Kereső toggle

Átok és gyászmise

Akcióban a szerb ultranacionalisták

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Tömegtüntetésen gyűltek össze Nagy-Szerbia hívei pénteken. Az uniós csatlakozást remélő Szerbiában a nacionalista ellenzék továbbra sem hajlandó belenyugodni Koszovó önállósodásába. A pénteki tüntetésen a szerb ortodox egyház képviselője előrelátóan gyászmisét tartott a szerb kormányért, egy másik felszólaló pedig Zoran Djindjic meggyilkolt miniszterelnökkel példálózva fenyegette meg Ivica Dacic kormányfőt.

A pénteki Koszovó melletti tüntetést három nacionalista párt, a Szerbiai Demokrata Párt, a Dveri Mozgalom és a Szerb Radikális Párt, valamint két szélsőséges tömörülés, a Nasi és az Obraz szerb nemzeti mozgalom is támogatta. Az eseményen a szerb ortodox egyház püspökei is részt vettek, igaz, magánemberekként,  
felszólalásuk nyomán másnap magasra csaptak a felháborodás hullámai.
A szerb politikusok botrányosnak, felháborítónak és sokkolónak nevezték Amfilohije montenegrói-tengermelléki metropolita és Atanasije nyugalmazott  szerb püspök pénteki kijelentéseit. Amfilohije szabályos gyászmisét tartott a szerb kormányért, a nyugalmazott püspök pedig Ivica Dacic kormányfőt bírálta, amikor Zoran Djindjic meggyilkolt miniszterelnökre utalva kijelentette: „Ő is így beszélt, és mindannyian tudjuk, mi történt vele”.
Irinej szerb pátriárka azonnal elhatárolódott a felszólalóktól, leszögezve, hogy minden szó, ami a templomon kívül hangzott el, csak személyes álláspontot képvisel. A fenyegetés mégis komoly, mivel az egyház fogalma a szerbek életében nemcsak egy társadalmi intézményt jelöl, hanem komoly nacionalista érzelmeket tápláló, a Nagy-Szerbia álmát dédelgető szervezetet. „A szerb lélekben az egyház a legfontosabb nemzeti intézmények egyike, amely a rigómezei csata óta óvja és védi az ország keresztény identitását és határait. Nem véletlen, hogy Koszovó kérdésében is ilyen szenvedéllyel szólaltak meg a metropoliták, hiszen a szerb identitásban szinte elképzelhetetlen a terület albán kézbe adása” – magyarázta kérdésünkre egy szerb ortodox teológus.
Ivica Dacic szerb miniszterelnök úgy véli, a két egyházfő viselkedése egyenesen az inkvizíció időszakát idézi. „Néha valóban rácsodálkozom, hogy a mi drága Istenünk mivel érdemelte ki, hogy ilyen személyek képviselik a Földön?” – fogalmazott egy interjúban  a miniszterelnök.
A jelenlegi szerb vezetés mindent megtesz az uniós csatlakozás tető alá hozásáért, még a szerb bölcsőnek tartott Koszovóról is hajlandó lemondani a siker érdekében. Az ország vezetését tavaly májusban vették át a mérsékelt nacionalisták, miután az elnökválasztáson Tomislav Nikolic győzött, majd a parlamenti választások után a Szerb Haladó Párt alakíthatott kormányt a szocialisták támogatásával. Az új kormány nem félt olyan tabutémákhoz is hozzányúlni, amelyektől még az integráció elkötelezett híveként fellépő volt kormányzó párt, a demokraták is tartózkodtak. A kormányfő szokatlan nyíltsággal ismerte el, hogy bármit is állít a szerb alkotmány, Koszovó nem Szerbia része, és ezzel ideje végre szembenézni. Hasonlóan nagy felhördülést váltott ki Nikolic államfő áprilisi nyilatkozata a boszniai televízióban, amelyben „térden állva” kért bocsánatot a Srebrenicában elkövetett bűnökért.
„A háborús bűnökkel vádolt személyek átadása után már csak egy akadály állt a szerb csatlakozási tárgyalások útjában: Koszovó státusza. A Szerbiától egyoldalúan elszakadt Koszovóval való viszony ugyan hivatalosan még mindig rendezetlen, de áprilisban Brüsszelben nagy lépést tett előre Ivica Dacic és Hashim Thaci koszovói kormányfő, amikor szóba álltak egymással” – mondja lapunknak Jovan Dimitrovic újvidéki politológus, aki szerint a szerb kormánynak nemcsak a koszovói albánokkal kell kiegyeznie, hanem a saját népével is, hiszen az egykori tartomány lakosságának a tizedét jelentő szerb kisebbséggel is dűlőre kell jutnia a jövőt illetően. „A kérdést gyorsan kell orvosolni, mert félő, hogy a konfliktus elhúzódásával politikai – sőt, ha a metropolita fenyegető szavait komolyan vesszük, akár fizikai – veszélybe kerülhet a jelenlegi koalíció jövője” – elemzi a szerb belpolitika kényes kérdéseit Jovan Dimitrovic.

Koszovó státusza

Koszovót és Metohiját, Koszovó nyugati részét azért hívják a szerb bölcsőnek, mert az önálló Szerb Ortodox Egyház itt jött létre, és a mai napig is itt található a központja. A mai szerb állam egyik premodern gondolata a szerb nemzeti eszme kialakulását is Koszovóhoz köti. A közép-kori szerb állam, amely a török birodalom terjeszkedésével szűnt meg, utoljára ezen a földön állt. A rigómezei csata (1389) és 1912 között Koszovó és Szerbia mint állam nem létezett, a török hódoltság idejét egyházában élte túl a szerb nemzet. A legendás „Nemanja”, az úgynevezett Nagy-Szerbia ideológiája itt öltött testet, hogy aztán a legenda szerint ötszáz évig ez az állam a mennybe költözzön. Az etnikai összetételt tekintve az évszázadok során megfordult a szerbek és az albánok aránya: mára 2,8 millió tartományi lakosból csupán 80-100 ezerre tehető a szerb nemzetiségűek száma. Koszovó tehát etnikailag jóformán teljesen egyszínű területté, azaz albán lakosságúvá vált.

Olvasson tovább: