Kereső toggle

Magyarok védik a norvégok pénzét

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

„Az érintettek úgy igyekeznek beállítani, hogy az államgépezet el akarja tiporni az ártatlan civileket. Kommunikációs szakemberként én is ezt a stratégiát javasolnám nekik, holott az ügy jóval összetettebb” – nyilatkozta a Heteknek Csepreghy Nándor fejlesztéspolitikai kommunikációért felelős helyettes államtitkár a Norvég Alap támogatásait érintő vizsgálatok kapcsán. Az ügy legújabb epizódjaként hűtlen kezelés, valamint jogosulatlan pénzügyi tevékenység gyanúja miatt félszáz rendőr szállta meg az Ökotárs Alapítvány és más civil szervezetek irodáit, magánlakásait, ahol dokumentumokat és számítógépes adatokat foglaltak le.

Egy nyilatkozatában még ön is túlzónak nevezte az Ökotárs Alapítvány és társzervezetei ellen lefolytatott rendőrségi akciót. Ennyire meglepték a történtek?

– Megkeresett a 444.hu újságírója, és megkérdezte, hogy mi  a személyes a véleményem az akcióról. Elmondtam, hangsúlyozom, hogy személyesen túlzásnak vélem. Megjegyzem, sem tegnap, sem azóta nem lettem rendőrszakmai kérdésekben szakértő, még csak katona sem voltam, tehát nem tudom, hogy rendőrszakmailag mi indokolt és mi nem. A személyes véleményem nem változott. Sem a kormánynak, sem pedig a Miniszterelnökségnek nincs véleménye folyamatban lévő nyomozati, rendőrségi eljárásokról.

Ez azért is érdekes, mert korábban Ön jelentette be, hogy rendőrségi nyomozásra is szükség lesz a Norvég Alap támogatásainak elosztása kapcsán. Nem egészen erre gondolt?

– Konkrétan azt mondtam, hogy amennyiben a kormány birtokába kerülnek olyan dokumentumok a KEHI-eljárás révén, amelyek indokolttá teszik egy büntetőfeljelentés megtételét, akkor ezt a kormány meg fogja tenni. Egyelőre ilyen anyagot még nem kaptunk, a vizsgálatnak szeptember végéig kell befejeződnie. A „zárójelentés” függvényében döntheti el a kormány, hogy kell-e jogi lépéseket tenni, vagy nem, illetve ezek alapján tudjuk újrakezdeni a tárgyalásokat Norvégiával.

Ezek szerint a KEHI, illetve a rendőrség előreszaladt volna?

– Ez a két ügy nem függ össze. Rendőrségi ügyeket nem kommentálunk, de azt könnyen elképzelhetőnek tartom, hogy a KEHI munkatársai a vizsgálatuk során bukkantak olyan információkra, amelyek miatt hivatalból feljelentést kellett tenniük.

Kívülről mégis úgy tűnik, mintha politikai ügyeket – a nem kormánypárti civilek külföldi támogatását – büntetőjogi eszközökkel kívánnák megoldani…

– A kormánynak nem a civilekkel van problémája, hanem azzal, hogy a Norvég Alap pénzeit vélhetően nem úgy használják fel, ahogyan az a 2012-ben, Norvégia és Magyarország között létrejött szerződésben szerepel. Mi emiatt kezdeményeztünk vizsgálatot. Más kérdés, hogy az érintett szereplők ezt úgy interpretálják, hogy az államgépezet el akarja tiporni a civileket. Kommunikációs szakemberként én is ezt tanácsolnám nekik, holott az ügy jóval összetettebb. De mit gondol, a kormánynak azzal kellene bizonyítania a sokszínű demokrácia iránti elkötelezettségét, hogy csak azért, mert baloldali értékek mentén szerveződő civilekről van szó, szemet huny a szabálytalanságok felett?

Szerintem maga a kérdésfelvetés pontatlan. Ha valóban a forrásfelhasználás szabálytalansága miatt aggódnak, akkor a rendőrség vajon miért csak a 13 „feketebárány” szervezetre koncentrál, akik történetesen kritikusak a kormánnyal szemben?

– Ön ezt száz százalékosan tudja? Mert én nem tudom megmondani, hogy a nyomozat hány és melyik szervezetek tekintetében folyik.

A házkutatási jegyzőkönyvekből az derül ki, hogy ezeket a papírokat vitték el.

– A kormánynak erről nincs információja, de a hírekből úgy értesültem, hogy maga az Ökotárs elnöke nyilatkozta, hogy az Ökotárs gazdálkodását, kölcsönnyújtási tevékenységét is vizsgálják.  

A norvégok eddig nem emeltek panaszt a forráselosztások kapcsán, pedig az ő pénzükről van szó, a magyar kormány norvégabb akar lenni a norvégoknál...

– Mi két éve jeleztük, hogy a pénzelosztásban főszerepet játszó Ökotárs Alapítvány szerepe számunkra aggályos, azóta a gyanúnk beigazolódni látszik, ám a norvég fél semmit nem lépett, csupán követeli a KEHI-eljárás leállítását, mondván, hogy ősszel indítanak egy saját vizsgálatot. Mi alapján jelentik ki, hogy semmi probléma nincs a pénzfelhasználással?

A mi álláspontunk szerint a Norvég Alap támogatásai éppen úgy közpénzek, mint az uniós milliárdok, amelyek felszanálását szigorúan vizsgálni kell. Tegyük fel, hogy az uniós források elosztásáról egyedül én dönthetnék, és az összes pénzt a feleségem cégének adnám. Ez ön szerint nem lenne aggályos?

Ebben az esetben ez történt volna?

– A 150 támogatott civil szervezet közül 13 vitte el az összeg 30 százalékát – éppen azok, amelyeknek egyes tisztviselői, munkatársai az elosztásról döntő fórumoknak is tagjai. Közben pedig van ezer másik szervezet, amelyek nem kapnak pénzt, sőt, azt mondják nekik, ne is induljanak a pályázaton, mert úgysem fognak nyerni. Emiatt ők a magyar kormánynál igyekeznek fellebbezni.

Ennek még nem feltétlenül van büntetőjogi vonatkozása…

– Lehet, hogy van, de nem vagyok jogász. Ezért kell megvárni a KEHI-vizsgálat végét. Az viszont biztos, hogy a magyar civil társadalom erősítéséről szóló norvég–magyar szerződés szellemiségét mindez sérti. Az, hogy ezen felül még tartozik-e ez, és ha igen, milyen büntetőjogi kategóriába, a KEHI-vizsgálat eredményeként válaszolható majd meg.

Lázár János szerint a vitát Brüsszel segítheti rendezni.

– Norvégia, Izland és Lichtenstein – amely országok nem tagjai az uniónak, viszont a társulás gazdasági hasznát élvezik – az Európai Unióval írták alá azt a szerződést, amely alapján 16 elmaradott országot támogatnak. Ezért Brüsszel az ezen országokkal kialakított együttműködés vitás kérdéseinek rendezésében is segíthet.

Ágyúval verébre

„A gyanúsítás ellen panasszal élünk, hiszen a velünk közölt adatok alapján álláspontunk szerint nem történt semmilyen bűncselekmény, de még ha történt volna is, a rendőrségi beavatkozás akkor is aránytalan és a bünetetőeljárási törvény szerint is túldimenzionált volt” – mondta el Kadlót Erzsébet, az Ökotárs jogi képviselője. Hozzátette: számukra úgy tűnt, hogy a rendőrség nem egy konkrét gyanúhoz keres bizonyítékokat, hanem egy koncepciós ügyben „gyűjtöget”, hátha talál valamit. Az ügyvéd több mint érdekesnek nevezte, hogy nem csak a 13 „fekete bárány” civil szervezettel kapcsolatos iratokat vitték el, hanem azóta már a szintén az Ökotárs által menedzselt Svájci Alap támogatásainak dokumentációt is bekérték a KEHI részéről – holott azzal kapcsolatban eddig nem merült fel panasz. Az már különösen érdekes, hogy ez két nappal az apokaliptikus házkutatás után történt. Külön kiemelte, hogy szóvá tette a helyszínen, az iratok lefoglalásakor, hogy ezt mégis milyen alapon viszik el, mivel eddig még a sajtóban se esett szó a svájci alapról. Elmondta továbbá, hogy az egyszázalékos adófelajánlások felhasználását is újra igazolniuk kell. Ennek összege „hatalmas”: tavaly mintegy 230 ezer forint volt. Kadlót szerint mindez azt a látszatot erősíti, hogy egy politikai kérdést bűntetőjogi eszközökkel kívánja megoldani a kormány.„Nem hiszem, hogy ezek a civilek jelentik Magyarország legnagyobb gondját. Olyan, mintha ágyúval lőnének verébre” – tette hozzá. Az ügyvéd elmondta: a hűtlen kezelés gyanúja a hatóság szerint abban merül ki, hogy „a norvég civil alap támogatás elosztását koordináló szervezet a rábízott idegen vagyon elosztásából folyó kötelezettségeit a támogatások odaítélése, kifizetése vonatkozásában több esetben megszegte”. Hogy ez pontosan mit jelent, nem világos. Kadlót Erzsébet szerint a kifizetések vonatkozásában „egyetlen 20 forintról szóló ócska bizonylat sem hiányzik” az Ökotársnál. A pénzek odaítélésénél mindig szigorúan ellenőrizték, hogy az adott szervezet jogosult-e a támogatásra. Előfordult, hogy egyesek ismétlődő módon kaptak támogatásokat, de ezekben az esetekben folyamatos projektekről volt szó. Ráadásul nem 13 szervezet kapott támogatást, hanem sokkal több. Hangsúlyozta azt is, hogy mivel norvég közpénzről van szó, ezek felhasználását a magyar hatóságok nem is vizsgálhatnák. „Ez a pénz  nem folyik keresztül a magyar közcsatornákon, sőt még az Ökotárson sem: a támogatást maguk a civilek kapják meg”.
A másik gyanú, a jogosulatlan pénzügyi tevékenység kapcsán Kadlót megjegyezte: azoknak a szervezeteknek adtak az Ökotárs saját tőkéjéből kölcsönt, akik nem tudták előteremteni az önrészt megnyert pályázatokhoz – ehhez azonban kikérték a PSZÁF szakvéleményét és közbeszerzésben jártas szakértő véleményét is. Ezek nem norvég pénzek voltak, kamatot pedig csak a jegybanki alapkamatnak megfelelően kértek rá, hogy az összeg megtartsa a reálértékét, nehogy hűtlen kezelést kövessenek el.

Olvasson tovább: