Kereső toggle

Gyors és hatékony nyomozás: előzetes letartóztatás

Orosz recept

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

A nyugati vezetők gyors, hatékony nyomozást és az elkövetők megbüntetését követelték Vlagyimir Putyin elnöktől a Borisz Nyemcov ellenzéki vezető elleni merénylet után. Megkapták, amit kértek: öt csecsen máris előzetes letartóztatásban ül, egy pedig a másvilágon. És hogy teljes legyen az elégedettség, Nyemcovnak a Charlie Hebdo tagjaival való szolidaritás és az iszlám bírálata miatt kellett meghalnia.

Rövid ideig még egy beismerő vallomás is volt az oroszok kezében, amely mindezt alátámasztotta. A letartóztatott Zaur Dadajev később azonban visszavonta vallomását, arra hivatkozva, hogy kínvallatással kényszerítették a gyilkosság beismerésére. A férfit négy másik csecsen polgárral, Hamzat Bahajevvel, Tamerlan Eszkerhanovval, valamint Sagid és Anzor Gubasevvel együtt vették őrizetbe egy számtalan fotóval dokumentált akció keretein belül. Az újságíróknak és jogvédőknek Dadajev azt állította, hogy letartóztatása után két napot töltött bilincsben, gyakorlatilag vakon, fején egy vászonzsákkal, miközben vallatói üvöltözve és ütlegelve próbálták vallomásra bírni. A kínzások tényét egyébként fontos személy hitelesíti: Andrej Babuskin, a Kreml mellett működő emberi jogi konzultatív tanács tagja, aki egyben a Polgárjogi Bizottság nevű civil szervezet elnöke meglátogatta a gyanúsítottakat a börtönben, és friss sérüléseket fedezett fel rajtuk.
Borisz Nyemcovot február végén lőtték le Moszkvában, a Kreml mellett. A férfi a Bolsoj Moszkvoreckij hídon haladt át barátnőjével, amikor a hídfő közelében egy felfelé tartó lépcsősor irányából szembejött velük a gyilkos, aki először elhaladt mellettük, majd amikor egy a hídon haladó hókotró takarásába került, megfordult, és hátulról lelőtte Nyemcovot. Rögtön ez után egy világos autó állt meg mellette, amibe beszállt, és elhagyta a helyszínt – legalábbis így rekonstruálta egy számítógépes animációval az egyik orosz televízió a bűntényt. Vannak olyan vélemények is, amelyek szerint a gyilkos jóval Nyemcovék mögött haladt, majd felugrott egy arra haladó kukásautóra (tehát nem hókotró!), és azzal érte utol őket. Ez annyiban egybevág Nyemcov barátnőjének vallomásával, hogy ő is azt állította: a gyilkos a hátuk mögül érkezett, nem látta az arcát. A gyilkosság után az ellenzék rögtön Putyint vádolta ellenfele likvidálásával, míg a Kreml provokációnak minősítette a bűntényt az ellenzék vagy Ukrajna részéről.
A politikus családja és kollégái egyszerűen nonszensznek tartják a muszlimok bosszúját mint lehetséges indítékot, hiszen Nyemcov csupán néhány alkalommal ejtett szót nyilvánosan az iszlámról, és akkor is csupán mértéktartó kritikával élt. Mellesleg Dadajev az „Észak” hadosztály katonájaként épp a szélsőséges iszlamisták ellen harcolt. „A legrosszabb balsejtelmeink valósulnak meg: a végrehajtó megbűnhődik, a megrendelők szabadok maradnak” – írta a Twitteren Ilja Jasin, aki Nyemcov mellett volt az RPR-Parnasz párt társelnöke. A meggyilkolt lánya, Zsanna Nyemcova a Bild am Sonntag nevű német lapnak arról beszélt, hogy kételkedik benne, hogy valaha is meg fogják büntetni apja valódi gyilkosát. Nyemcova azt is leszögezte, hogy az országban gyakorlatilag nincs már ellenzék, mivel Nyemcov meggyilkolásával lefejezték.
A Novaja Gazeta nevű ellenzéki orosz lap információi szerint Vlagyimir Putyin már a múlt héten kapott egy jelentést a rendészeti szervektől a Nyemcov-gyilkosság lehetséges megrendelőiről és végrehajtóiról. Ebben a jelentésben azonban szó sincs Dadajevről, a középpontban egy bizonyos „Ruszlan őrnagy” áll, aki korábban az „Észak” nevű csecsen zászlóaljban szolgált (akárcsak Zaur Dadajev), azonban többször is büntetésben részesült kihágásai miatt. A szerkesztőség szerint Ruszlan neve korántsem ismeretlen a titkosszolgálatok előtt. Ugyanebben a jelentésben felbukkan egy halállista is, amelyen Nyemcovon kívül az Echo Moszkvi rádió főszerkesztője, Alekszej Venegyiktov, az egykori Jukosz-vezér, Mihail Hodorkovszkij és az ellenzéki mozgalom szőke celebe, Xenia Szobcsak szerepel. Alekszej Navalnij szintén megerősítette a lista létezését, kiegészítve azt a Novaja Gazeta főszerkesztőjének, Dmitrij Muratovnak a nevével.
A Kreml hamar reagált a vádakra:  Dmitrij Peszkov sajtószóvivő „abszurdnak” nevezte a Novaja Gazeta állításait. Peszkov arra is felhívta a figyelmet, hogy amennyiben léteznének is hasonló jelentések, lehetetlen lenne, hogy azokból bárki információt szivárogtasson. Azonban mégis elhamarkodott lenne paranoidnak nevezni egy olyan sajtóorgánum gyanúit, amelynek a dolgozói ellen az utóbbi 20 évben 10 gyilkossági kísérletet követtek el. A leghíresebb eset Anna Politkovszkaja lelövése volt 2006-ban – pont tavaly ítéltek el másodfokon öt csecsent a gyilkosságért. Korábban elsőfokon felmentette a gyanúsítottakat a bíróság, és ezt a döntést akkor mind Politkovszkaja családja, mind kollégái helyeselték, mivel nem találták meggyőzőnek a bizonyítékokat, és főként hiányolták a megbízó személyének megnevezését.
Anton Noszik, az Echo Moszkvi publicistája a nyomozás fejleményeire reagálva kifejtette: még mindig sok jel van, ami a Kreml érintettségére mutat. Ezek közül az egyik a biztonsági kamerák felvételei. A gyilkosság után az illetékes szervek egymásnak ellentmondó nyilatkozatokat adtak arról, miért is nem működtek a kamerák. Valójában azonban készültek felvételek, ezeket csupán nem akarták nyilvánosságra bocsátani. Noszik arra is felhívja a figyelmet, hogy az orosz történelemben nagy hagyománya van a merénylők nyom nélküli eltakarításának, illetve a csecsen biztonsági erők is arról híresek, hogy ha egy gyanúsítottat sikerült úgymond „blokkolniuk”, az már élve nem ússza meg az akciót – ahogy ez történt a Nyemcov-gyilkosság hatodik gyanúsítottjával is, aki állítólag egy kézigránáttal a kezében robbant fel. Így ha a szálak Csecsenföldre vezetnek, ritkán érnek el a megbízó személyéig.

Olvasson tovább: