Nagy reményekkel érkeztek a Hatok, vagyis az Egyesült Államok, Kína, Franciaország, Nagy-Britannia, Oroszország és Németország képviselői Genfbe a múlt héten, hogy Iránnal annak vitatott atomprogramjáról tárgyaljanak. A nemzetközi színtéren békülékenynek mutatkozó új iráni elnök már többeket megpuhított. Éppen ezért a találkozóról eleinte az szivárgott ki, hogy megállapodás születhet a felek között. A tervezett egyezségben Irán számára az urándúsítás korlátozását írták elő: vagyis le kellett volna állítania a plutóniumtermelő reaktorát Arakban, fel kellett volna hagynia az urándúsításra használt centrifugák gyártásával, és fel kellett volna függesztenie a veszélyes szintű urándúsítást. Cserébe az ellene életbe léptetett gazdasági szankciók enyhítését helyezte kilátásba a Nyugat.
Egyedül az izraeli miniszterelnök húzta meg a vészharangot a megállapodással kapcsolatban, mivel az nem kötelezte volna Iránt egy centrifuga leszerelésére sem, és megtarthatta volna nehézvizes reaktorát Arakban. A nyilatkozat nem tért ki a parcsini létesítményre sem, ahol a Nemzetközi Atomenergiai-ügynökség gyanúja szerint atomfegyverek gyártásával összefüggő tevékenység folyik.
A maratonira nyúlt tárgyalások, amelyekhez később John Kerry amerikai külügyminiszter is csatlakozott, végül egyezség nélkül zárultak. Hogy pontosan miért, arról eltérően nyilatkoztak a résztvevők.
Kicsoda Charlie Kirk, Trump titkos fegyvere?
A 31 éves evangéliumi keresztény influenszer, aki egyetemisták millióit mozgósította a választások előtt »
Szent István - látnok vagy realista volt az államalapító király?
Szuverenitás, bibliai hit és Jeruzsálem kérdése »
„Miért létezik Izrael állama?” - Interjú Tatár György filozófussal
A megrendülés hiánya és az apokaliptikus tövis »
Kicsoda Charlie Kirk, Trump titkos fegyvere?
A 31 éves evangéliumi keresztény influenszer, aki egyetemisták millióit mozgósította a választások előtt »
Szent István - látnok vagy realista volt az államalapító király?
Szuverenitás, bibliai hit és Jeruzsálem kérdése »
„Miért létezik Izrael állama?” - Interjú Tatár György filozófussal
A megrendülés hiánya és az apokaliptikus tövis »
2013. 11. 15. (XVII/46)
