Kereső toggle

Eleget tett az EU feltételeinek Szerbia

Lépéskényszer

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Tévéinterjúban kért bocsánatot a srebrenicai vérengzésért Tomislav Nikolic elnök. A történelmi jelentőségű bocsánatkérés, amelyet május 7-én sugároz a boszniai állami tévé, a nyolcezer muszlim halálát okozó, 1995-ös srebrenicai vérengzés miatt hangzott el, amelyet az elnök a riporter többszöri kérdésére sem volt hajlandó egyértelműen népirtásnak minősíteni, azt hangoztatva, hogy a népirtás tényét még igazolni kell.

Nikolic kijelentése feldühítette az áldozatok családjainak képviselőit, akik a vád teljes elismerését követelik. „Nem az kell, hogy valaki térden állva könyörögjön a bocsánatunkért; azt akarjuk, hogy Szerbia és a szerb elnök kimondja a népirtás szót” – hangoztatta a Srebrenicai Anyák szövetségének elnöke, Munira Subasic.
Nikolic ennek ellenére békülékeny interjúja hosszú út megtételéről tanúskodik: korábban a Szerb Radikális Párt alelnökeként, Vojislav Seselj helyetteseként az egyik legszélsőségesebb nacionalista politikus volt Szerbiában. Ám a Szerb Haladó Párt (SNS) megalakítása óta jóval mérsékeltebb irányt vett politikai pályafutása. Tavaly választották meg államfőnek, pártja pedig a legtöbb mandátumot szerezte meg a parlamentben. Az SNS minden korábbi félelem ellenére valóban nem változtatott az előző kormányzatnak az uniós csatlakozást előtérbe helyező politikáján. Ennek eredményeként júniusban Belgrád dátumot kaphat az EU-tól a csatlakozási tárgyalások megkezdésére.
A bocsánatkérés egy héttel az után hangzott el, hogy a szerb parlament jóváhagyta a Szerbia és Koszovó viszonyának rendezéséről szóló, az Európai Unió közvetítésével létrejött megállapodást. A jelenlévő képviselők nagy többséggel – 173 igen szavazattal, 24 nem ellenében – fogadták el a korábban született megállapodást. A meggyőzőnek tűnő szavazati arány ellenére a parlamentben komoly ellenkezés fogadta a megállapodást, olyannyira, hogy Ivica Dacic miniszterelnök felszólalásában kénytelen volt emlékeztetni a képviselőket, hogy a megállapodás esetleges elutasítása Szerbia elszigetelődéséhez vezethet, tehát csak egyetlen jó döntés születhet a szavazás során. Hozzátette ugyanakkor, hogy ez a dokumentum semmi esetre sem jelenti Koszovó függetlenségének elfogadását a szerb nép részéről.
Az Európai Unió Belgrád és Pristina integrációjának feltételéül szabta a viszony normalizálását, ami az évek óta zajló közeledés újabb „fájdalmas” lépése Szerbia számára. „Azt, hogy a híres szerb nemzeti büszkeség mennyi engedményre képes az uniós gazdasági jólét érdekében, nehéz megmondani – vélekedik a döntésről Jovan Dimitrovic újvidéki politológus – A balkáni háborúk évtizedekre elszigetelték a volt jugoszláv tagköztársaságokat az uniós életszínvonaltól, a modern társadalmakat jellemző jóléttől, amit lassan, de biztosan elkezdett felszámolni minden egykori tagállam, szinte utolsóként Szerbia is. Horvátország éltanulója lett a folyamatnak, hamar feladta nacionalista retorikáját, majd a másik feltételnek is engedelmeskedett: kiadta Hágának nemzeti hőseit, akiket a hágai ügyészek háborús bűnösként állítottak a nemzetközi bíróság elé. A szerb makacsság ezen a területen is sokkal tovább tartott, hiszen közel tizenöt évig rejtegették Ratko Mladicot és Radovan Karadzicot, a két legkeresettebb háborús bűnöst, sőt egy miniszterelnök (Zoran Djindjic) elleni halálos merénylet is kellett ahhoz, hogy a nacionalista ultrák is belássák: nincs más választás, ki kell egyezni Európával. A megállapodást követően az Európai Bizottság be is jelentette, hogy a csatlakozási tárgyalások megkezdését javasolja Szerbiával” – mondja a politológus lapunknak.
A legnehezebb diónak Szerbia és Koszovó viszonya bizonyult, míg végül hosszú tárgyalások után, idén április 19-én állapodtak meg az unió közvetítésével a kétoldalú viszony normalizálásáról, beleértve a legkínosabb rész, az észak-koszovói szerbek helyzetének rendezését is. A koszovói parlament által már jóváhagyott megállapodás szövegét ugyan még nem hozta nyilvánosságra egyik fél sem, több forrás szerint azonban az észak-koszovói szerbek bizonyos autonómiajogokat élvezhetnek majd az albán többségű országban.
A térséget jól ismerő békefenntartók egyike szerint a béke szele egyelőre csak nagyon gyengén lengedez Koszovóban. A helyzet feszült: a helyben élők nagyon nem figyelnek a nagypolitika széljárására, csak személyes érzéseik vezérlik őket, ráadásul a térség erős iszlamizálódáson ment át az elmúlt évtizedben. Míg az unió és a NATO csak halogatott, addig a muszlim vallási vezetők nem tétlenkedtek sem Koszovóban, sem Boszniában. A mérsékelt nacionalizmust lassan egyfajta vallási fanatizmus váltja fel, aminek a kezelésére az európai politika nincs felkészülve – állítja a lapunknak nyilatkozó magyar békefenntartó, aki Koszovóban és Boszniában is rendszeresen teljesít szolgálatot.

Szerb Eldorádó

Nagyot lendíthet Szerbia gazdaságán néhány éven belül az a rézlelőhely, amelyet több mint százévnyi kutatás után egy amerikai és egy kanadai cég talált Kelet-Szerbiában – írják a szerb lapok. A kutatások alapján a világ legnagyobb rézlelőhelyévé válhat a térség, ugyanis az itt található érc tíz százalékot meghaladó fémtartalommal rendelkezik – már az egy százalék körüli érték is jövedelmezőnek számít egy bánya esetében. Ahhoz azonban, hogy egy lelőhely bányává váljon, többek között még fémipari, ökológiai, gazdasági és szociális kutatásokat kell végezni.
Szerbia keleti és déli részének vulkáni eredetű sziklái a réz mellett nagy mennyiségben rejtenek még aranyat, ólmot és cinket is. Csak a Timok völgyében közel ezer tonna aranytartalék rejlik, Medveda község területén pedig hét bányamező található, egy ólom- és cinkbányával. A Bor mellett húzódó Crni vrh elnevezésű hegy három lelőhelye a geológusok szerint összesen négymillió uncia aranyat rejt.
Ha a további tanulmányok bizonyítják a bányászat megvalósíthatóságát, akkor a kanadai Avala Resources bányászati cég a tervek szerint több mint 500 millió dollárt fektet a kitermelésbe. Szakértőik a leggazdagabb európai lelőhelyek között minősítették a térséget, ugyanis az „arany ért” tartalmazó sáv húsz kilométer hosszan és nyolc kilométer szélességben húzódik. A leggazdagabb lelőhely Èoka Marin, amely közel 240 tonna aranyban, ezüstben és rézben gazdag ércet tartogat. A számítások szerint ez a befektetés több száz új munkahelyet hozna létre, és legfeljebb négy év alatt meg is térülne.
Az utóbbi tíz évben külföldi cégek közel 100 millió eurót fordítottak szerbiai nemesfémek feltárására, és nem véletlenül. Ha a gazdag lelőhelyeken megkezdődik a kitermelés, az mind Szerbiának, mind a befektetőknek nagy nyereséget hozhat.

Olvasson tovább: