Kereső toggle

Szigorúan ellenőrzött mérgek

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

A szarin hatására olyan súlyos izomgörcsök lépnek fel az áldozatoknál, hogy akár saját csontjaikat is eltörhetik – mondta el a Heteknek Dr. Földi László mérnök alezredes (képünkön), a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hadtudományi és Honvédtisztképző Karának egyetemi docense, aki annak idején az ENSZ fegyverzetellenőrző csoportjának tagjaként maga is kutatott vegyi fegyverek után Irakban.

A titkosszolgálati értesülések és az eddigi vizsgálatok szerint a szír kormány-erők szaringázt vetettek be a lázadók kezén lévő területeken. Milyen hatásmechanizmusa van ennek a gáznak?
– A szarin szerves foszforsav-észter, hatását tekintve tipikus idegméreg. A szervezetbe kerülve erőteljesen beavatkozik az idegingerület-átvitel kémiájába, és azokat az idegpályákat blokkolja, amelyek elsősorban a mozgató izmok működtetéséért felelősek.
1936-ban fedezte fel egy német vegyész először a tabun nevű idegmérget, majd egy évvel később a szarint. Később számos változata megjelent ezeknek a típusú anyagoknak, ezek közül – hollywoodi filmeknek köszönhetően – a legismertebb talán a VX nevű hatóanyag.
A mérgezés kezdeti tünetei elsősorban a szemen és a nyálkahártyákon fedezhetők fel: egészen összeszűkül a mérgezett pupillája (tűszerű pupilla), orrfolyás, nyáladzás, szédülés, rosszullét következik be. Ezt követően jelentkezik az önkéntelen széklet- és vizeletürítés, majd jönnek az izomgörcsök. Ez elérheti a rekesz-, illetve a szívizmokat is. Nagy koncentrációban bekövetkezett mérgezés esetén ez a folyamat 2-3 perc alatt halálhoz vezet.
A halált a fulladás, vagy a szív leállása okozza?
– Elsősorban a súlyos görcsök által bekövetkezett légzési elégtelenség miatt áll be a halál. Olyan súlyos izomgörcsökre kell gondolni, amelyek következtében izomszakadások, sőt csonttörések is bekövetkezhetnek az áldozatoknál.
Ehhez milyen töménységűnek kell lennie a méregnek? Hogyan működik maga a vegyi fegyver?
– A szarin esetében egy felnőtt ember halálos adagja körülbelül 100 milligramm. Nem kell feltétlenül bombának lennie. Ezeket az idegmérgeket elegendő egyszerűen kiengedni egy tartályból, vagy valamilyen szóróeszközzel – mint egy mezőgazdasági permetező-repülőgép – szétszórni. A tokiói metrómerénylet alkalmával is szarint használtak: letették a tartályt egy metrókocsi közepére és kinyitották. A hatóanyag célba juttató eszközeként szóba jöhetnek rakéták, bombák, tüzérségi lőszerek vagy akár aknák is. A szarin egyébként szobahőmérséklet környékén, 20-25 fokon egy erősen párolgó, színtelen, egészen kellemes, virágillatú folyadék – persze aki ezt érzi, az sokat már nem mesél róla.
A szer „hatótávolságáról” beszélni önmagában nincs értelme, ez attól függ, hogy mekkora területen van szétszórva, illetve mekkora a hordozóeszköz hatótávolsága. Ezek a gázok akkor a legveszélyesebbek, ha minél kisebb területen – vagy akár katlanszerű, zárt térben – minél nagyobb embertömeg van jelen.
Annak idején Irak esetében mindenki azzal számolt, hogy melyik a birtokukban lévő legnagyobb hatótávolságú eszköz. Az orosz Scud típusú rakéták hatósugara 300 kilométer, illetve létezett ennek egy iraki átalakítása, amelynek 600 kilométer volt. Így logikusan az iraki országhatártól 600 km-es távolságban húzták meg a veszélyzóna határát. Szíriáról nincsenek információim.
Mennyire bonyolult bizonyítani, hogy egy adott helyen szarint vetettek be?
– Hogy az áldozatok idegméregtől haltak meg, azt a korábban felsorolt tünetegyüttes alapján egészen jól be lehet határolni. Hogy ez pont szarin volt, azt már nehezebb meghatározni, de a környezetből és az áldozatok szervezetéből vett minták alapján ezt is meg lehet állapítani.
Titkosszolgálati értesülések szerint 1000 tonna ideggáz állhat Damaszkusz rendelkezésére. Katonai szempontból ez mekkora mennyiség?
– A második világháború után a német vegyi arzenál legnagyobb részét az Északi-tengeren süllyesztették el. A helyszíneket jelölő térképeken olyan mennyiségek szerepelnek, mint 50 ezer tonna, 35 ezer tonna – Németországnak ilyen nagyságrendű készletei voltak. Ugyanakkor az 1000 tonna is számottevő mennyiség. Irakban annak idején mustárgázból mintegy 3000 tonna állt rendelkezésre, idegmérgekből pedig szintén olyan 1000 tonna – amit bevallottak, illetve amit az ENSZ szakértői csoportja meg tudott határozni.
Hogy lehet ezeket a fegyvereket elrejteni? Irakban mit tapasztaltak, mennyire tudja megnehezíteni az ellenőrök munkáját az adott ország vezetése?
– Egy ország esetében azokat a kutatóbázisokat, ipari területeket járják végig az ellenőrök, ahol a gázokat kifejleszthették, előállíthatták – ezzel indirekt módon lehet bizonyítani a vegyi fegyverek létét. Magukat a készleteket elég nehéz megtalálni.
Irakban az első időszakban, amikor az UNSCOM nevű vegyifegyver-ellenőr ENSZ-szervezet folytatta a vizsgálatot, nagyon sokszor buktak meg a műveletek egyszerűen amiatt, mert a helyi ellenállás és a kooperáció hiánya lehetetlenné tette az ellenőrzést. Egy ellenséges érzelmű országban néhány fegyvertelen ellenőr mozgása, különböző helyekre való eljutása borzasztó körülményes. Ha nem engedik be őket valahová, akkor ezt nem tudják kikényszeríteni.
Itt nagyon nagy szerepe van a politikának. Irak esetében tízéves gazdasági embargóra és komoly nemzetközi politikai nyomásra volt szükség ahhoz, hogy az irakiak azt mondják, inkább jöjjenek ellenőrök, mutassák meg a világnak, hogy itt már nincsen semmi, mint hogy megtámadjanak minket. Ez azonban végül is nem akadályozta meg a támadást – de ez már egy másik történet.
Irak esetében azt lehetett hallani, olvasni, hogy ezek a vegyi  fegyverek Szíriában kötöttek ki, a szír fegyverekkel kapcsolatban pedig felmerült, hogy Iránba szállítanák át azokat.
– Pontos információim nincsenek az iraki vegyi fegyverek sorsáról, bár a 2003-as utolsó hivatalos álláspontjuk szerint vagy felhasználták, vagy megsemmisítették a teljes mennyiséget. Viszont olyat is lehetett hallani, hogy légierejük egy részét az amerikai légicsapások elől iráni repülőterekre menekítették. Az ilyen megoldásokra vannak példák. Ugyanakkor 1000 tonnányi idegméreg szállításához mintegy 50 vasúti tartálykocsi kell. Ekkora mennyiség mozgatása nagyon veszélyes művelet.
Az elmúlt évtizedekben hol fordultak elő hasonló támadások?
– A vegyi hadviselés megjelenése és egyben csúcspontja az első világháborúra esett. Utána a két világháború közti helyi konfliktusokban előfordult néhány esetben, például az olaszok vetették be Afrikában, vagy a japánok a kínaiak ellen Mandzsúriában. A második világháborúban – hála Istennek – mindegyik fél tartózkodott a vegyi fegyverek használatától. Azóta pedig időnként fel-felbukkant különböző lokális konfliktusokban, mint például az
iráni–iraki háborúban. Az irakiak – „vegyi Ali” vezetésével – kurd falvak kiirtására vetettek be mustárgázt. Szintén köztudott, hogy a vietnami háborúban az amerikaiak is használtak vegyi fegyvereket, elsősorban úgynevezett „herbicideket”, a dzsungel sűrű lombozatának gyors kipusztítására.
A hidegháború idején a Szovjetunió és az Egyesült Államok volt nagyhatalom a mérgező harcanyagok gyártásában is. Ugyanakkor 1993-ban megszületett a vegyi fegyverek betiltásáról szóló nemzetközi egyezmény, amelyet már több mint 180 ország aláírt. Ők vállalták, hogy nem gyártanak, nem vásárolnak, nem adnak el vegyi fegyvereket.
Természetesen a szarin előállításának számos receptúrája ismert, akár az internetről is letölthető. Ugyanakkor, ha valahol hadi mennyiséget akarnának előállítani, ahhoz komoly és speciális vegyipari kapacitásokra van szükség. Az ilyen típusú eszközök kereskedelmét szigorúan ellenőrzik, és eleve nem sok ország vegy-ipari gépgyártása áll olyan szinten, hogy ilyen megrendeléseknek eleget tudjon tenni.

Olvasson tovább: