Kereső toggle

Vége az Obama-mániának

Leszálló ágban

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Egyre népesebb azoknak a tábora, akik a második világháború óta Barack Obamát tartják a legrosszabb amerikai elnöknek. Széles körű az elégedetlenség Obama külpolitikáját illetően, amit csak tovább erősített az ukrán és az iraki válságokban tanúsított tétlensége. Nem jobb a helyzet a saját háza táján sem: kudarcok sorozata jellemzi többek között bevándorlási politikáját és egészségügyi reformját, de a gazdaság terén sem tud komoly eredményeket felmutatni.

Hangzatos ígéretekkel hódította meg az Egyesült Államokat, sőt az egész világot Barack Obama a 2008-as elnökválasztási kampány során. Az akkori Obama-mánia közepette sokan nem gondolták volna, hogy hat évvel később olyan mélypontra süllyed a támogatottsága, hogy a második világháború utáni amerikai elnökök között a sereghajtókhoz tartozik majd népszerűségét illetően. A Quinnipiac Egyetem közvélemény-kutatása alapján, amely a hónap elején jelent meg, az amerikaiak egyharmada úgy véli, Obama a második világháború óta a legrosszabb elnök. Az elmúlt hatvankilenc év legjobb elnökének egyébként a republikánus Ronald Reagant tartották a megkérdezettek, őt követték Bill Clinton és John F. Kennedy demokrata elnökök.

Obamának nemcsak a teljesítményét kifogásolják, de a személyiségét is vegyesen ítélik meg: 48 százalék azoknak az aránya, akik becsületesnek és megbízhatónak tartják, és ugyanennyien vannak azok, akik ellenkező véleményen vannak. Kormányának megítélése pedig még rosszabb: a megkérdezettek több mint fele nem tartja hozzáértőnek kabinetjét. Úgy tűnik, sokan megbánták, hogy Obamát újraválasztották: a felmérés szerint 45 százalék úgy gondolja, hogy általánosságban az ország jobb helyzetben lenne, ha 2012-ben republikánus riválisa, Mitt Romney került volna ki győztesen az elnökségért folytatott küzdelemből.

A kutatásokból egyértelmű, hogy környezetvédelmi politikáján kívül Obama valamennyi területen rossz osztályzatot kapott. Külpolitikájában kudarcot vallott „elbűvölő kampánya”, amivel az Egyesült Államok ellenségeit próbálta megszelídíteni. Sőt, még szoros szövetségeseivel is romlottak a kapcsolatai, főként az illegális lehallgatások miatt. Újabban Németországgal mérgesedett el a viszonya, miután újabb kémbotrány robbant ki egy kettős ügynök miatt, aki az Egyesült Államoknak is dolgozott. Az amerikaiak többsége aggasztónak tartja, hogy országuk nem vállal vezető szerepet válsághelyzetek megoldásában, és tétlenül szemléli, ami például Ukrajnában és Irakban zajlik.

Obama ugyanakkor a hazai fronton sem teljesít jobban. Nagy a csalódottság a gazdasági helyzet miatt: elnöksége alatt nőtt a jövedelmek közötti egyenlőtlenség, a színesbőrűek munkanélküliségének aránya pedig továbbra is kétszerese a fehérekének. Ígéretei ellenére nem tett nagy erőfeszítéseket arra sem, hogy kétpárti együttműködést érjen el a Kongresszusban. Ehelyett egyoldalú döntéseket hozott, ráadásul ezek közül némelyikkel túllépte alkotmányos jogkörét. A Legfelsőbb Bíróság ezért el is marasztalta: alkotmányellenesnek ítélte három kinevezését a Nemzeti Munkakapcsolatok Igazgatóságába, amelyekre akkor került sor, amikor a Szenátus ülései szüneteltek. Az elérhető egészségbiztosításról szóló rendelet egyik intézkedése ellen is bírósági ítélet született: ez ugyanis arra kötelezte volna a magánkézben lévő cégeket, hogy alkalmazottaik számára biztosítsák a fogamzásgátlást is, még abban az esetben is, ha ez a vállalat vezetőinek vallási meggyőződésével ellentétes.

Obama élesen bírált egyoldalú döntései közé tartozik a feltehetőleg dezertőr Bowe Bergdahl kiszabadítása is, akiért cserébe öt Guantanamóban őrzött tálibot engedtek el. A botrányok és ellentmondások listája ezzel nem ér véget. Katasztrofálisan indult tavaly az egészségügyi reform, amelynek bevezetését súlyos technikai hibák sorozata kísérte. Emiatt távozott a posztjáról idén tavasz-szal az egészségügyi miniszter. Rendkívül kínosan érintették az Obama-kormányzatot az adóhatóság visszaélései is: mint kiderült, az IRS 2010-től kezdődően fokozottabb ellenőrzést alkalmazott olyan konzervatív nonprofit csoportok esetében, amelyek adómentességért folyamodtak. A Washington Post-ABC News felmérése szerint az amerikaiak közel 80 százaléka személyesen Obamát tartja felelősnek a veteránok egészségügyi központja körüli botrányokért is. Nemrég került nyilvánosságra, hogy ezek a létesítmények rosszul működtek: olyan hosszú várólisták voltak, hogy több tucat veterán meghalt, miközben az orvosi ellátásra várt. 

Obama a bevándorlási rendszer átalakítását sem tudta elérni. Mindez odáig vezetett, hogy humanitárius válság fenyeget az amerikai–mexikói határnál. Az elmúlt időszakban ugyanis újabb menekülthullám indult meg embertelen körülmények között Közép-Amerikából az Egyesült Államok felé. Az áradatot az váltotta ki, hogy elterjedt a hír, miszerint rendeződni fog az illegális bevándorlók helyzete, és nem feltétlenül toloncolják haza a papírok nélkül, egyedül útnak indított kiskorúakat és a terhes anyákat. A Fehér Ház azonban a múlt héten egyértelművé tette, hogy csak azok a kiskorúak kaphatnak menedékjogot, akik családi erőszak áldozatai, a többieket hazatoloncolják (lásd kapcsolódó cikkünket).

Az elnök azonban a megoldatlan problémákat félretéve kampányüzemmódba kapcsolt, és útra kelt, hogy mentse a menthetőt a demokraták számára az őszi kongresszusi választásokon. Sikertelenségeiért pedig a republikánusokat vádolja, akik szerinte nem reagálnak egyetlen komoly felvetésére sem. Adománygyűjtő rendezvényei és előadásai között spontánnak és hétköznapinak tűnő programokon vesz részt: helyi éttermekbe tér be vagy biliárdozik valahol. Mindezek fényében ellentmondásos, hogy mikor Texas kormányzója, Rick Perry arra kérte, hogy a helyszínen tekintse meg a humanitárius válságot, Obama válasza az volt, hogy nem megy a texasi határhoz, mert nem érdeklik a fotózkodási lehetőségek. Az egyik republikánus stratéga szerint Obama elnöksége pontosan a fotózkodási lehetőségekkel és a politikai színházzal jellemezhető.

Olvasson tovább: