetnek haza, vagy ha mégis hazatérnek, velük szemben nem szűnik meg az üldözés. Eric Abetz kormánytag szerint ugyanis a Közel-Keleten jelen pillanatban a keresztények a leginkább üldözött népcsoport, ezért fontos, hogy a befogadáskor őket részesítsék előnyben. Tony Abbott kedden jelentette be, hogy egyelőre 12 ezer újabb menedékkérőt fogadnak be a 13 750 menekült mellé, akik befogadását 2016 nyaráig vállalták.

Kínos kötelesség

François Hollande bejelentette azt is, hogy légitámadásokat kívánnak indítani az Iszlám Állammal szemben. Arra a kérdésre, hogy szárazföldi csapatokat küld-e a térségbe, annyit válaszolt, hogy ez a lépés fölösleges, és nem is kívánatos, ugyanis Franciaország nem akar megszálló állam lenni. Hollande mellett David Cameron is fontolgatja egy hasonló lépés megtételét, ám ezt első körben a parlamentnek kell megszavaznia, amire a következő hetekben kerülhet sor.

Németországban 6 milliárd euró szabad forrást tettek elérhetővé a menekültkérdés kezelésére az 1 milliárd euró mellé, amit már korábban jóváhagytak ilyen célokra az idei évre, és Merkel nyilatkozatai alapján ez csak az első lépés. A menedékkérelmek gyorsított elbírálásához tízezer új munkahelyet fognak létrehozni, a rendőrségnél pedig legalább három-ezer új munkahely jön majd létre. Merkel azt is elmondta, hogy országa történelmét tekintve a menekültek befogadására tett mostani lépés történelmi jelentőségű. A kancellár szerint a bevándorlók meg fogják változtatni Németországot, és Merkel reménysége szerint a változás pozitív lesz. „Németország lett az az ország, amely sok ember számára összekapcsolódott a reménységgel.” Merkel azt is bejelentette, hogy a tél közeledtével Németországban mintegy 150 ezer téliesített szállást hoznak létre a menekültek számára.

Merkel igyekszik az aggódó németek számára is világossá tenni, hogy a helyzet még mindig kezelhető, főleg ha sikerül a kvótarendszert keresztülvinni, akkor ugyanis nem kizárólag Németország fogja viselni a menekültáradat terhét. Ezzel szemben azonban teljesen érthetően egyre nagyobb az ellenállás. Magyarország mellett a lengyelek is befeszültek: Andrzej Duda elnök kedden tett nyilatkozatában elmondta, hogy „Európában mindig csak a következményekkel küzdünk, arról alig van szó, hogy kiküszöböljük a kiváltó okokat.” A lengyel miniszterelnök, Ewa Kopacz a múlt héten már világossá tette, hogy a jelen helyzetben beszélhetnek a segítségről, és a lengyelek hajlandóak megtenni, ami tőlük telik, arról azonban szó sincs, hogy kötelező kvótákat fogadnának el.

Jean Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke szerdán tartott beszédében közölte, hogy az uniónak kötelessége megoldani a migráns-kérdést, ugyanis a teljes lakosságra vetítve az érkezők alig teszik ki annak 0,11 százalékát, míg ez az arány Libanonban 25 százalék. Juncker javaslata szerint minden uniós tagállamnak arányosan kell befogadnia bevándorlókat a 120 ezerből, a májusban már javasolt 40 ezer mellé. Az arányokat többek között a GDP, a lakosság létszáma, a munkanélküliségi ráta, illetve a már elbírálás alatt lévő menedékkérelmek figyelembevételével döntik majd el. Juncker javasolta egy hosszú távú elhelyezési rendszer kidolgozását, hogy a jövőben az érintett országok gyorsabban tudják kezelni a helyzetet. Mindemellett meg kell határozni azoknak az országoknak a listáját, ahová a menekülteket vissza lehet küldeni, meg kell erősíteni az unió külső határait, és felül kell vizsgálni a dublini rendszert, amelyben az embereknek kötelező ott menedéket kérniük, ahol először lépnek be az unió területére. Juncker javaslatait a jövő héten hétfőre összehívott rendkívüli csúcson tárgyalják majd meg az uniós belügyminiszterek.

Olvasson tovább: