A 2001-es hírhedt durbani antirasszista konferencia és az utóbb a szerzője által is hamisnak minősített Goldstone-jelentés óta nem volt példa arra, hogy vezető NGO-k és közéleti személyiségek ilyen egyoldalú nyilatkozatokat tegyenek közzé a Közel-Kelet egyetlen demokráciájával szemben.
Az Izrael legitimitását megkérdőjelező kampányt a legnagyobb skóciai felekezet, a Skót Egyház indította. Az Ábrahám öröksége címet viselő dokumentum kijelenti, hogy a kálvinista irányzathoz tartozó presbiteriánus felekezet – amely Skócia lakosságának 42 százalékát képviseli – „elutasít minden olyan igényt, amely azt állítja, hogy a Szentírás bármely nép számára elsőbbséget biztosít bármely adott területtel kapcsolatban”. A folytatás világossá teszi, hogy ez a kijelentés a Skót Egyház értelmezésében azt jelenti, hogy a zsidó népnek nincs „privilégiuma” Izrael földjéhez.
A protestáns vezetők az izraeli zsidókat megszállóknak tekintik a Szentföldön, és leszögezik: „Megbékélés csak akkor lehetséges, ha befejeződik a Nyugati part és Kelet-Jeruzsálem izraeli katonai megszállása, valamint a Gáza elleni blokád”. A dokumentum szerint „sürgető ezeknek a kérdéseknek a vizsgálata”, mert a politikai és humanitárius helyzet a Szentföldön „továbbra is fájdalmat és aggodalmat kelt bennünk”. A keresztény vezetők a tízoldalas dokumentum Javaslat a megszabadulásra címet viselő utolsó fejezetében azt szorgalmazzák, hogy a felekezet „sürgesse a brit kormányt és az Európai Uniót a nagyobb nyomásgyakorlásra, hogy a megszállt Nyugati parton leálljon az izraeli települések további terjeszkedése”. A protestáns felekezet szerint „nincs lehetőség az értelmes dialógusra” a zsidósággal, és azt javasolja, hogy a Skót Egyház május végén sorra kerülő közgyűlése hivatalosan is szakítsa meg a párbeszédet a zsidó szervezetekkel.
A nyilatkozattal szemben csak a Skóciai Zsidó Közösségek Tanácsa tiltakozott „az inkvizíció korára emlékeztető vitairatnak” minősítve a dokumentumot. „Lélegzetelállító arrogancia az, hogy elő akarják írni a zsidó népnek, miként kell értelmezni a zsidó szövegeket és a zsidó teológiát” – áll a szervezet közleményében. A Tanács szerint a Skót Egyház zsidó- és judaizmusellenes állásfoglalása felrúgja „a felekezetek közti párbeszéd alapjait”.
A tiltakozás hatására a Skót Egyház levette a vitatott nyilatkozatot a felekezet honlapjáról és közölte, hogy „átfogalmazza” a kifogásolt szövegrészt annak érdekében, hogy kifejezze, „nem kívánják kétségbe vonni Izrael létezéshez való jogát”. Ez utóbbi „engedménnyel” a keresztény felekezet csupán az iráni rezsim és a palesztin terrorszervezetek álláspontjától távolodik el egy lépésre, a zsidóság üdvtörténeti szerepét tagadó antijudaista teológiai nézetein semmit nem kíván módosítani. (Miközben a katolikus egyház – bár lassan és időnként ellentmondásos módon – igyekszik megszabadulni az egyháztörténelem zsidóellenes tradícióitól, a hagyományos protestáns felekezetek világszerte az Izrael delegitimációjára indított kampányok és bojkottok élén járnak.)
A skóciai nyilatkozattal szinte egyidőben jelentette be Stephen Hawking brit tudós (képünkön, balra), hogy „az Izrael elleni akadémiai bojkott támogatása” érdekében visszavonja részvételét a Simon Peresz által kezdeményezett jeruzsálemi nemzetközi konferecián. „Számos e-mailt kaptam palesztin akadémikusoktól – írta a szervezőknek küldött üzenetében Hawking –, amelyek egyértelműen felszólítottak arra, hogy tartsam tiszteletben a bojkottot.” A brit Guardian úgy tudja, hogy a Hawkingnak küldött üzenetek a palesztinok elleni kollektív megtorlással, megszállással valamint szisztematikus fizikai, jogi és pénzügyi diszkriminációval vádolták a zsidó államot. „Az izraeli propaganda a tudományos és kulturális eredményekre hivatkozva igyekszik elfedni agresszív elnyomó politikáját” – állt a Hawkingnak írt egyik levélben, amelyet Noam Chomsky, amerikai baloldali, anticionista akadémikus is támogatott.
Az izraeli vezetők sajnálatosnak nevezték azt, hogy a neves tudós a nyílt vita helyett a bojkottot választotta. „Hawkingnak érdemes lenne tanulmányoznia a tényeket” – nyilatkozta Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök. Az Izraelellenes bojkott szervezői azért is győzelemként ünneplik Hawking távolmaradását, mert a tudós korábban támogatta Izraelt. Úgy vélik, hogy most kezd beérni az a stratégia, amelyet 2001-ben az ENSZ égisze alatt az NGO-k részvételével tartott durbani konferencián fogadtak el. A szeptember 11-ei terrortámadások előtt egyetlen nappal meghozott határozat háborús bűnökkel, apartheiddel és etnikai tisztogatással vádolta meg a zsidó államot, és felszólított „Izrael totális nemzetközi elszigetelésére”.
Az „izraeli apartheid” elleni kampány egyik fontos állomása volt a gázai terrorbázisok felszámolására indított izraeli katonai akciót egyoldalúan elítélő Goldstone-jelentés. A 2009-ben elkészült dokumentum is azzal vádolta Izraelt, hogy a palesztinokkal szemben a dél-afrikai apartheid rendszer módszereit alkalmazza. A dokumentum érdemben említést sem tett a Gázából izraeli civil célpontok ellen indított közel 10 ezer rakétatámadásról. (Ugyanezekre az érvekre hivatkozott április végén az ír tanárokat tömörítő szakszervezet, amely egyhangú szavazással hagyta jóvá a zsidó állam bojkottálását a tudományos életben. A szavazással – Hawkinghoz hasonlóan – palesztin aktivisták felhívásának tettek eleget. Mint korábban a Hetek beszámolt róla, az európai oktatási szakszervezetek közül az írek voltak az elsők, akik elzárkózást hirdettek az izraeli tudományos élettel szemben.)
Az izraeli légicsapások a terroristákat támogatják – ezzel a címmel jelent meg a BBC tudósítása május 5-én, a Damaszkusz külvárosában lévő vegyifegyverraktárak elleni támadás után. A brit közszolgálati adó szokatlanul erős állításából néhány fontos dolog kimaradt, így az olvasó joggal gondolhatta tényközlésnek a címet. Miközben egyetlen szó sem esik a légitámadás valódi, terrorellenes céljáról, kimaradt az is, hogy ezt a vádat Basár al-Asszad szír elnök mondta Izrael ellen. A semlegességére oly kényes BBC kritikátlanul átvette a 80 ezer állampolgára haláláért felelős diktátor álláspontját. Ha legalább a nevét leírták volna, hogy óvatosan ellépjenek Asszad mellől – de ez is elmaradt.
Az irónia még teljesebb, ha figyelembe vesszük, hogy a BBC évek óta kihúzta a szótárából a „terrorista” szót. Még a Hamasz vagy a Hezbollah merényletei után sem voltak hajlandók leírni azt, hogy terrorista támadás történt, helyette „fegyveresekről”, „szélsőséges csoportokról” beszéltek. Most Asszad jóvoltából mégis előkerült a kifejezés, történetesen Izrael megbélyegzésére.
2013. 05. 17. (XVII/20)
