Kereső toggle

Húsz év és halálbüntetés

Halálra ítélték Mohamed Murszi volt egyiptomi elnököt

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Halálra ítélték Mohamed Murszi volt egyiptomi elnököt, akit 2013 júliusában tartóztatott le a hadsereg, miután egy éven át volt hatalmon. Murszi jelenleg húszéves börtönbüntetését tölti, azonban több eljárás is folyamatban van ellene. Az ítélethirdetést követően emberi jogi csoportok és államvezetők egyaránt bírálták az észak-afrikai országot.

Mohamed Murszit egy évvel megválasztása után távolította el a hatalomból a hadsereg, miután az egyiptomiak óriási tömegtüntetéseken követelték a lemondását, amire ő nem volt hajlandó. A volt elnök elleni vádpontok között szerepel kémkedés, összeesküvés, jogtalan fogva tartás, a bíróság megsértése és csalás is. Murszit 2013 novemberében állították bíróság elé 14 Muzulmán Testvériség-taggal együtt, mert a támogatóikat erőszakra buzdították, akik végül megöltek egy újságírót és két ellenzéki demonstrálót, másokat pedig megkínoztak.
A politikust idén áprilisban húsz év börtönbüntetésre ítélték egy másik perben, mert elrendelte tüntetők megkínzását és fogva tartását. A május 16-i ítélethirdetés során pedig a bíróság halálra ítélte a 2011-es szökésekben betöltött szerepéért több mint száz vádlottal együtt. Az ügyészség információi szerint a Hamasz palesztin terrorszervezet fegyveresei a Sínai-félsziget és a Gázai övezet között húzódó alagutakon keresztül érkeztek Egyiptomba a 18 napon át tartó felkelés idején, majd a zűrzavart kihasználva betörtek több börtönbe, ahonnan kiszabadították Murszit, Muzulmán Testvériség-tagokat és húszezer elítéltet. Ezután került sor Hoszni Mubarak akkori elnök megbuktatására. A halálos ítélet végrehajtása előtt egyébként a muftinak közzé kell tennie egy nem kötelező érvényű véleményt annak végrehajthatóságával kapcsolatban, de még ez után is van lehetőség fellebbezésre.
Emberi jogi csoportok azonban gyorsan a vádlottak védelmére keltek, ugyanis szerintük Abdel Fattah asz-Szíszi jogtalanul, katonai puccsal távolította el Murszit a hatalomból, a bíróságot pedig arra használja, hogy elnyomja az ellenzéket. Az Amnesty International egyenesen a volt elnök szabadon engedését követelte, és „érvénytelen színjátéknak” minősítette a bírósági eljárást. A Testvériség politikai szárnyának egyik alapítója felszólította a nemzetközi közösséget, hogy akadályozzák meg a halálbüntetés végrehajtását, a Hamasz pedig a „palesztin nép elleni bűncselekményként” értékelte a történteket, ugyanis a halálra ítéltek között van 70 palesztin is.
Az Egyesült Államok „mély aggodalmát” fejezte ki amiatt, hogy Egyiptom a „nemzetközi kötelezettségeivel és a jogállamisággal” szemben ítélkezett, Erdogan török elnök pedig – aki mind Murszit, mind a Muzulmán Testvériséget támogatta – bejelentette, hogy az ENSZ Emberi Jogi Bizottsága elé viszi az ügyet, és a Nyugatot is bírálta, amiért az „tétlenül nézi” a halálbüntetések gyakorlatának folytatódását Egyiptomban. Az egyiptomi külügyminisztérium közleményében úgy reagált: elfogadhatatlannak tartja, hogy olyan államok bírálják az észak-afrikai országot, melyekben a sajtót korlátozzák (Törökország), és problémák vannak a rasszizmussal (USA). A külügyi tárca azt üzente a kritikusoknak, hogy „foglalkozzanak a saját dolgukkal ahelyett, hogy beleavatkoznak más országok belügyeibe”, ugyanakkor sérelmezte, hogy az ellen senki nem szólalt fel, hogy az ítélethirdetés után néhány órával három bírót lőttek agyon fegyveresek, ami valószínűleg a Murszi elleni ítélet miatti bosszú volt.
A kritikák ellenére az egyiptomiak többsége elégedett Szíszi elnök eddigi teljesítményével és a Muzulmán Testvériség, illetve más terrorszervezetek elleni kemény fellépésével. Az egyiptomi Információs és Döntéstámogatási Központ áprilisi közvélemény-kutatása szerint a megkérdezettek 72 százaléka bízik a kabinetben, 75 százalékuk szerint biztonságosabbak lettek az utcák, és 67 százalékuk úgy érzi: az ország jó irányba halad.
Murszi következő perének ítélethirdetésére június 2-án fog sor kerülni, melyet azért indítottak ellene, mert állítólag kémkedett, és szövetkezett a Hamasszal, a Hezbollahhal és az iráni Forradalmi Gárdával, hogy a Sínai-félszigeten elkövetett terrorcselekmények által destabilizálják az országot. Egy másik ügyben pedig azzal vádolták az ügyészek a politikust, hogy „bizalmas dokumentumokat” és államtitkokat szivárogtatott ki a katari hírszerzésnek és az al-Dzsazíra tévécsatornának, hogy így hálálja meg az öbölmenti ország támogatását.

Olvasson tovább: