Kereső toggle

Jó pénzért megvásárolható a magyar állampolgárság

Cserebere, fogadom

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Miközben egyes források szerint mintegy félmillió honfitársunk hagyta el hazánkat, bizonyos nemzetek számára a magyar állampolgárság a vonzó cél. Az érzelmi kötődés és hazafias lelkület mellett komoly, praktikus haszna is van annak, ha sikerül megszerezni egy schengeni ország állampolgárságát. Így aztán az utóbbi időben egyes szomszédainknál valóságos „állampolgárság-biznisz” indult meg, amelyre jogászokat foglalkoztató cégek épültek rá.

Jóllehet Wetzel Tamás, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium miniszteri biztosa sajtótájékoztatón cáfolta és légből kapott értesüléseknek nevezte azokat az állításokat, melyek szerint a magyar állampolgársággal visszaélnek az Európai Unión kívüli országok polgárai, az egyszerűsített honosítás mégis komoly vonzerőt jelent egyes országok lakói számára. A Kárpáti Igaz Szó hírportál értesülései szerint Ukrajnában többen hivatásszerűen kezdtek el foglalkozni az ügyintézéssel. A lap újságírója, Téglási István szerint az egyik ilyen szolgáltatást nyújtó cég ötezer eurós áron három-hat hónapos átfutással vállalja a magyar útlevél megszerzését, ami egy átlagos ukrán állampolgár számára nagyon komoly összeg.
Lapunk megkeresésére az újságíró elmondta: az ukrán felső középosztály számára az Európán belüli szabad mozgás megéri ezt az árat, hiszen a vízumkérelmek nagyon nehezen intéződnek arrafelé. Noha a miniszteri biztos hivatkozott 11 ezer elutasított honosítási kérelemre, a kormány hivatalos adatai szerint (allampolgarsag.gov.hu) április és szeptember között csaknem 14 ezer ukrán kérelmező kapott pozitív választ a beadott kérelmére. Az Igaz Szó megszólaltatott egy ügyintézőt is, aki a kérelmezés folyamatának belső információiba avatta be az újságírót. Ebből kiderül, hogy a magyar felmenőkkel nem rendelkező személyeknek – ha kell – keresztlevelet hamisítanak.
Egy általunk megkeresett személy, aki magát Mihailnak nevezte, arra hivatkozott – amikor garanciát vártak tőle a magas ügyintézési díjért cserébe –, hogy ő a BÁH (Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal) igazgatójának ismerőse, és személyesen jár el az ügyben, így az elutasítás veszélye nem áll fenn. Az ilyen ügynökségeknél külön csomagot lehet fizetni olyan esetre, ha az illető nem akarja személyesen letenni az állampolgársági esküt, ilyenkor „bér-eskütevő” utazik a külképviseletre, a hivatalos eseményre; más cégek viszont tanfolyamot tartanak a felkészítésre: két kategóriában – kezdő és haladó szinten – indítanak csoportot.
Lapunk újságírójának írásos megkeresésére az All the World nevű ügynökség válaszlevelében megírta: a magyar gyökerek hiánya nem okoz gondot, hiszen a dokumentumok beadása után az egyik ukrán bíróság a cég ügyvédeinek hathatós beavatkozása révén megállapítja majd a magyar felmenők létezését, akiknek kiállítják a születési anyakönyvi kivonatát. Ez fog az állampolgárság megszerzésének alapjául szolgálni. A cég képviselőjének állítása szerint az egész folyamat teljesen törvényes keretek között zajlik, és mivel bírósági eljárás keretében állapítják meg a felmenők állampolgárságát, így az ügyintézés a „jogszerűség” tekintetében biztonságosnak mondható.
A honosítások számát tekintve legtöbb új állampolgárunk román (330 970), a második legnagyobb létszámmal szerbek igényelték az eljárás lefolytatását (92 188), a harmadik helyen az ukránok állnak (64 030). Amellett, hogy a legnagyobb létszámú szórvány Erdély, Kárpátalja és Szlovákia területén él, a honosítási kérelmek alapján nyilvánvalóan látszik, hogy a magyar identitás felvállalása azokban a környező országokban vált tömegessé, ahol konkrét haszonnal is jár a magyar útlevél. Míg Szlovákia 459 ezres magyarságából csak mintegy 1700-an igényelték új állampolgárságukat, Szerbiából a 251 ezres létszámú szórványhoz képest 92 ezer igénylés érkezett.
Mindösszesen 12 ezer máramarosi és avasi román nyújtott be kérvényt a magyar állampolgárság megszerzésére – írta nemrég a maszol.ro hírportál. Az online lap szerint a kérvényezők között szerepel a volt szállításügyi miniszter, Ovidiu Silaghi és a Szatmár Megyei Tanács elnöke, Adrian Ștef neve is.
A nagybányai Demokrácia Központ munkatársa lapunknak azt mondta, 2012  végétől a kérvények egy része az Avas vidékéről érkezett. Az ott lakók nagy része Angliában szeretne dolgozni, ezért kérik a magyar állampolgárságot, ami jelenleg megkönnyíti számukra a munkavállalást. A máramarosiak többsége pedig az Egyesült Államokba vagy Kanadába akar utazni, ahová a magyar állampolgároknak nincs szükségük vízumra, így a magyar állampolgárság mintegy belépőjegyként szolgál az Újvilágba.
A térségből benyújtott 30 ezer kérvény közül mindössze harmincat utasítottak el, mert a kérvényező nem tudott magyarul. Ám ha az illető három hónap alatt megtanulja a nyelvet, újra igényelheti az állampolgárságot. A lapunk által megkérdezett férfi, Ovidiu Stelea elmondta: több mint öt éve próbálkozik Bukarestben amerikai vízum megszerzésével, mindeddig sikertelenül. Ezért – sok más honfitársához hasonlóan – úgy döntött, leadja magyar állampolgársági kérelmét, mert bár nem rendelkezik magyar felmenőkkel, a nyelvet beszéli, és így remélhetőleg egyszerűbb lesz a vízum megszerzése.
A Vajdaságban is keresett cikk a magyar állampolgárság. Ötszáz vagy ezer euróért olyanok is megszerezhetik, akik nem vagy csak alig beszélnek magyarul, hogy aztán uniós tagországban is vállalhassanak munkát.
A vajdasági internetes hírportálok információi szerint Szerbiában is egyre nagyobb az igény a magyar állampolgárságra. Szabadkán, Belgrádban és Újvidéken rendszeresen indulnak nyelvtanfolyamok, aki pedig nem a nevezett városokban él, Skype-on keresztül csatlakozhat a kurzushoz – tudtuk meg Szabadi Károlytól, az Inside című online portál szerkesztőjétől. Sok községben nyelvtudás nélkül is el tudják intézni a kérdést a hivatalnokok, a magyar állampolgárság megszerzése után pedig sokan egész családjukkal kivándorolnak az Európai Unióba.
A magyar felmenőkkel rendelkező, de magyarul nem beszélő szerbiai lakosok korábban már ötszáz euróért is megszerezhették a magyar állampolgárságot: ezért a pénzért összeállították a kérelmező önéletrajzát, más interjúzott helyettük, és előre megkapták az állampolgársághoz megválaszolandó kérdéssort. Ma már csökkentek az árak, akár kétszázötven euróért is hozzájuthatnak a dokumentumokhoz, annak ellenére, hogy az egyszerűsített honosítási kérelem feltételeit megszigorították – mondta lapunknak Szabadi.
Korsós Tamás szabadkai magyar főkonzul is többször hangot adott aggodalmának a kérdés kepcsán. A helyi kisebbségi lakosok pedig azt sérelmezik, hogy most sokszor éppen azok élnek vissza az állampolgársággal, akik eddig lenézték őket, mert magyarok voltak – mutat rá a már a sajtóban is megjelent visszásságokra Szabadi Károly.
Szlovákiában nincs ilyen visszaélés, hiszen a magyar állampolgárság megszerzésével a kérelmező automatikusan elveszti a szlovákot. Hiába sért ezzel uniós szabályokat a szlovák törvényhozás, egyelőre nincs érdemi előrelépés a visszás helyzet megszüntetésére.

Olvasson tovább: