Kereső toggle

Egy moszkvai szivárogtató sorsa

Nagy médiaérdeklődés kísérte a vádlottak távollétében zajló moszkvai tárgyalást

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Edward Snowden, aki immár hivatalosan is menedékjogért folyamodott a moszkvai menekültügyi hatóságokhoz, köszönetét fejezte ki Oroszországnak, Venezuelának, Bolíviának, Nicaraguának és Ecuadornak, amiért „elsőkként szálltak síkra az emberi jogok megsértésével szemben, amelyet a hatalmasok követtek el, és nem az erőtlenek.” A nyilatkozat éppen az azt követő napon került nyilvánosságra, hogy az oroszok nem éppen az emberi jogok tiszteletéről tanúskodó lépést tettek: adócsalásért posztumusz elítéltek egy korrupciós ügyet kiszivárogtató ügyvédet, aki vizsgálati fogságban, tisztázatlan körülmények között hunyt el 2009-ben.

Szergej Magnyitszkijnek elég közvetlen tapasztalata van az emberi jogok tiszteletéről Oroszországban: a 230 millió dolláros korrupciós ügyet megszellőztető ügyvéd bátor szivárogtató volt, aki az életével fizetett az információk közzétételéért (Az ügyvéd halála. Hetek, 2012. október 26.). William Browder, az ügyvéd egykori brit-amerikai munkaadója elérte az amerikai hatóságoknál, hogy mindazok a hivatalnokok, akik bármilyen mértékben érintettek voltak az ügyben, ne kaphassanak vízumot az Egyesült Államokba. A „Magnyitszij-listára” válaszul az orosz törvényhozás megszavazta a „Jakovlev-törvényt”, amely pedig megtiltja az amerikai állampolgárok számára az orosz gyerekek örökbe fogadását. Ezenkívül összeállították a saját feketelistájukat az Oroszországból kitiltott amerikai hivatalnokokról.

A brit The Guardian a Magnyitszkij-ügy kapcsán Az orosz igazságszolgáltatás – Putyin stílusában címmel jelentetett meg írást. „Egy halott fölötti ítélet pontos jelzés az oroszok számára: aki velünk szembe jön, annak nekimegyünk – legyen élő vagy halott” – írja Sadakat Kadri. A Hermitage Capital feje, William Browder, akit Magnyitszkijjal együtt bűnösnek talált az orosz bíróság adócsalásban, a lapnak úgy nyilatkozott, hogy „Putyin lejáratta Oroszországot, hiszen ezer év óta ő az első nyugati vezető, aki bíróság elé állíttatott egy halottat.” Ebben sajnos Browder tévedett, hiszen az abszolutista uralkodók és a pápák között időnként előfordult, hogy elhunytakat állítottak bíróság elé, időnként testüket is exhumálva, és ennek mindig az élők megfélemlítése, és a hatalom megkérdőjelezhetetlenségének demonstrálása volt a célja.

A Forbes szerint az Egyesült Államok az orosz hivatalnokok nevét tartalmazó feketelista kiterjesztésére készül – az orosz külügyminisztérium pedig egyértelművé tette, hogy az orosz feketelistára ezzel szemben olyan amerikai hivatalnokok fognak felkerülni, akik a Snowden-féle megfigyelési botrányban érintettek.

A brit Daily Mail viszont arra hívta fel a figyelmet, hogy a Magnyitszkij-ügy kapcsán pompásan megfigyelhető a perturizmus jelensége: a brit igazságszolgáltatást egy Magnyitszkij megkínzásával vádolt orosz tiszt fogja felhasználni pereskedésre. Pavel Karpov, az orosz rendőrség nyugalmazott tisztje, aki egyébként az amerikai Magnyitszkij-listán is szerepel, keresetet nyújtott be William Browderrel szemben becsületsértésért. Tehát az a tiszt, akit az amerikaiak nem engednek be az országba, mert Magnyitszkij kínzásával és megölésével vádolják, a jó hírneve megsértéséért perel a brit legfelsőbb bíróságon. Karpov a szigetország legjobb ügyvédeit bízta meg 24-én kezdődő perében, amelyet a brit sajtó a perturizmus egyik legszemléletesebb példájaként emleget: egy orosz perel egy amerikai születésű polgárt egy olyan ügyben, amelyhez a brit adófizetőknek és bíróságoknak az égvilágon semmi köze – az ügy pusztán Browder állampolgársága miatt került Londonba.

Bár brit parlamenti képviselők közül többen is szorgalmazzák az amerikaihoz hasonló „Magnyitszkij-lista” létrehozását, Nagy-Britannia egyelőre habozik eleget tenni a sürgetésnek – Oroszországgal folytatott kereskedelmi kapcsolatainak már eddig is sokat ártottak a volt KGB-ügynök, Alexander Litvinyenko londoni meggyilkolása körüli gyanúsítások, melyek szerint abban a Kremlnek is része volt.

Vissza a jövőből

Miközben a világ az adatbiztonság kérdésével van elfoglalva, az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat és a Kreml is visszatér az írógépek használatához – a biztonság kedvéért. A kormányzati beszerzéseket közzétevő honlapon már meg is jelentek az információk a megvásárolni kívánt 20 írógépre vonatkozóan. Úgy tűnik, a különösen titkos információk tárolására továbbra sem találtak megfelelőbb adathordozót a jól őrzött papírnál. Az Izvesztyija információi szerint a közbeszerzés győztese a német Olympia cég lesz, amely mind latin, mind cirill betűs írásmódot tudó gépeket gyárt, mintegy 200 eurós egységáron, ezenfelül tintával is ellátja a Kreml biztonságára felügyelő szolgálatokat. Ha esetleg ennek nyomán kétségeink merülnének fel arra vonatkozóan, hogy az oroszok jóban vannak-e a modern technikai vívmányokkal, érdemes megnézni az orosz űrügynökség, a Roszkoszmosz beszerzéseit is. A teljes alkalmazotti állományt M–633C elnevezésű, Atlasz márkájú mobilokkal látták el, amelyek ugyan inkább a kilencvenes évek csúcstelefonjaira hasonlítanak, viszont garantáltan lehallgathatatlanok. Létezik ugyan olcsóbb megoldás is a telefonos adatforgalom lehallgatásának megakadályozására, mint a darabonként 700 ezer forint értékű mobilok beszerzése, de a cég, amelynél minden egyes készüléket kézzel szerelnek össze, korábban a Biztonsági Szolgálat Tudományos Technológiai Központja volt, az űrkutatók által használt telefonok egyedül megbízhatónak ítélt forrása.

Olvasson tovább: