Kereső toggle

Médiaháború Ukrajnában

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Folytatja a terrorellenes akciót az ukrán kormány a szeparatistákkal szemben Kelet-Ukrajnában, a Nyugat és az Egyesült Államok jóváhagyásával. Moszkva viszont a polgári lakossággal szembeni agressziótól és a Nyugat által támogatott fegyveresek terrorjától védené az orosz lakosságot.

Mivel a külföldi tudósítások nagy része Kramatorszk és Szlavjanszk városokból jelentkezik, úgy tűnhet, hogy Ukrajna keleti régiója, a Donbassz (Donyec-medence) teljes egészében a fegyveres felkelők és az ukrán hadsereg csataterévé vált. A Szlavjanszktól 50 kilométerre fekvő Dobropolje város árnyalja ezt a képet: lakói nyugodtan élik hétköznapjaikat, és ez valószínűleg mindaddig így marad, amíg meg nem jelennek a „zöld emberkék”, akik megszállják a középületeket, és elkezdik a kampányt az Ukrajnától való elszakadásért.
Dobropolje város önkormányzatának a vezetője, Viktor Gyeripaszka a BBC orosz tudósítójának elmondta: őt is felkeresték a szeparatista erők képviselői, hogy rendezzen referendumot a többi elszakadni kívánó területtel egy időben, május 11-én, de a városvezető szerint ennyire rövid idő alatt nem lehetséges tiszta választást megszervezni és lebonyolítani, ezért elutasította a felkérést. Elmondása szerint egyébként mintegy fele-fele arányban lennének az elszakadást támogatók és az ellenzők. Ugyanakkor a városvezető szerint a nyugalom törékeny, mert ha valakiben felötlik a gondolat, hogy megszállja valamelyik középületet és fegyveres felkelést robbant ki, bizonyára nem lesz nehéz dolga.
A szomszédos Szlavjanszkban eközben eltemették a térségben uralkodó fegyveres agresszió első halálos áldozatait. Noha az orosz média kitartóan állítja, hogy a szlavjanszki lövöldözés áldozatait az ukrán Jobb Szektor radikálisai lőtték le – sőt az orosz közszolgálati tévé egy „szemtanú” állítására hivatkozva azt közölte, hogy magyar elkövető is volt köztük –, nem tudni, kik voltak az elkövetők, hiszen a krími megszállás óta nagyszerűen működő kommandós álarcot viselték a támadók. Az orosz állami média mindenesetre sikeresen gerjeszti a helyi lakosság félelmét saját államuk vezetőivel szemben, amely terrorellenes akciót indított a térségben feszültséget szító szeparatisták ellen. A médiakampány öt fő eleme a következő:  
1. A Jobb Szektor náci csapatai oroszokkal szembeni akciókat készítenek elő. A Kreml állítása szerint Ukrajnában az utóbbi idők rendbontásai mind a Jobb Szektor számlájára írhatók, ugyanakkor ezek java része semmilyen összefüggésben nincs a radikális szervezettel.
2. Külföldi beavatkozás: a szlavjanszki lövöldözés helyszínén talált százdolláros bankjegyeket az orosz média a külföldi beavatkozás bizonyítékaként mutatta be, valamint a talált fegyvereket „NATO-külsejűként” írta le, azt sugallva ezzel, hogy a nyugatiak már közvetlenül felelősek az oroszok haláláért, és hogy semmi pénzt nem sajnálnak az oroszokkal szembeni harcra. Jó alapot szolgáltat erre John Brennan CIA-főnök múlt heti látogatása Ukrajnában, amelyre hivatkozva a helyi médiumok a külföldi zsoldosok tömeges megjelenését vizionálják.
3. Fasizmus: az orosz média az új ukrán kormányt következetesen fasisztának nevezi, és Putyin elnök állítása szerint is katonai junta vezeti az országot. Ezért a helyi lakosság rettegésben tartásának hatékony eszköze, ha a szlavjanszki lövöldözés tárgyi bizonyítékai között második világháborús német gépfegyvert is bemutatnak.
4. Szentségtörés: a húsvéti ünnepekre vonatkozóan Genfben fegyvernyugvást hirdettek meg az ukrán kormány képviselői. A legszentebb pravoszláv ünnepen ennek ellenére történt incidenst az orosz média a ruszofóbia és vallás elleni gyűlölet megnyilvánulásaként mutatta be.
5. Az orosz haderő bevonulásának igazolása: a lövöldözés után Vjacseszlav Ponomarjov, a város önjelölt „népi polgármestere” – akit közfelkiáltással választottak a város vezetőjéül – Putyinhoz fordult segítségért. A Moszkva által legitimnek elismert városvezető szerint az ukrán kormány kérdés nélkül gyilkolja a békés polgári lakosságot, ezért az orosz hadsereg segítségét, de legalább élelmiszersegélyt és fegyvert kért az orosz elnöktől. Putyin már korábban bejelentette, hogy az orosz lakosság védelmében hajlandó bevetni a hadsereget.
Hogy az Egyesült Államok szankciós fenyegetései milyen hatással lesznek ezzel szemben, még nem tudni, mindenesetre John Kerry külügyi államtitkár újabb korlátozásokat helyezett kilátásba, amennyiben Oroszország nem enyhít agresszív retorikáján. A héten Ukrajnába látogató Joe Biden alelnök hitet tett Ukrajna területi integritása mellett, és kifejezte, hogy nem fogadják el a Krím annexióját; továbbá kijelentette, hogy amennyiben Oroszország folytatja az Ukrajna területi egységét veszélyeztető politikát, kemény válaszlépésekre és elszigetelődésre számíthat. Ennek demonstrálására NATO-hadgyakorlat kezdődik Lengyelországban és a három balti államban a szövetség alátámasztásának jegyében – jelentette ki kedden John Kirby ellentengernagy, a Pentagon szóvivője.

Szerencsejáték

Kaszinóövezetté fejlesztené a Krímet Vlagyimir Putyin ambíciózus gazdasági elképzelése. Oroszországban ugyanis a szerencsejáték tiltott tevékenység – négy különleges övezetben működnek csak kaszinók, mind távol Moszkvától. A Krím lehetne az ötödik ilyen körzet. Putyin 2009-ben tiltotta be a kommunizmus után hamar virágzásnak indult szerencsejáték-üzletet az országban, korlátozni kívánva az oroszok szerencsejátékoktól való függőségét. Az orosz elnök elképzelése szerint a Krím így turisztikai célponttá válna, amelyet most még ugyan központi pénzből támogatni kell, de a fejlesztések hatására reményei szerint hamarosan bevételt fog termelni az állami költségvetés számára. Jelenleg Azovban, a távol-keleti Primorjében, a szibériai Szibirszkaja Monetában és a kalinyingrádi Jantarnajában vannak kaszinók.

Olvasson tovább: