Kereső toggle

Tovább menetelnek az iszlamisták

Kétfrontos küzdelem

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Zavartalanul folytatja ámokfutását az Iszlám Állam. A dzsihadisták két fronton is győzelem előtt állnak: Szíriában elfoglalhatják a török határnál fekvő Kobani városát, Irakban pedig egész Anbár tartomány az irányításuk alá kerülhet, amivel még közelebb kerülhetnek a fővároshoz. Bagdadban közben állandóak a merényletek, ami azt jelzi, hogy az Iszlám Állam fegyveresei már bent vannak a városban. A szélsőségesek a brutális kivégzésekkel sem hagytak fel, a jazidi nőkkel szembeni visszaéléseiket pedig meg is ideologizálták.

Hiába folytatnak ádáz és emberfeletti küzdelmet a kurdok Szíriában, hogy megtartsák a kulcsfontosságú Kobani városát, úgy tűnik, hogy a település előbb vagy utóbb az Iszlám Állam kezére kerül. A dzsihadisták Irakban ugyanakkor nem ütköztek ilyen kemény ellenállásba. A hét elején Anbár tartományban, amelynek 80 százalékát már az ellenőrzésük alatt tartják, könnyűszerrel foglaltak el egy katonai kiképzőközpontot. A moszuli események itt is megismétlődtek: az iraki hadsereg korábban már elmenekült a Bagdadtól mindössze 8 kilométerre található, stratégiai fontosságú bázisról. A terroristák így katonai járműveket, köztük tankokat zsákmányolhattak kedvükre. Beszámolók szerint Anbár tartomány vezetői a hétvégén katonai segítségért könyörögtek, és arra kérték az iraki kormányt, hogy engedjen be amerikai katonákat. Haider al-Ábádi kormányfő azonban leszögezte: nem hívnak külföldi katonákat az országba. A helyi lakosok ezért inkább a menekülést választják: az ENSZ becslései szerint a térségben lévő Hít városát mintegy száznyolcvanezer ember hagyta el az iszlamisták miatt.
Bagdad számára végzetes lehet, ha az Iszlám Állam egész Anbár tartományt megszerzi. Elemzők szerint a dzsihadisták ezzel utánpótlás-útvonalat tudnának maguknak biztosítani a főváros elleni támadásokhoz. De már így is vészesen megközelítették a bagdadi repülőteret, ami a nemzetközi koalíciónak sem lehet mellékes, hiszen csak innen lehet a külföldieket kimenekíteni az országból. Az iszlamisták pedig, úgy tűnik, készek mindent bevetni a fővárosért folytatott küzdelembe: közel tízezer harcost vezényeltek át Szíriából és Irak északi részéről a környékre.
A terroristák menetelésük közben a mészárlást is folytatják. Ebben a hónapban legalább négy nőt végeztek ki, akik közül ketten orvosok voltak, egy pedig emberi jogi aktivista. A negyedik áldozatot, aki politikus volt, a múlt hónapban hurcolták el otthonából. Családjával ezen a héten közölték, hogy a nőt kivégezték – beszámolók szerint holttestét egy kútba dobták. A helyi lakosok azt mondják, egyértelmű, hogy az Iszlám Állam maximális félelmet akar kelteni közöttük, ezért veszi célba a nőket.
Egyre több beszámoló és bizonyíték áll rendelkezésre a jazidi nőkkel szembeni visszaélésekről is, amelyeket a dzsihadisták az iszlamista teológiával igazolnak. A csoport angol nyelvű online magazinja, a Dabiq legfrissebb száma arról ír, hogy az etnikailag kurd jazidi szekta női tagjait elrabolni és szexrabszolgaként használni legitim dolog. Mint fogalmaznak: „Emlékezni kell arra, hogy a saria, az iszlám törvénykezés szilárdan megalapozott aspektusa, hogy a kuffar – vagyis a hitetlenek – családját leigázzuk, nőit pedig ágyasnak elvesszük.” Már a cikk címe magáért beszél: A rabszolgaság megújulása az Óra előtt, ami az ítélet napjára utal. Az ötvenhat oldalas propaganda kiadvány a kurd katonák legyilkolásával is dicsekszik, amiről képeket is közöl. Emellett a muszlimoknak nyújtott szolgáltatásait is reklámozza, egy öregek otthonáról és egy gyermek rákkezelő központról készült fotókkal. Az elbukott keresztes hadjárat címmel megjelent lapszámban található egy levél is, amelyet állítólag Steven Sotloff írt édesanyjának. Az újság szerint az amerikai újságírót azért fejezték le, mert zsidó származású volt.
A nemzetközi koalíció továbbra sem tudja megállítani az Iszlám Állam előretörését. Törökország hozzáállásában sem tapasztalható változás. Annak ellenére, hogy a török parlament zöld lámpát adott a kormánynak a dzsihadisták elleni katonai hadműveletekre, ők inkább a kurd lázadókkal vannak elfoglalva. Az ország délkeleti részén a Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) állásait bombázta, megtorlásul azért, mert a helyi kurdok rendőrállomásokat támadtak. A török kurdok a múlt héten kezdtek tiltakozni amiatt, hogy Ankara nem tesz semmit Kobani megmentéséért. A tüntetések erőszakba torkollottak és halálos áldozatokkal is jártak.
A hét elején olyan értesülések láttak napvilágot, miszerint a NATO-tagállam Törökország jóváhagyta, hogy a szövetségesek a területén lévő támaszpontokat használják. Ankara viszont később azt állította, nem állapodtak meg arról, hogy az ország déli részén található Incirlik légibázist, ahol mintegy ezerötszáz amerikai katona állomásozik, az Egyesült Államok a dzsihadisták elleni hadműveletekhez igénybe veheti. A török miniszterelnök hivatala szerint az erről szóló tárgyalások még folyamatban vannak. Az amerikaiak a légicsapásokhoz egyelőre emirátusi, kuvaiti és katari támaszpontokat használhatnak. Emellett harci gépeket állomásoztatnak Jordániában, és Ománnal is megállapodásuk van arról, hogy katonai bázisokat igénybe vehessenek.
Törökországot amiatt is sokan bírálják, hogy átengedi országán a külföldi harcosokat, akik Szíriába készülnek. Ankara viszont a Nyugatra mutogatva képmutatással vádolja az európai országokat. A török tisztviselők azt állítják, hogy Nagy-Britannia, Franciaország, Németország, Spanyolország és Belgium egészen mostanáig nem bocsátotta rendelkezésükre a terroristagyanús személyek névsorát, az utazás szabadságára hivatkozva. Szerintük ezek az országok megengedik, hogy közismert iszlamista toborzók Törökországba utazzanak, az utolsó utáni pillanatban pedig azt várják török kollégáiktól, hogy fogják el őket.
Nyilvánvaló, hogy a nyugati társadalmak sem tudják hatékonyan kezelni a radikalizálódást. Ugyanakkor akadnak olyanok, akiknek végül még sincs igazán ínyükre a dzsihadista élet. Így járt az a két tizenéves osztrák lány is, akik áprilisban szöktek el Bécsből a szíriai Rakkába. Szüleiknek azt az üzenetet hagyták, hogy ne keressék őket, mert Allahnak fognak élni, és készek meg is halni érte. A 17 és 15 éves, bosnyák bevándorló családokból származó lányok a dzsihadisták plakátarcai lettek: nevükön futó közösségi oldalakon fegyverekkel és burkát viselve voltak láthatóak. Beszámolók szerint csecsen harcosok feleségei lettek, és terhesek. De a megszokott nyugati szabadság után nem sokáig bírták a szigorú iszlamista szabályokat. A lányok állítólag kapcsolatba léptek családjaikkal és azt mondták nekik, hogy kiábrándultak ebből az életformából. A visszaút azonban még kockázatosabb lehet, mint az odaút. Egyrészt az Iszlám Állam sem engedné el őket, másrészt egyhamar nem tudnák lemosni magukról, hogy a dzsihadisták lelkes támogatói voltak. Ausztriában pedig jogi akadályba is ütközik a hazatérésük: nem térhet vissza olyan személy az országba, aki részt vett bármilyen külföldi háborúban.

Titkos per

Tony Blair volt miniszterelnök és felesége egyik londoni ingatlanának a címét is megtalálta a rendőrség egy terrorizmussal gyanúsított férfinál, aki ellen bírósági eljárás indult Nagy-Britanniában. A 26 éves londoni Erol Incedal a vád szerint a 2008-as mumbai terrortámadásokhoz hasonló merényletre készült.
A rendőrség először tavaly szeptemberben állította meg egy állítólagos közlekedési szabálytalanságért. Fekete Mercedesét átkutatták, és közben lehallgatókészüléket is elrejtettek benne. Az autóban többek között egy fehér Versace szemüvegtokba rejtett papírcetlire bukkantak, amely a Blair házaspár egyik lakcímét tartalmazta. Ezt követően rögzítették, hogy Incedal dühös volt az incidens miatt, és aggódott, hogy állítólagos merénylete meghiúsult.
A lehallgatókészülék több beszélgetést is felvett, amiben utalások voltak Bin Ladenre, Szíriára és a dzsihádra. A férfit végül egy másik dél-londoni férfival együtt egy hónappal később tartóztatták le. A tőlük lefoglalt iPhone telefonok egyikének tokjában a hatóságok egy memóriakártyát találtak, amely pokolgép készítéséhez használható információkat tartalmazott. A telefonokban fotók voltak egy londoni zsinagógáról, valamint az Iszlám Állammal kapcsolatos anyagokat is felfedeztek.
A per nagy része egyébként titkosított, kizárólag akkreditált újságírók egy kis csoportja vehet részt rajta. Az eljárás menetéről nem tudósíthatnak, és egyes bizonyítékokat soha nem is hozhatnak nyilvánosságra. A tárgyalásról most először adhatott hírt a média.

Olvasson tovább: