Kereső toggle

Magánadományok a terror számlájára

A katari forrás

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Hiába csatlakoznak egyre többen az Iszlám Állam elleni nemzetközi koalícióhoz, a dzsihádisták lendületét egyelőre nem sikerült megtörni. A hét elején a török határ közelében fekvő Kobani városába is betörtek. Az Egyesült Államok ezután az eddigi legintenzívebb légicsapásokat hajtotta végre, amivel egyelőre megakadályozta, hogy az Iszlám Állam teljes egészében elfoglalja a várost. Az iszlamisták elleni hadműveletek mellett sürgős lenne anyagi utánpótlásuk elvágása is. Ugyanakkor úgy tűnik, hogy olyan országoknak, mint Katar, ez nem áll az érdekében.

„Figyelmeztettük a Nyugatot. Három dolgot akartunk: repülési tilalmi övezetet, egy ehhez hasonló biztonsági övezetet és a mérsékelt szíriai lázadók kiképzését” – ezt nyilatkozta Recep Tayyip Erdogan török elnök a Kobani körül kialakult szorult helyzet kapcsán egy szíriai menekülttáborban. Erdogan azt is hangsúlyozta, hogy az Iszlám Állam problémáját nem lehet bombázással megoldani.

A törökök azonban nem háríthatják a teljes felelősséget a Nyugatra. A helyzetért Ankara ellentmondásos hozzáállása is hibáztatható. Kobanit ugyanis a még mindig nem megfelelően felfegyverzett kurdok védik, akiket állításuk szerint a törökök is akadályoznak soraik megerősítésében. Törökország azért nem segít a szíriai kurdoknak, mert azok szoros kapcsolatban állnak a náluk élő kurdokkal. Ankara emellett nem akarja azt sem, hogy az Iszlám Állam elleni küzdelmet kihasználva Bassár el-Aszad elnök megszilárdítsa hatalmát Szíriában. A dzsihádistákkal a szomszédban azonban a törököknek előbb-utóbb a tettek szintjén is el kell kötelezniük magukat valamelyik oldalon. Erdogan már kijelentette, hogy be fognak avatkozni, ha veszélybe kerülnek azok a török katonák, akik Szíriában egy olyan történelmi helyet védenek, amit Ankara magáénak tekint. 

A Kobani elleni támadás rávilágít az amerikai stratégia hiányosságaira. A légicsapások ugyanis leginkább Irakra koncentrálódtak, Szíriában pedig főként az Iszlám Állam parancsnoki infrastruktúráját és olyan gazdasági célpontokat bombáztak, mint például az olajlétesítmények. Igaz, amikor úgy nézett ki, hogy a város elesik, az amerikaiak fokozták a támadásokat Kobaninál is, és lapzártánkig sikerült is megállítani a dzsihadistákat – a kurdok azonban úgy vélik, a segítség későn érkezett. Szakértők szerint a történtek is azt támasztják alá, hogy problémát okoz a légicsapások összehangolása azzal, ami a szárazföldön zajlik.

A nemzetközi közösségnek a katonai erőfeszítések mellett a dzsihádisták pénzügyi forrásainak elvágására is hatékonyabb lépéseket kell tennie. Ebben főleg olyan térségbeli országok érintettek, akik elvileg csatlakoztak az Iszlám Állam elleni koalícióhoz, a gyakorlatban azonban szemet hunynak a területükön zajló iszlamista tevékenységek fölött. Az utóbbi hetekben a világ egyik leggazdagabb állama, Katar került emiatt reflektorfénybe, amelynek számos nyugati üzleti érdekeltség van a zsebében, többek között a híres londoni Harrods áruház is. Dr. David Weinberg, az Alapítvány a Demokráciák Védelméért nevű szervezet munkatársa az amerikai Kongresszus előtt számolt be a terrorfinanszírozás katari száláról, és egy jelentésen is dolgozik, amelyben konkrétan húsz katarit fog megnevezni, akik kapcsolatba hozhatók terrorszervezetek anyagi támogatásával.

A szélsőségesek felkarolása Katarban elterjedt jelenségnek mondható. Befogadták például a Hamasz palesztin terrorszervezet politikai vezetőit is, akik központjukat 2012 óta Dohában alakították ki. A katari kormány finanszírozta is az iszlamista csoportot, az előző emír pedig hivatalos látogatást is tett a Gázai övezetben 2012-ben. Katar nagy mennyiségű fegyvert szállított Líbiába azoknak az iszlamista lázadóknak is, akik elüldözték a Nyugat által támogatott kormányt Tripoliból. Állítólag máig érkeznek katari fegyverszállítmányok a miszrátai repülőtérre. Weinberg azt állítja, mérete ellenére Katar jóval túlszárnyalja szomszédját, Szaúd-Arábiát, ha azoknak a magánadományoknak a számát nézzük, amelyeket az Iszlám Államnak és más szélsőséges csoportoknak juttatnak Szíriában és Irakban.

Az amerikai pénzügyminisztérium dokumentumai szerint az a katari bankár, aki a 2001. szeptember 11-ei terrortámadások kitervelőjét pénzelte, most Szíriában és Irakban harcoló iszlamistáknak nyújt anyagi támogatást. 2008-ban Khalifa Muhammad Turki al-Subaiyt terrorizmussal kapcsolatos vádakkal lecsukták Katarban, de mindössze fél év után ki is engedték. A negyvenkilenc éves férfi azonban ott folytatta, ahol abbahagyta. Jelenleg a Katari Központi Bank alkalmazottja, és két terroristával is összefüggésbe hozható, akik jordániai származásúak, de amerikai tisztviselők szerint katari személyi igazolvánnyal rendelkeznek. Egyikük Ashraf Muhammad Yusuf Uthman Abd al-Salam, aki az év eleje óta Szíriában harcol. Állítólag segített al-Subaiynak, hogy több százezer dollárt jutasson el az al-Kaidának Pakisztánba. Abd al-Salam finanszírozza az al-Kaidát Irakban, Szíriában pedig az al-Nuszra Frontot.

Az amerikaiaknak arról is tudomásuk van, hogy az Iszlám Állam egyik vezetője, akit az „öngyilkos merénylők emírjeként” is emlegetnek, 2 millió dollárt kapott katonai hadműveletekre egy katari adományozótól. A harminckét éves Tariq bin al-Tahar al-Harzi a Szíria és Törökország közötti terület emírje is, és a külföldi harcosok toborzásáért is ő felel. A gyanú szerint ő szervezte meg az első öngyilkos támadást Irakban, és központi szerepet játszott autóba rejtett pokolgépek és más robbanószerkezetek előállításában. Mindehhez pedig a pénzügyi hátteret is ő biztosította katari szponzora segítségével.

A konkrét példákat még lehetne sorolni, a lényeg azonban, hogy egyre többen Katart tartják a terrorizmusfinanszírozás fellegvárának. Egy név nélkül nyilatkozó brit szakértő szerint kérdés, hogy az ország emírje, Tamim ibn Hamad al-Táni sejk képes e hatékonyan felvenni a küzdelmet a szélsőségességgel szemben, miközben rengeteg más feladatköre is van: ő irányítja a külpolitikát, miniszterelnöki kötelességeinek is eleget kell tennie, és saját vállalkozását is viszi. A szakértő úgy véli, al-Táni elsősorban üzletember, és a pénz határozza meg a politikáját. A sejk azonban a CNN hírtelevízióban védekezett, leszögezve, hogy nem támogatnak szélsőségeseket. Azt ugyanakkor elismerte, hogy vannak olyan mozgalmak, amelyeket az Egyesült Államok és más országok terroristának tekintenek, Katar azonban másképp vélekedik.

Rajtaütés

Az Iszlám Állam első, brit földön elkövetni kívánt terrorcselekményét leplezte le a napokban az Egyesült Királyság belső elhárítása, miután felmerült a gyanú, hogy a Szíriából visszatérő dzsihádisták Angliában is lefejezéseket készülnek végrehajtani. Egy drámai fegyveres rajtaütés során négy húsz év körüli férfit tartóztattak le Londonban, egyiküket a rendőrségnek elektrosokkal kellett ártalmatlanná tennie az akció sikere érdekében. A gyanúsítottak minden valószínűség szerint egy komoly támadás előkészítésén dolgoztak, melynek egy London utcáin elkövetett brutális lefejezés is része lett volna. A The Telegraph értesülései szerint az egyik letartóztatott férfi nemrég tért haza Szíriából, ahol feltehetően az Iszlám Állam soraiban harcolt. Becslések szerint mind ez idáig több mint ötszáz brit állampolgár csatlakozott az Irakban és Szíriában vérengző terrorszervezethez, nagyjából a felük már vissza is tért az Egyesült Királyságba. A titkosszolgálatok szerint ezek a szélsőségesek konkrét küldetéssel térnek vissza Európába, ahol azonnal merényletek előkészítésén kezdenek el dolgozni. (K.N.)

Agymosók

Antwerpen és Vilvoorde utcáin „térítettek” a Sharia4Belgium nevű csoport aktivistái – derül ki a dzsihádisták ellen kezdődött eljáráson. A csoport tagjai az utcai „dawah” – vagyis meghívás illetve beidézés – során fiatal férfiakat és nőket szólítottak le és magán találkozóhelyekre hívták őket Antwerpenbe, ahol a Korán és más iszlamista irodalom intenzív tanulmányozásán keresztül megismertették velük a dzsihádista ideológiát. Az agymosás végeztével a meghívottak alkalmassá váltak arra, hogy „szíriai harcosok” legyenek. A bírósági tárgyaláson bizonyítékokat mutattak be arról, hogy az elsőrendű vádlott, a marokkói származású Fuad Belkasszem több ízben a nyugat elleni erőszakra szólított fel. A dzsihádista csoport egy meghatározó tagja volt a tizenkilenc éves Jejoen Bontinck is. A fiú katolikus családban nőtt fel, tizenöt éves korában tért át az iszlámra, amikor beleszeretett egy marokkói lányba. Tizennyolc évesen arra kérte szüleit, hogy engedjék el Kairóba, hogy iszlám tanulmányokat folytasson. Egyiptom helyett azonban Szíriába utazott. Amint ez kiderült, édesapja értesítette a belga hatóságokat, de azok állítása szerint nem tettek semmit, arra hivatkozva, hogy nincs olyan törvény, amelyi megtiltja, hogy egy gyerek dzsihádista csoporthoz csatlakozzon. Az édesapa tavaly kétszer is Szíriába utazott, hogy megkeresse fiát. Végül sikerült megtalálnia és hazahozta. Egy másik vádlott, a huszonegy éves Brian De Mulder szintén katolikus családban nőtt fel Antwerpenben. Középiskolásként tért át az iszlámra, amikor Fuad Belkasszem prédikációját hallotta az utcán. Tavaly januárban ment Szíriába, és azóta is ott tartózkodik.
De nem csak a dzsihádista agymosás jelent problémát Belgiumban. Beszámolók szerint az iszlamisták titkos katonai kiképzéseket is tartanak a Franciaországba és Luxemburgba is átnyúló Ardennekben. Egy férfi, aki állítása szerint részt vett egy ilyen táborban, fényképeket is feltett ezekről a Facebookra. A képen szereplő emberek terepszínű ruhákban, katonai felszerelésekben láthatóak, amint fegyverrel a kezükben menetelnek az erdőben. Legtöbbjük eltakarta az arcát. Az Ardennek, úgy tűnik, nem először volt ilyen táboroknak a helyszíne. Tavaly is tartottak hasonló kiképzéseket és egy rendőrségi vizsgálat szerint a résztvevők közül többen Szíriába mentek harcolni. n

Olvasson tovább: